Folytatom azt a témát, ami arról, szól, hogy mi jó Jehova Tanúinál. A sorozat előző részében megemlítettem, hogy "a 20 év körüliek, már átlagon felüli képzést kaptak retorikából". Mit is jelent ez? Jehova Tanúi minden héten tartanak egy összejövetelt, ahol fiatalok idősek, szóval mindenki, kb. kéthavonként tarthat egy előadást a gyülekezetnek. Ez lehet egy sima felolvasás a Bibliából, de lehet egy előadás is, amelynek megkapja a témáját, ki kell dolgoznia, és öt percben megtartania. Minden alkalommal három ilyen előadás van, amit azután egy azzal megbízott személy kiértékel. Jehova Tanúi híresek arról, hogy hihetetlenül hülye neveket tudnak adni a dolgaiknak. Ennek az iskolának, és egyben összejövetelnek a neve:

TEOKRATIKUS SZOLGÁLATI ISKOLA

Ebbe az iskolába minden olvasni tudó beiratkozhat. Nem kell hozzá Tanúnak lenni. Elég, ha azonosulni tud a közösséggel, és rendszeresen részt vesz az összejöveteleiken. A gyermekek általában 6 éves koruk után iratkoznak be. A beiratkozók kapnak egy közel 300 oldalas kézikönyvet az iskolához, ami részletesen tárgyalja a megfelelő olvasáshoz és beszéd megtartásához szükséges szempontokat. Kb. 30 ilyen szempont van, és a beiratkozottnak, minden előadására egy újabb szempont alapján kell felkészülnie. Ennek köszönhetően egy kis lelkiismeretességgel és szorgalommal, a gyermek már az általános iskola közepére olyan képzésben részesül, ami jobb tanulóvá teszi őt, valamint a tanultakat alkalmazni tudja az iskolában is. Jehova Tanúi gyermekeit gyakran kérik fel szereplésekre, mivel képzettebbek a nyilvános beszédben, mint korukbeli társaik. Mire elérik a 20 éves kort, már több mint egy évtizedes tapasztalat van a hátuk mögött, és minden tekintetben alkalmasak arra, hogy tanító jellegű, 20-30 perces előadásokat tartsanak a gyülekezet számára. Azt hiszem ezt kevés vallásos közösség mondhatja el magáról.

Az a kézikönyv, amit Jehova Tanúi használnak a retorikai képzésben, szerintem nagyon jó. Amikor engem bíztak meg ennek az iskolának az irányításával, akkor beszereztem világi kiadványokat, amelyek retorikával foglalkoznak. Pl. Cornificius, római államférfi könyvét, aki  Julius Ceasar idejében foglalta írásba a szónoki mesterség alapjait, és persze modern kiadványokat is, melyek mai szempontokat vettek figyelembe. Összehasonlítva Jehova Tanúi kézikönyvét, más hasonló könyvekkel, nyugodtan mondhatom, hogy ez a könyvük egy átlagon felüli minőségű könyv a témában. Én csak ajánlom, hogy aki be tud szerezni egyet az feltétlenül tegye meg. A könyv elemzi Jézus, Pál és sok más Bibliai szereplő beszédeit, levonva belőlük hasznos tanulságokat, és kiegészítve a modern retorika elemeivel. A könyvet egyébként el lehet olvasni a hivatalos honlapjukon. (Ezen a linken)

Az iskolába beiratkozott személyek a biblia használatára vannak buzdítva beszédük megtartásakor. Egy 5 perces előadásban ki kell boncolniuk egy témát, és 3-5 bibliaverssel alá kell támasztaniuk az érvelésüket. Így nemcsak beszélni tanulnak meg nyilvánosság előtt, hanem megismerkednek a Bibliával, és az abból való érvelés technikájával. Többek között ez az oka annak, hogy Jehova Tanúi bátran hirdetik hitnézeteiket a nyilvánosságnak. Ugyanis hiába vannak helytelen bibliaértelmezéseik, az átlag vallásos keresztény embernek fogalma sincs arról, hogy hol a Bibliája, arra meg aztán végképp alkalmatlan, hogy a hitnézeteit be is bizonyítsa abból. Ha az egyházak hasonlómódon képeznék híveiket a Biblia használatára, és az abból való érvelésre, akkor egyrészt a közösség bibliaismerete nőne, másrészt nem kellene félni, hogy félrevezetik őket.

Tehát Jehova Tanúi, már gyermekkorban bevonják a gyülekezet tagjait a gyülekezet aktív életébe. Fiatalon értékes tagjainak érezhetik magukat, akik időről időre visszajelzéseket kapnak a közösségtől, hogy milyen úton haladnak. Ha egy új személy kezd el járni a közösségbe, ő is bekapcsolódhat ebbe az iskolába, és 3-4 év alatt kiváló szónokot faraghatnak belőle. Tehát Jehova Tanúi így érik el, hogy a közösség tagjai szerves részét alkossák a gyülekezetnek, akik nem csupán passzív résztvevői egy istentiszteletnek, hanem aktívan részesei annak. A gyülekezetek nem csupán egy ember unalomig ismert szófordulataira hangolódnak rá, hanem hétről hétre változatos előadásokat hallanak, melyeket jó esetben képzett személyek tartanak. Természetesen így is vannak olyanok, akik nem valók szónoknak, de a rotáció miatt a gyülekezet csak ritkán szenved tőlük.

Én mintegy húsz év alatt, előadások százait tartottam. Szombathelytől, Budapestig jártam a gyülekezeteket a Dunántúl Balaton feletti részén, hogy havonta egyszer előadást tartsak egy-egy gyülekezetben. Emellett a saját gyülekezetemben is hétről hétre készültem, valamint a nagyobb összejöveteleinken is rendszeres előadó voltam 500-4000 fő hallgatóság előtt. Mindez annak volt köszönhető, hogy a gyülekezet időt és energiát szánt arra, hogy képezze a tagjait. Természetesen nem szeretném túldicsérni azt az egyházat, amit bizonyos okokból elhagytam, de nem lehet szó nélkül elmenni azok mellett az értékek mellett, amelyek jobbak náluk, mint más egyházakban. Mivel aktív részese voltam a közösség életének, ezért láttam, hogy miként lehet valami jót elrontani. Így láttam olyan gyülekezetet is, ahol ez az iskola az azzal megbízott egyén alkalmatlansága miatt, szenvedés volt a gyülekezetnek.

Ám ez nem jelenti azt, hogy ne lenne érdemes a keresztény gyülekezeteknek időt és energiát fektetni a közösség tagjainak képzésébe. Meggyőződésem, hogy egy ehhez hasonló iskola, és ezzel a teológiát végzett pásztorokon kívül mások bevonása a gyülekezet tanításába, csakis jó lehet, és felpezsdítené a gyülekezet életét. A jövőre vonatkozóan pedig a legjobb befektetés.