Kedves olvasók!

Biztos ti is átéltétek, hogy milyen érzés több évnyi, évtizednyi szolgálat után ráébredni, hogy sok dologban félre voltunk vezetve. Legtöbben óriási csalódást éltünk meg. Néhányan heteken, hónapokon keresztül kínlódtunk, sírtunk, szenvedtünk mire valamelyest ki tudtuk heverni ezt. Jelenleg is sok százan olvassák a blogjainkat olyanok, akik meg vannak terhelve érzelmileg a felismeréstől. Sokan szenvednek lelkiismeretfurdalástól, szégyentől, magánytól. Vannak jó páran, akik zavarukban nem  tudnak érzelmileg stabilak maradni. Néhányan még az Istenbe vetett hitüket is elveszítik.

Arra gondoltam, hogy felületet biztosítanék olyanoknak, akik a Bibliát felhasználva vigasztaló gondolatokat írnának meg a szenvedőknek. Aki pedig úgy érzi, hogy a történetének leírása lenne hasznos, az a JJ blogjára küldheti el azt.

Tehát ha van kedved a poszt íráshoz, felhasználva ezt a felületet arra, hogy segíts a testvéreidnek, akkor írj nekem, küldd el az írásodat a sefatias@gmail.com címre, és egy egyeztetés után kirakom.

2kor 1:3-7

Áldott legyen Jézus Krisztusnak, a mi Urunknak Istene és Atyja, a gyöngéd irgalmasságok Atyja és minden vigasztalás Istene,  aki megvigasztal bennünket minden nyomorúságunkban, hogy képesek legyünk megvigasztalni mindenféle nyomorúságban levőket azon vigasztalás által, amellyel minket vigasztal az Isten.  Mert mint ahogy a Krisztusért való szenvedések bőségesek bennünk, úgy a vigasztalás is, amelyet kapunk, bőséges a Krisztus által.  Mármost ha nyomorúságban vagyunk, az a ti vigasztalásotokért és megmentésetekért van; vagy ha vigasztalnak bennünket, az a ti vigasztalásotokért van, amely úgy munkálkodik, hogy kitartással tűrjétek ugyanazokat a szenvedéseket, amelyeket mi is szenvedünk.  Így aztán a veletek kapcsolatos reménységünk megingathatatlan, hiszen tudjuk azt, hogy amint a szenvedésekben részestársak vagytok, ugyanúgy a vigasztalásban is részesedni fogtok.