Talán két éve lehettem keresztény, mikor egy hölggyel beszélgetve a hitről, előkerült a paráznaság téma. Én mélységesen elítéltem ezt a bűnt, hiszen jól ismertem azokat a bibliaverseket, amelyek egyértelműen kifejezték Isten nemtetszését a paráznasággal kapcsolatban. A hölgy, bár egyetértett velem, hogy ez egy súlyos bűn azt kérte tőlem, hogy mutassam meg neki a Bibliából, hogy mi az. Persze én rögtön előkerestem két, három verset, melyekben a paráznaságról volt szó pl. a Galata 5:19-21: „ A test cselekedetei azonban nyilvánvalók, mégpedig ezek: házasságtörés, paráznaság, tisztátalanság, bujálkodás, bálványimádás, varázslás, ellenségeskedés, viszálykodás, féltékenység, harag, önzés, széthúzás, pártoskodás; irigység, gyilkosság, részegeskedés, tobzódás és ezekhez hasonlók. Ezekről előre megmondom nektek, amint már korábban is mondtam, akik ilyeneket cselekszenek, nem öröklik Isten országát.” Vagy nézzünk egy másikat 1Korintusz 6: 9,10: „Vagy nem tudjátok, hogy igazságtalanok nem örökölhetik Isten országát? Ne tévelyegjetek: sem paráznák, sem bálványimádók, sem házasságtörők, sem bujálkodók, sem fajtalanok, sem tolvajok, sem nyerészkedők, sem részegesek, sem rágalmazók, sem harácsolók nem fogják örökölni Isten országát.”

A hölgy, miután ezt a két verset felolvastam neki, még mindig azt mondta, hogy ez rendben van, mert kiderül a versekből, hogy Isten elítéli a paráznaságot. De ő nem azt kérdezte tőlem, hogy mi a véleménye Istennek a paráznaságról, hanem hogy MI AZ? Mit jelent a paráznaság? Ezt mutassam meg neki a Bibliából. Na, erre nem tudtam mit mondani, de megígértem neki, hogy utánanézek, és megmutatom neki. Ráment pár napom, de az Őrtorony folyóirat megfogalmazásán kívül semmilyen Bibliaverset nem találtam, ami megfogalmazná számomra a paráznaságot. Sajnos nem tudtam a hölgynek bebizonyítani, hogy a Biblia a paráznaság alatt azt értette, amit én. Ez akkoriban eléggé felkavart, mély nyomot hagyott bennem, és időről-időre elgondolkodtatott.

Időközben kineveztek vénnek, és két esetben is részt vettem olyan bírói ügyben ahol paráznaságot kellett megítélni. Mindkettő kiközösítéssel végződött, mivel az Őrtorony folyóirat, és a véneknek szóló kézikönyv pontos megfogalmazása szerint, kimerítették a paráznaság fogalmát. Ám miután én magam is ki lettem közösítve sokszor eszembe jutott az a közel húsz évvel korábbi beszélgetés azzal a hölggyel, és elhatároztam, hogy megvizsgálom azokat a bibliaverseket, ahol Isten szava a paráznaságot megemlíti, hogy tisztán lássam e fogalom jelentését.

Kutatásom számomra megdöbbentő eredménnyel zárult. De mivel tudom, hogy ez egy rendkívül érzékeny terület sok keresztény számára, ezért nem egy bizonyos nézet mellett, vagy ellen fogok szólni, hanem egyszerűen csak megnézek közel 30 verset, amely erről szól, és az olvasó azt szűr le belőle, amit akar. Először nézzük meg a többi olyan Bibliaverset, ami Isten véleményét tartalmazza erről a bűnről. Fentebb megnéztük az 1kor 6:9,10; valamint a Galata 5:19-21 verseket. Nézzünk még:

Márk 7: 20-23: „Mert belülről, az ember szívéből jönnek elő a gonosz gondolatok, paráznaságok, lopások, gyilkosságok, házasságtörések, kapzsiságok, gonoszságok; valamint csalás, kicsapongás, irigység, istenkáromlás, gőg, esztelenség. Ezek a gonoszságok mind belülről jönnek; s ezek teszik tisztátalanná az embert."

Efézus 5:3: „Ellenben paráznaság, bármiféle tisztátalanság vagy nyerészkedés még szóba se kerüljön közöttetek, ahogyan ez szentekhez méltó”

Efézus 5:5: „Hiszen jól tudjátok, hogy egyetlen paráznának, tisztátalannak vagy nyerészkedőnek, azaz bálványimádónak sincs öröksége a Krisztus és az Isten országában.”

1kor 6:18: „Kerüljétek a paráznaságot! Minden más bűn, amit elkövet az ember, kívül van a testén, de aki paráználkodik, a saját teste ellen vétkezik."

1Thessz 4: 3: „Az az Isten akarata, hogy megszentelődjetek: hogy tartózkodjatok a paráznaságtól”

Kolossé 3:5: „Öljétek meg tehát tagjaitokban azt, ami csak erre a földre irányul: a paráznaságot, a tisztátalanságot, a szenvedélyt, a gonosz kívánságot és a kapzsiságot, ami bálványimádás”

1Tim 1:9,10: „És tudjuk azt is, hogy a törvény nem az igaz ellen van, hanem a törvényszegők és az engedetlenek, a hitetlenek és a bűnösök, a szentségtelenek és a szentségtörők, az apa- és anyagyilkosok, az embergyilkosok, a paráznák, a fajtalanok, az emberrablók, a hazugok, a hamisan esküvők ellen, és mindaz ellen, ami csak ellenkezik az egészséges tanítással.”

Zsidók 12:16: „Ne legyen senki parázna vagy istentelen, mint Ézsau, aki egyetlen tál ételért eladta elsőszülöttségi jogát.”

A fenti tíz bibliavers egyértelműen jelzi, hogy a paráznaság Isten szemében az egyik legsúlyosabb bűnnek számított. Megítélése a keresztény gyülekezetben nagyon rossz volt. Pál egy esetben a paráznaságot elkövető személyről ezt mondta: „Most tehát azt írom nektek, hogy ne éljetek közösségben azzal, akit bár testvérnek neveznek, de parázna vagy nyerészkedő, bálványimádó vagy rágalmazó, részeges vagy harácsoló. Az ilyennel még együtt se egyetek… Távolítsátok el azért a gonoszt magatok közül! (1Kor 5:11-13)

Mindezek mutatják, hogy a paráznaság elkövetése, és annak el/megítélése rendkívül fontos. Nem lehet csak úgy elmenni a paráznaság mellett szó nélkül. Ám hiába a fenti bibliaversek olvasása, nem derül ki belőlük az, hogy mi is a paráznaság fogalma. Az egyértelmű, hogy súlyos megítélés alá kerül, de míg mondjuk a részeges, vagy bálványimádó, vagy tolvaj kifejezések egyértelműek az olvasó számára, hiszen ezek magyar szavak, amelyeket a mindennapokban is használunk, a paráznasággal más a helyzet. Ez nem magyar szó, hanem egy az egyben átvettük a görögből és kissé magyarosítottuk. Tehát amikor ezt a szót halljuk, vagy olvassuk, akkor egy idegen kifejezést olvasunk, vagy hallunk, és mint minden ilyen kifejezésnél rá vagyunk utalva valakire, aki elmagyarázza számunkra a szó magyar jelentését. A paráznaságnak az egyházak, vagy egyházi vezetők sokféle jelentést adtak már. Elég sok vitát olvastam már a neten is arról, hogy mit is jelent ez a fogalom. Én szándékosan nem szeretnék állást foglalni ebben a kérdésben, hanem egyszerűen kikerestem azokat a bibliaverseket, amikor a paráznaság fogalmát, a Szentírás összekapcsolja egy tevékenységgel.

Ugyanis nem arra vagyok kíváncsi, hogy ma mit gondolnak ennek a szónak a jelentéséről, hanem arra, hogy amikor ezt leírták, akkor az író mire gondolt. Érdekes módon, mikor kikerestem a paráznaság szavakat a biblia különböző részein, akkor több egymástól teljesen független cselekvésmódot találtam. Nézzük az elsőt:

1Kor 5:1: „Mindenfelé az a hír járja, hogy paráznaság van közöttetek, mégpedig olyan, amilyen még a pogányok között sem fordul elő; hogy tudniillik valaki apjának feleségével él.”

Máté 5:32: „Én pedig azt mondom nektek, hogy aki elbocsátja feleségét, paráznaság esetét kivéve, az házasságtörővé teszi őt, és aki elbocsátott asszonyt vesz feleségül, az házasságtörést követ el."

Ebben az esetben elég könnyen tudjuk azonosítani a paráznaság fogalmát. Valaki, másnak a feleségével él nemi életet..Van egy olyan rész az 1kor 7:1-5-ben is ami szintén a házasságtörésre utal mint paráznaságra:

„ A paráznaság miatt azonban mindenkinek legyen saját felesége, és minden asszonynak saját férje. A férj teljesítse kötelességét felesége iránt, hasonlóan a feleség is a férje iránt. A feleség nem ura a maga testének, hanem a férje; s ugyanúgy a férj sem ura a maga testének, hanem a felesége. Ne fosszátok meg egymást magatoktól, legfeljebb közös megegyezéssel egy időre, hogy szabaddá legyetek az imádkozásra, de azután legyetek ismét együtt, nehogy megkísértsen a Sátán titeket azáltal, hogy képtelenek vagytok magatokon uralkodni."

Ez a tanács arra figyelmezteti a házasságban élőket, hogy ha nem törődnek egymás szexuális szükségleteivel, akkor annak paráznaság lehet a vége. Még egy történetet olvashatunk a Bibliában amit paráznaságnak neveznek. Ezt az 1Mózes 38:24-ben találjuk:

„Mintegy három hónap múlva hírül vitték Júdának: Paráználkodott Támár, a menyed, és már terhes is a paráznaság miatt. Akkor ezt mondta Júda: Vigyétek ki, és égessétek meg!"

Itt is paráznaságról olvasunk, de ez is házasságtörésnek számít, mivel Támár Júda menye volt, aki a sógorházasság elrendezése szerint Juda kiskorú fiának Sélának volt a felesége.

Találhatunk több olyan verset, amikor a házasságtörést ÉS a paráznaságot egymás mellett olvashatjuk.

Zsidók 13:4: „Legyen megbecsült a házasság mindenki előtt, és a házasélet legyen tiszta! A paráznákat és a házasságtörőket pedig ítéletével sújtja az Isten.”

Máté 15:19: „Mert a szívből származnak a gonosz gondolatok, gyilkosságok, házasságtörések, paráznaságok, lopások, hamis tanúskodások és az istenkáromlások.”

A biblia több helyen említést tesz arról, hogy a házasságtörésen kívül a szexualitásnak még más területen is van köze a paráznasághoz.

1Kor 6:15,16: „Vagy nem tudjátok, hogy a ti testetek a Krisztus tagja? Most tehát azok, akik a Krisztus tagjai, parázna nő tagjaivá legyenek? Szó sem lehet róla! Vagy nem tudjátok, hogy aki parázna nővel egyesül, egy testté lesz vele? Mert - amint az Írás mondja - "lesznek ketten egy testté…Kerüljétek a paráznaságot!"

Ebben a versben a parázna nővel történő egyesülést nevezi paráznaságnak. Amiért ez a biblia idézet különleges a paráznaság kifejezéssel kapcsolatban, az az, hogy a legtöbb Biblia fordító (az idézett fordítással ellentétben), a „parázna nő” kifejezést lefordítja magyarra, és helyesen a következő megoldásokat választották: Prostituált, szajha. Tehát ebben az esetben a paráznaság azt jelenti, hogy pénzért szexuális örömöket szerezni, Prostituálthoz, szajhához fordulni kielégülésért.

Ez összhangban is van az eredeti görög szó jelentésével, ami az „elad” igéből származik. A jelentése így szól: Buja, bujálkodó, kéjelgő, házasságtörő, feslett életű. "Parázna nőszemély (= kéjnő, szajha). Egy másik helyen így határozzák meg a paráznaságot: A „porneia” általános leírása a nem megengedett és erkölcstelen nemi érintkezésnek és szexuális viszonynak. A szó etimológiai levezetése megvilágítja azt a felfogást, ami mögötte meghúzódik. A „porneia” prostitúciót, a „porne” prostituáltat jelent. Valószínű, hogy ezek a szavak a „pernymi” (eladni) igével függnek össze. „Porneia” tehát a szerelem, melyet az ember megvásárolhat és eladhat, ami természetesen valós értelemben nem szerelem. A nagy és alapvető tévedés abban van, hogy az a személy, aki ilyen szerelmet gyakorol, az valójában nem személynek, hanem tárgynak tekinthető. Ő csak egy eszköz, mellyel az élvezet és szenvedély követelményeit kielégíti. Az igazi szerelem két személynek a teljes eggyélétele, amely egy lénnyé forrasztja össze őket és mindkettő a saját beteljesedését a másikkal való egységben találja meg. A „porneia” ezzel szemben egy olyan viszonyt ír le, amikor az egyik a partnert megvásárolja és tetszése szerint félreteszi, ahogyan egy tárgyat megvásárolhat és félretehet az ember. Ez olyan viszonyt mutat, melyben a személyiségnek nincs helye.

Ezt a nézetet támasztja alá a Hóseás 9:1 verse is, ahol a következő fogalmat olvashatjuk: „Szeretted a paráznaság bérét” Tehát a paráznaság a házasságtörésen kívül még akkor van kapcsolatban a szexualitással, amikor valaki pénzért egy prostituálthoz fordul, hogy nemi vágyait kielégítse. Tehát a házasságtörésen és a prostituálttal történő szexuális együttléten kívül nem találtam egyetlen olyan Bibliai részt sem, ahol ezen a két helyzeten kívül a szexualitásnak valami más módját is paráznaságnak nevezne a biblia.

Viszont találtam olyanokat, ahol egy bizonyos aktust paráznaságnak hívnak, de semmi köze a szexualitáshoz. 1Kor 6:13: „Az eledel a gyomorért van, a gyomor meg az eledelért, de Isten ezt is, amazt is meg fogja semmisíteni. A test azonban nem a paráznaságért van, hanem az Úrért, az Úr pedig a testért.”

Pál apostol itt az evésről beszél. És azt mondja, hogy az evés néha olyan lehet, hogy azt már paráznaságnak lehet nevezni.

Vagy mindenki számára ismert, hogy az Isten az Izraellel ápolt kapcsolatában sokszor használta a paráznaság szót.

Ezékiel 43:7-9: „és ezt mondja nekem: Emberfia! Ez az én trónusomnak a helye és lábaimnak a helye, ahol Izráel fiai között fogok lakni örökre. Nem szennyezi be többé szent nevemet Izráel háza, sem ők, sem királyaik paráznasággal, a királyok holttestével és áldozóhalmokkal, meg azzal, hogy küszöbüket az én küszöböm mellé, és ajtófélfáikat az én ajtófélfáim mellé helyezték, úgyhogy csak egy fal volt köztem és köztük. Beszennyezték szent nevemet utálatos tetteikkel, azért elbántam velük haragomban.  Most azonban felhagynak a paráznasággal, és elviszik előlem a királyok holttestét, én pedig köztük fogok lakni örökre”.

Hóseás 9:1: „Ne örülj, Izráel, ne ujjongj, mint a népek! Mert hűtlen lettél Istenedhez, és szereted a paráznaság bérét, minden szérűn a gabonát.”

Hóseás 6:10: „Szörnyű dolgokat láttam Izráel házában! Ott paráználkodik Efraim, tisztátalanná lett Izráel.”

Tehát a Mindenható Isten Izrael bálványimádását, más istenekhez való térését paráznaságnak tekintette. Erre utal még egy érdekes történet, amelyre az újszövetségben is utalnak.

1Kor 10:8: „De ne is paráználkodjunk, mint ahogy közülük némelyek paráználkodtak, és elestek egyetlen napon huszonháromezren.”

Ha most hirtelen visszagondolunk arra a történetre, amikor ez az esemény huszonháromezer ember halálbüntetését vonta maga után, akkor a midiánita nők erkölcstelen csábítása jut eszünkbe, akik paráznaságra csábították a zsidó férfiakat. De nézzük csak meg pontosan, hogy mi is történt ott, és miért irtottak ki ennyi embert!

4Mózes 25:1-9: „Amikor Izráel Sittimben tartózkodott, elkezdett a nép paráználkodni Móáb leányaival, mert ezek meghívták a népet isteneik áldozatára. A nép ott evett, leborult azoknak az istenei előtt, és odaszegődött Izráel Baal-Peórhoz. De haragra gerjedt az ÚR Izráel ellen, és ezt mondta az ÚR Mózesnek: Fogasd el a nép minden főemberét, és akasztasd fel őket fényes nappal az ÚR előtt, hogy elforduljon az ÚR fölgerjedt haragja Izráeltől. Mózes tehát ezt mondta Izráel bíráinak: Gyilkolja le mindenki a maga emberei közül azokat, akik Baal-Peórhoz szegődtek! Éppen akkor jött egy izráeli ember, aki egy midjáni nőt hozott testvéreihez Mózes szeme láttára, meg Izráel egész közösségének a szeme láttára. Azok pedig sírtak a kijelentés sátrának a bejárata előtt. Amikor meglátta ezt Fineás, Áron főpap fiának, Eleázárnak a fia, kilépett a közösség közül, dárdát fogott a kezébe, bement az izráeli ember után a sátor belsejébe, és hason szúrta mindkettőjüket, az izráeli embert és azt a nőt is. Ezzel elhárult a csapás Izráel fiairól. Huszonnégyezer halottja lett a csapásnak.”

Sokáig azt hittem, hogy ez a történet valamilyen szexuális bűncselekményt foglal magában. Ám ha jobban megvizsgáljuk a történetet, pontos választ kapunk arra, hogy mi is történt valójában, és a bibliaíró mit értett paráznaság alatt: „elkezdett a nép paráználkodni Móáb leányaival, mert ezek meghívták a népet isteneik áldozatára. A nép ott evett, leborult azoknak az istenei előtt". Tehát ebben a történetben nem a helytelen szexualitás van megemlítve paráznaságként, hanem az idegen istenek imádata Izrael fiai részéről. Ez volt az oka annak, hogy az Úr haragja felgerjedt Izrael ellen és ezt a parancsot adta: „Gyilkolja le mindenki a maga emberei közül azokat, akik Baal-Peórhoz szegődtek!” A történetből egyértelműen kiderül, hogy az idegen istenek imádatát tekintette Isten paráznaságnak, és szóba sem kerül semmilyen szexuális bűn.

Tehát ha ezeket figyelembe vesszük, akkor elmondhatjuk, hogy Isten szemszögéből a következő cselekedetek számítanak paráznaságnak

1, Házasságtörés

2, Szexuális kapcsolat egy prostituálttal

3, Mohó zabálás

4, Idegen istenek imádata, bálványimádás.

A negyedik pontra bizonyíték még, hogy a legtöbb esetben a paráznaság a bálványimádással együtt van megemlítve. Más esetben pedig ahogy azt fentebb már megnéztük, a házasságtöréssel.

1Kor 5:11: „Most tehát azt írom nektek, hogy ne éljetek közösségben azzal, akit bár testvérnek neveznek, de parázna vagy nyerészkedő, bálványimádó vagy rágalmazó, részeges vagy harácsoló. Az ilyennel még együtt se egyetek.”

Egyetlen olyan magyar fordítás létezik, ahol a paráznaság kifejezést egy értelmes magyar szóval adták vissza. Ez pedig a Katolikus fordítás. A szó amit használnak a "kicsapongás" Ez a kifejezés szerintem is a legmegfelelőbb magyar szó a paráznaság fordítására. És nagyban hozzájárul, hogy se többet, se kevesebbet ne olvassunk bele egy olyan szó jelentésébe, amit maga a Biblia sem fogalmaz meg

Rengeteg időt töltöttem ennek a témának a megismerésével. De korántsem hiszem, hogy minden tényezőt, bibliaverset  figyelembe vettem. Arra kérném az olvasóimat, hogy ha eszükbe jut olyan Bibliai történet, parancs, ahol szerepel a paráznaság kifejezés, akkor kommenjeikben segítsenek még jobban megismernem ezt a témát.

Erről még itt is olvashatsz