Hol tart már ez a mai világ? Régen minden jobb volt. Az emberek tisztelettudóbbak, erkölcsösebbek voltak. Sokkal kevesebb volt a bűnözés és jobban odafigyeltek egymásra. Ha kellett sokkal jobban összefogtak a bajban, mint a maiak, akik egy lépcsőházban sem ismerik egymást. A hitnek, vallásnak sokkal nagyobb szerepe volt, az Isten jobban benne volt az emberek életében. Hűségesebbek voltak egymáshoz és az alapelvekhez, mint a mai fiatalok, akik már nem tisztelnek se Istent se embert. Régen még a fű is zöldebb, a töltöttkáposzta pedig finomabb volt.

Ezek azok a szavak, amiket az embernek fiatal korában a szemére hánynak, hogy aztán ha majd megöregszik, ő is egrecíroztathassa vele az utána következő nemzedéket. De mire megöregszik, elfelejti, hogy fiatal korában ő is hányszor megkapta a "bezzeg az én időmben..." kezdetű mondatokat, és hogy mennyire bosszantotta. Az ember fiatalkori liberalizmusát általában felváltja az idősebbkori konzervativizmus, aminek az a következménye, hogy a saját liberálisan megélt fiatalkorát szeretné konzerválni, és ráhúzni az újabb nemzedékre. Ez a jelenség nemcsak egy nemzedéken belül jelenik meg, hanem akár évszázadokkal korábban élt nemzedékeket idealizálhatnak túl. Ilyenkor a történelmi tényekről lefejtik a negatívumokat és csak olyan tényezőkre hívják fel a figyelmet, amelyet pozitívumnak tartanak.

Például: Az emberek sokkal nagyobb számban jártak templomba, mint most. Ami igaz, de azt nem veszik figyelembe, hogy a legtöbben azért jártak, mert a törvény nyilvános megalázással, veréssel, kopaszra nyírással büntette a misék hanyagolását, illetve a közösség megvetette azokat, akik nem jártak. Így van egy adatunk, ami ugyan igaz, de egyáltalán nem tükrözi a valós helyzetet. Vagy nézzük az erkölcsöt. A konzervatív emberek hajlamosak azt hinni, hogy a mai elferdült világ erkölcstelensége valami liberális fertőzés, mert hogy régen nem voltak házasságtörések, paráznaságok. Ami szintén lehet egy adat, de nem tükrözi a valóságot. A legrégebbi írásos feljegyzések, mint például a Biblia, már évezredek óta tudósítanak arról, hogy a házasságtörés, homoszexualitás, prostitúció mindig is részét alkotta a társadalmi életnek. 

Érdekes, hogy főleg a keresztények hajlamosak túlidealizálni a múltat. A Biblia viszont óva int attól, hogy ezt tegyük:

"Ne mondd: „Miért van az, hogy a régi idők jobbak voltak, mint a mostaniak?” Mert nem vall bölcsességre, ha ilyesmit kérdezel." (Prédikátor 7:10)

Tehát a Prédikátor írója szerint a múltat túlidealizálni a bölcsesség hiányának bizonyítéka. Ugyanis, aki túlidealizálja a múltat, az minden esetben csak azért teszi, mert figyelmen kívül hagy fontos részleteket. Emiatt viszont nem pontosan határozza meg azt a képet, amit a jelennel hasonlít össze. Így elmegy a valóság mellett, hamis képet közöl a múltról, önmagát felmagasztalva, mint aki jobb korból származik, és így jobb is, mint azok, akik utána születtek. És nem utolsó sorban ellentétesen cselekszik azzal, amit a Biblia kér tőle