"Majdnem minden tudásunkért azoknak tartozunk, akik nem értettek egyet, és nem azoknak, akik igen" (Charles Caleb Colton)

Visszafelé előre

2016/02/27. - írta: sefatias

Van aki érdeklődéssel, és van aki megvetéssel kíséri figyelemmel a vívódásaimat. Az, hogy ki melyik táborban van, az jórészt attól függ, hogy megérti-e azt amin keresztül mentem, illetve megérti-e azt, hogy mi a célom. Úgy gondoltam, hogy szánok egy posztot arra, hogy elmagyarázzam magam azoknak, akik nem ismernek.

20150725_155356.jpg

A legtöbb olvasóm tudja, hogy közel húsz évet nyomtam le Jehova Tanúi között. Az utolsó három-négy év gyötrődése után úgy döntöttem, hogy elhagyom az egyházat, és utána aktív tanulásba fogtam, hogy felülvizsgáljam addigi hitnézeteimet. Ez nem volt egyszerű dolog. Sok beszélgetés, vita után rájöttem, hogy önmagában az, hogy felülvizsgálom a hitnézeteimet nem sokat ér, és hosszadalmas. Ráadásul rájöttem, hogy azok a problémák, melyek a korábbi egyházamat jellemezték, nem egyedüliek. Bármelyik egyházat is vizsgáltam meg, ugyanazok a nehézségek jöttek elő. Függetlenül attól, hogy egy nagy, történelmi egyházról van szó, vagy egy kis szektás társulástól. 

Arra is rájöttem, hogy sok nézetemhez nem meggyőződésből ragaszkodok, hanem illemből. Rá kellett döbbennem, hogy a nézeteim jelentős része csupán általánosan elfogadott nézet, amit csakis azért kell elfogadnom, mert itt születtem, vagy mert kereszténynek vallom magam. Elég sok posztot megírtam már mire rájöttem, hogy valójában egy olyan dolgot képviselek, és propagálok, amelyről szinte semmit nem tudok. Ám a tapasztalataim alapján elmondhatom, hogy a legtöbben ugyanígy vannak ezzel. 

Egyszer egy beszélgetés során, keresztény barátaim óva intettek bizonyos teológiai nézetektől, melyeknek az olvasása is veszélyes, mert sokan veszítették el miatta a hitüket. A bibliakritikáról volt szó. A beszélgetés során ugyanúgy éreztem magam, mint korábban Tanúként, amikor szintén bizonyos veszélyes nézetektől óvtak, melyeknek az olvasása káros. A beszélgetés alatt némileg zavarban voltam, mert már akkor voltak olyan kérdéseim, nézeteim, melyekről nem mertem beszélni, mert ellentmondott volna a keresztény társaság nézeteinek. Ekkor nagyon megijedtem. Rájöttem, hogy csöbörből vödörbe kerültem, és a saját elmémben önmagától felmerülő kételyeim, kérdéseim továbbra is tabunak számítanak. Képmutatónak éreztem magam, aki titokban mást gondol, mint amit hisznek róla.

Ekkor döntöttem úgy, hogy innentől kezdve tojok mindenki véleményére, és teljesen más stratégia alapján fogok továbbhaladni. Rájöttem, hogy a hitnézeteim felülvizsgálása nem lehetséges, mivel az ember nem egyszerűen csak érvek alapján ragaszkodik egy nézethez, hanem érzelmileg is kötődik hozzá. Ráadásul rá kellett döbbennem, hogy a különböző egymásnak ellentmondó nézetek, legtöbb esetben egymásnak ellentmondva ugyan, de akkor is egy sajátos logika mentén megállnak. Tehát nem a mindent elsöprő, cáfolhatatlan bizonyítás teszi valaki számára elfogadhatóvá azt a nézetet, hanem egy sajátos, logikus érvrendszer, amely elsősorban annak köszönheti a sikerét, hogy a delikvens nem ismer másikat, amely ugyanúgy egy sajátosan logikus érvelés segítségével bizonyítja be az ellenkezőjét. Így az egyén eljut oda, hogy hisz valamiben, de fogalma sincs, hogy csupán valakinek a szubjektív következtetéseit tette magáévá, mert más érvelések ismeretének hiányában azzal találkozott először. Persze marha nagyképű dolog lenne, ha ezt a felismerést csupán másokra vonatkoztatnám. Mert ugye mindenki hülye csak én nem. Ám ez nem így van. Én is hülye vagyok. És ahogy mások nem ismerik a nézeteiket cáfoló, ellentmondó, és más nézeteket bizonyító érveléseket, úgy én sem. Mitől lehetek biztos abban, hogy minden érvelést ismerek, és, hogy azok közül a legjobbat választottam ki? Semmitől. Az ember nem látja a saját tévedését, mert ha látná, akkor már nem tévedne. Tehát el kell fogadnom, hogy az életem jelentős része téves következtetéseken alapul. Ez ellen nem lehet mit tenni, esetleg tudomást sem venni róla, de az nem túl becsületes. Természetesen ehhez az "igazamhoz" ugyanúgy ragaszkodok, mint más a sajátjához, így valójában semmivel sem vagyok előrébb. Hiszen ugyanúgy nem lehetek biztos abban, hogy minden érvet ismerek, ami az enyém mellett, vagy ellen szól. És ez marha vicces :D

Rájöttem, hogy ebben a bonyolult sok esetben teljesen átláthatatlan megismerhetetlen teológiai katyvaszban, esélyem sincs arra, hogy én, aki teljesen képzetlen vagyok e területen, valaha is kibogozzam az IGAZSÁGOT. Teljesen más módszerhez kellett fordulnom. Erre írta nekem Szabados Ádám egy kommentben, hogy " Különben az egész kereszténységet kidobhatjuk az ablakon. Mondjuk te dobálod is ki rendesen.:)"

És valóban. Az egyetlen helyes megoldásnak a tabula rasa-t tartom. És bár azt hiszem, hogy ennek elérése lehetetlen, mégis igyekszem a legközelebb kerülni hozzá. Tehát ki kell dobni mindent, amiről azt gondoltam, hogy igaz. Ebben sietett segítségemre Descartes, Ő is hasonló problémákon ment keresztül, és ugyanúgy kereste a biztos pontokat. Ezt írta:

"Az első az volt, hogy soha semmit ne fogadjak el igaznak, amit evidens módon nem ismertem meg annak, azaz, hogy gondosan kerüljek minden elhamarkodást és elfogultságot és semmivel többet ne foglaljak bele ítéleteimbe, mint ami olyan világosan és határozottan áll elmém előtt, hogy nincs okom kétségbe vonni."

Tehát ahogy Ádám helyesen felismerte, valóban kidobtam mindent az ablakon, és Descarteshez hasonlóan minden új információt önmagamból kiindulva vizsgálok meg. Csakis olyan dolgokat vagyok hajlandó elfogadni, amelyeket valóban nincs okom kétségbe vonni. Olyanokat, melyek nekem jók, de úgy, hogy a környezetemnek is az. Salamonhoz hasonlóan úgy gondolom, hogy az élet azért van, hogy élvezzük. Ezért a legfontosabb szempontom egy eszme, vagy cselekedet elfogadásakor, hogy élvezem-e, hozzájárul-e ahhoz, hogy jól érezzem magam?

Természetesen ez a módszer nem alkalmas arra, hogy pikk-pakk döntéseket hozzunk az életünk legfontosabb kérdéseiben. De legyünk őszinték: vajon hány keresztény jött rá évek, évtizedek múlva, hogy a korábbi döntései nem voltak jók, ám már változtatni azokon nem tud, vagy nem akar, ezért ezzel a teherrel, kell keserűen együtt élnie? Hozzám hasonlóan hányan veszítettek el éveket, és pénzben csak milliókban kifejezhető értékeket azért, mert az információ teljességének a hiányában, elhamarkodott döntést hozott? Descartes arra szavaz, hogy nem kell elhamarkodni semmit. Később arról ír a könyvében, hogy kilenc év elteltével is inkább azokban a dolgokban volt nyílt, amit nem tudott, illetve a kételyeit tudta  megindokolni. Tehát ez a módszer lassan hoz eredményt, ám semmit nem vesz el az életemből. És ez nagyon fontos. Mert a gyors, elhamarkodott döntéseknek súlyos ára van ám. 

 Szóval ebben az állapotban vagyok most. Kényelmesen, az életet élvezve, a dolgaimban örömet találva ismerkedek az élettel. Olvasok, tanulok. Aki ismer a fészbukon, az látja, hogy milyen és mennyi könyvet olvasok, látja, hogy mi foglalkoztat, illetve azt is, hogy milyen vagyok. És míg más attól tartja magát jónak, hogy az általa helyesnek ítélt dogmákat vallja, én igyekszem megkeresni a módját annak, hogy önmagam, önmagamnak és a környezetemnek legyek jó. Egyenlőre eddig jutottam. És ha élek, akkor Descarteshez hasonlóan kilenc év múlva megnézzük, hogy meddig jutottam. Lehet, hogy ugyanoda fogok jutni, mint azok, akikkel ma vitázok. Lehet, hogy másfelé. Én ráérek. Előttem az örökkévalóság.  :)

42 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://sefatias.blog.hu/api/trackback/id/tr138422914

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

kjapp · https://napfenyesblog.wordpress.com/ 2016.02.28. 11:54:54

Sefatias, mit hagytál ott, egyházat vagy Istent?
Bár az egyházi rítus és a közösség sokat erősítheti az egyéni hitet, de az egyházban is van egy személyes hívő és Isten közötti kapocs.

Mit tapasztaltál, a gondolkodók könyvei mennyiben erősítették a bizonyos mértékben megrendült hited (amennyiben ez az egyházból való távozásod után megrendült, nem ismerlek lehet, hogy nem így vagyon)?

Csakegyember · http://jehovatanuikozepeskeleteuropaban.blog.hu/ 2016.02.28. 12:04:12

Ezt tökéletesen megírtad, a szívedből jött, semmi spekuláció ...:)
Ez Sefatias.....
Azért vannak, kik értenek....De ha esetleg nem is teljesen, akkor is belefér :)

sefatias · http://sefatias.blog.hu 2016.02.28. 12:23:28

@kjapp:

- Egyházat hagytam ott. Az istenhitemre semmilyen hatással nem volt az egész

>>nagy gondolkodók könyveiből észérvekkel, megközelíthető-e Isten<<
Igen. A legtöbb filozófus foglalkozik az istenérvekkel. Voltaire írását posztoltam is: sefatias.blog.hu/2015/01/13/voltaire_istenervei

sefatias · http://sefatias.blog.hu 2016.02.28. 12:24:39

@Csakegyember: Nem is kell mindent érteni :) elég ha megértik az okot

a századik juh 2016.02.28. 17:49:42

Engem érdekelnének a tetoválásaid... főleg, amit a szíved fölé tettél, és nem látszik teljesen... Ezek publikusak? Mit ábrázolnak?

sefatias · http://sefatias.blog.hu 2016.02.28. 17:51:43

@a századik juh: igen. Minden tetoválásomnak van jelentése, és szinte mindet én terveztem. Most melózok, de majd leirom

bjanek 2016.02.29. 13:02:23

bennem csak egy kérdés merült fel:
Ki az a Dienes Zsuzsanna?

sefatias · http://sefatias.blog.hu 2016.02.29. 13:04:21

@bjanek: :D bennem meg az, hogy ez hogy merült fel benned?

bjanek 2016.02.29. 13:17:38

megnéztem a képet

bjanek 2016.02.29. 13:35:26

apropó képek, honnan szoktad szedni (nem erre a rondára gondolok)?

bjanek 2016.02.29. 13:39:06

amiket a cikkeknél használsz

a századik juh 2016.02.29. 15:48:06

@sefatias: ok, köszi, alig várom! Számomra ezek a dolgok több mindent árulnak el egy személyről, mint ha "elmagyarázná magát". :-)

sefatias · http://sefatias.blog.hu 2016.02.29. 20:02:01

@a századik juh: Hát akkor felsorolom.

A hátamon van egy nagy. A János 8:32 -ből "az igazság szabaddá tesz" felirat fut végig a lapockáim felett, alatta pedig egy kép. Egy bilincset robbant szét egy kérdőjel. Ez azt szimbolizálja, hogy ha igazán szabad vagy, akkor nyugodtan tehetsz fel kérdéseket, illetve, hogy a kérdések azok, amelyek az igazsághoz és így a szabadsághoz vezetnek.

A mellemen van egy nárcisz Ezt azért csináltattam, mert a nárcisz az élni akarás jelképe. A halálos betegségekből kigyógyultak jelképe. Én kétszer voltam már rákos

jobb felkaromon van egy ötágú csillag benne az emberi jogok első cikkejével, ez a számomra fontos értékek, fölötte a bánya aknatornya, ahol dolgoztam, és a szülővárosom jelképe egy víztorony, felette a nicknevem melett látható bányászembléma a bányánál eltöltött idő dátumával. Ez a bánya és a bányászat iránti szeretemet jelképezi.A belső oldalán egy vers, alatta a feleségem ajkával ez gondolom érthető

Bal felkaromon a kisfiam kiscipője, amiben járni tanult, mert őt nagyon szeretem. alatta földgömb, könyvek a tudás, gondolkodás, tanulás fontosságát jelképezi.

A jobb vádlimon egy anarchia jel

A bal vádlimra most tervezik. Aztán két hét múlva felvarrják

a századik juh 2016.03.01. 06:42:18

:-) köszönöm szépen!

Megtisztelő, hogy elmondtad ezeket a személyes infókat.

Úgy érzem, jobban értelek ezek után.

sefatias · http://sefatias.blog.hu 2016.03.01. 06:52:24

@a századik juh: Nem véletlenül tartják a tetoválást az önkifejezés egyik legjobb módszerének. :)

a századik juh 2016.03.01. 09:19:16

@sefatias: Ja, és nem véletlenül tíltják a tanúk. Egyszer megkérdeztem,hogyha tilos tetováltatni, akkor a vének feleségei miért is tetováltatják a szemöldöküket?

A válasz az volt, hogy szépészeti beavatkozásra nem vonatkozik a biblia tetoválási tilalma.

ugye a: ne vagdossátok be magatokat-ot fordították úgy, hogy ne tetováljátok magatokat.

sefatias · http://sefatias.blog.hu 2016.03.03. 18:26:42

@Ludvig Laura: Ez érdekes kérdés. Szerintem mindig voltak olyan okaim az írásra, amelyek az adott pillanatban, vagy egy időszakra voltak érvényesek. De a legfőbb ok, ami végig kiséri az egész Í"munkásságomat" az az volt, hogy a kétségeim nyilvánossá tevésével levegyem azok válláról a belülről maró terhet, hogy egyedül vannak a gondjaikkal, kétségeikkel. Úgy gondolom, hogy semmi különleges nincs abban, ahogyan gondolkodom, ahogyan érzek. Ám szerintem kevesen vagyunk azok, akik ezt így nyíltan fel merik vállalni. Engem nem zavar, ha a kétségeim, kételyeim miatt néhányan úgy gondolják, hogy nem tartanak kereszténynek. Az sem zavar, ha mások bizonyos dogmák el nem ismerése miatt zárnak ki a kereszténységből. Világ életemben gátlástalanabb voltam, mint mások. Kevésbé zavar mások rólam alkotott véleménye. Így talán e miatt tudom ezt így csinálni. És vannak akiknek ez nagy segítség

a századik juh 2016.03.04. 19:03:31

@sefatias: " Világ életemben gátlástalanabb voltam, mint mások."

Tanúként is?
Vénként is?

a századik juh 2016.03.05. 04:36:27

@sefatias: igen?

Nem úszod meg ennyivel... :-)

Szeretnék példát, arra, milyen is egy gátlástalan vén!

Bajuszt és monoklit rajzol Russell képére?

sefatias · http://sefatias.blog.hu 2016.03.05. 08:36:33

@a századik juh: hát erre nem tudok mit mondani :) Kérdezd meg azokat, hogy milyen voltam, akik ismernek.

a századik juh 2016.03.05. 09:24:57

@sefatias: Rendben, kérlek add meg az elérhetőségeiket. :-)

Légyszi, legalább egy példát mondj arra, mit értesz azon, hogy gátlástalan vén voltál!

Miben nyílvánult ez meg?

sefatias · http://sefatias.blog.hu 2016.03.05. 09:30:05

@a századik juh: Vannak itt páran, akik olvassák a blogomat. :)

Nem gátlástalan vén voltam, hanem gátlástalanabb, mint mások. :)

Ez meglátszott a viselkedésemen, az előadásaimon. stb

a századik juh 2016.03.05. 10:17:52

@sefatias: "Nem gátlástalan vén voltam, hanem gátlástalanabb, mint mások. :)

Ez meglátszott...az előadásaimon."

Példát!
Példát!
Példát!
Példát!
(légyszives)

sefatias · http://sefatias.blog.hu 2016.03.05. 10:39:34

@a századik juh: nem igazán értem, hogy ez miért fontos neked. Nem kapsz példát.

a századik juh 2016.03.05. 12:01:36

@sefatias: " nem igazán értem, hogy ez miért fontos neked"

Szeretnélek megérteni.
Írtál valamit (" Világ életemben gátlástalanabb voltam, mint mások.") amire rákérdeztem.

De természetesen nem erőltetem tovább, ha nem akarsz példát adni.

millet 2016.03.05. 19:51:20

Csak most van időm, hogy hozzászóljak a posztodhoz.
"óva intettek bizonyos teológiai nézetektől, melyeknek az olvasása is veszélyes, mert sokan veszítették el miatta a hitüket."
Ez ismerős valahonnan :) Megértem, hogy ez úgy tűnhetett, mintha olyantól akarnának védeni, amitől majd kinyílik a szemed, és akkor majd nem lehet tégedet irányítani (nem tudom, hogy tanú korodban ezért óvtak-e, csak azt, hogy én nem ezért). Természetesen szabadságodban állt elolvasni az egymásnak ellentmondó, a Bibliát ízekre szedő emberi elgondolásokat. A kérdés: erősítették a hitedet ezek a könyvek? Közelebb vittek Istenhez, a Biblia megértéshez? Én úgy látom, hogy nem, hanem beigazolódott az, amitől óvtalak. Nem bántásképpen mondom, és elfogadom, hogy nem hallgattál erre az óvásra, mert úgy gondoltad, segítségedre lesz. Csak tudtam, hogy nem fog segíteni.

"más attól tartja magát jónak, hogy az általa helyesnek ítélt dogmákat vallja"
Én úgy fogalmaznék, hogy vannak ilyen emberek is, de a keresztény élet nem erről szól, és sokan nem így élik meg a hitüket. Az igeismeret eszköz, nem cél.

"esélyem sincs arra, hogy én, aki teljesen képzetlen vagyok e területen, valaha is kibogozzam az IGAZSÁGOT."
A teljes képet nem érthetjük meg, hiszen most tükör által, homályosan látunk, de: "A titkok az Úréi, a mi Istenünkéi; a kinyilatkoztatott dolgok pedig a miénk és a mi fiainké mind örökké, hogy e törvénynek minden ígéjét beteljesítsük." (5Móz 29:29) Nem csak titkok vannak, hanem kinyilatkoztatott dolgok is, melyeket megérthetünk, sőt, szükséges is megértenünk azokat, hogy "beteljesíthessük e törvény minden igéjét".
Az igazság kibogozásában nem vagy magadra utalva, akkor sem, ha esetleg így gondolod. Ahogy Te sem hagytad magára a fiadat, miután megszületett, mert szereted, úgy Isten sem hagyott magunkra bennünket. Nem távolról figyel bennünket, hogy mit küszködünk itt magunkra utalva, hanem őriz, terelget, késztet bennünket a jóra, a jó döntések véghezviteléhez pedig erőt ad. Nagyon drágák vagyunk neki, hiszen Fia életébe került a megváltásunk, nem hagy bennünket csak úgy veszendőbe menni.

sefatias · http://sefatias.blog.hu 2016.03.05. 19:57:02

@millet: :) Nem te voltál az akiről szó van. Ez korábbi sztori

A többiben pedig tévedsz

>>erősítették a hitedet ezek a könyvek?<<

Ezeknek a könyveknek nem a hit erősítése a célja. Inkább annak megértése

>>Közelebb vittek Istenhez, a Biblia megértéshez?<<

El sem hiszed mennyivel közelebb vittek Istenhez. És bizony a Biblia megértéséhez is. Lehet, hogy nem a te szempontodból, és nem a te dogmatikád szerint. De sokminden tisztábbnak tűnik. Sok kérdésemre értelmes választ kaptam.

Sitites 2016.03.06. 09:25:03

@sefatias: Ezek az emberek (akik "óva intettek") el sem tudják képzelni, nemhogy elhinni, hogy az az út, amin jársz (járunk még sokan mások is) olyan út, ami Istennek tetszik, akaratának megfelel, stb... A "saját út" tartalmát úgy értelmezik, hogy mégy a magad feje után... mintha a saját akaratunk csak és kizárólag rossz(ra vivő) lehetne és mindig ellentétben áll Istenével... Le kell törni. Nem pedig úgy, hogy minden embernek megvan a saját életében a másoktól különböző (hiszen senki élete és az azt meghatározó történések, befolyásoló erők nem egyformák) útja, amin Istenhez egyre közelebb juthat. Az egészen személyes út..., amit csak ketten, ő és Isten ismerhetnek. Ezen az úton kívülről nézve akár kacskaringós, vagy a helyes iránynak tartott(!) úttól ellentétes irányok is előfordulhatnak. De ez kívülről veszélyes, mert ha elismerné, az egyház elveszíti a kontrollt az emberek felett (amihez valójában nincs is joga)... Az általad említett emberek között pedig sokaknak azért irritáló, mert a maguk esetleg felszínre sem engedett kétségeit birizgálná... Magukat biztonságban érezni, jónak látni csak úgy képesek, ha vannak, akikhez képest ezt megtehetik... Aki biztos önmagában, aki valóban ismeri saját magát, biztos abban, hogy jó helyen van a saját életében, az nem akarja a másikat megjavítani, "helyes útra" terelgetni, mert tisztában van azzal, hogy nem tudhat a másikról pontosat... Meri elmondani a másiknak a véleményét, ha úgy adódik (a másik kéri!!), de nem próbálja erőszakkal (szelídnek álcázott lenéző és lealacsonyító "aggodalmaskodással" sem, meg még százféle más manipulációval) irányítani.

endike · http://barathendre.wordpress.com/ 2016.03.08. 15:04:38

Nem nagyon ismerem a JT-it, de mindig is az volt az érzésem velük kapcsolatban, hogy a legtöbbjük nincs meggyőződve a világnézetéről, hanem azért "hisz" mert "fentről" megmondják neki. A bibliamagyarázataik is kimerünek abban, hogy legyen 1-2 válasz minden kérdésükre, mindegy milyen válasz, csak pár mondat, és az elég nekik. Persze ezek válaszok valamilyen szinten kapcsolódjanak a kérdéshez, de elég csak a látszat... És a JT-be szerintem olyan emberek épülnek be, akiknek az ilyen felületes válaszok elegek, továbbá kell nekik valaki "fent" (szervezet, "nagytanító") aki jól megmondja.

Na persze ilyesmiket minden világnézet követőiről el lehet mondani, még a materialistákról is (akik pedig önmagukat a logikusság, értelem letéteményeseinek tartják haha)...

Arról nem is beszélve, amikor az ember azért hisz valamiben, mert így lesznek barátai, "családja", amitől biztonságban érzi magát.

Tehát a legtöbb ember nem azért van meggyőződve a világnézetéről, mert meg van győződve róla...

Aztán van még egy másik dolog. Sok ember úgy gondolkodik hogy "úgyse lehet semmit se 100% biztosan tudni" (amiben amúgy igazuk van), csakhogy ebből azt a totál hamis következtetést vonják le, hogy nincs semminek semmi értelme (nihilizmus). Vagy ha van, úgyse lehet semmit se tudni, nem lehet az igazságot megismerni.
Csakhogy az értelmes ember tudja hogy ennek ellenére mégis lehet nagyjából biztos világképe. Csak hát ügye ehhez meg kell dolgozni keményen...

Aztán ott van az is, amikor valaki azt mondja hogy "látjátok mennyi vallás van, mindegyik más mond, tehát hülyeség az egész". Magyarul ez az ember mások véleményétől teszi függővé a világnézetét. Ostobaság...

Keresztény egyházakban is gyakori, hogy az emberek azért hisznek, mert így lesz barátjuk, családjuk, társuk stb...

Pedig az ember egy bizonyos szint után magára van utalva. Mindig tanulhat másoktól (Isten mások által nyilvánul meg felé), de egy idő után - amikor véget ér a "hitbeli gyermekkora" - már felnőtté kell válnia. Ahogy egy kisgyerek is egyre inkább elválik a szüleitől, és egyre inkább kezd másoktól, másból, mindenből tanulni, úgy kell a felnőtt hívőnek is...

És ugyanez van a Bibliával is. Sokan a Bibliára akarják építeni az életüket. Pedig a dolog részben fordítva műxik: egy idő után az ember azt kell tapasztalja, hogy amire ő maga rájött, amiről ő maga meggyőződött, azt találja meg a Bibliában. Tehát nem az van hogy mindent a Bibliából tanulunk meg Istenről. Főleg igaz ez a Biblia nehezen érthető részeire. Én nagyon sokszor vagyok úgy hogy rájövök valamire Istennel kapcsolatban, és beugrik, hogy "na, hát erről a Biblia is ír, csak sose értettem azt a részt"...

Remélem valakinek segítettem ezzel.

sefatias · http://sefatias.blog.hu 2016.03.08. 17:27:06

@endike: Teljesen egyetértek.

Jehova Tanúiról annyit mondanék, hogy a bibliaismeretük messze az átlag fölött van. Náluk szinte mindenki meg tudja mutatni fejből azokat a bibliaverseket, amin a hite alapul. Összehasonlíthatatlanul több bibliaverset ismernek, mint más egyházak tagjai. Épp ezért nehéz velük, mert a dogmatikájuk úgy van összeállítva egy igen logikus rendszerbe, hogy körbe van bástyázva biblia idézetekkel, amit csak az tud megbontani, aki ismeri a rendszert. Természetesen a rendszer, ami az alapját alkotja a dogmatikájuknak nagyon rossz, Viszont úgy van felépítve, hogy ez belülről nem látszik, illetve a hibák marha jól vannak kozmetikázva. Olyannyira, hogy alig lehet őket észrevenni, illetve aki észre veszi, az se foglalkozik vele.

Discipline 2016.03.08. 17:36:55

@endike:
Van olyan is, hogy valaki azt mondja: "mennyi vallás van, látszólag mind mást mond, de a legmélyén mégiscsak kell lennie valami közösnek" :-)

Az utolsó 3 bekezdéssel nagyon egyetértek!! (Amúgy a többivel is ... de ezekkel különösen!)

Otido · http://monarchista.blogspot.com/ 2016.08.29. 11:30:00

Most vagyok ezen az oldalon először (meg is nyomtam a követés gombot), így, ezek alapján felhatalmazva érzem magam feltenni egy kérdést.
Mindenről ír Kedves Barátunk. Előzmények, utánmányok, közbenmények. Harcok, küzdelmek, keresések. Még a tetoválásait is megemlíti a kommentekben...
Egy aprócska szegmenst kihagyott (szerintem). és engem ez érdekelt volna:
Milyen a kapcsolata a Jóistennel, van-e személyes viszonya, élménye Jézus Krisztussal? Milyen az - illetve van-e - imaélete?
Mert hiába mondja Allen Ginsberg, hogy: Úton lenni maga a boldogság /Megérkezni a halál - a csókának (szerintem) nincs igaza.
Szokott-e "megérkezni", "elernyedni" az Úr Ölén? Imádkozik-e rendszeresen?
Mert szerintem ez mindennek a sava-borsa, a "kvinteszenciája". A kereszténység, a Jézusban való hit leglényege - az ÉN személyes viszonyom.
Ugye érti a kérdésem?

sefatias · http://sefatias.blog.hu 2016.08.29. 12:59:52

@Otido: Üdv a blogon! :)

Értem a kérdést.

25 éve vagyok keresztény. Ez alatt sok időm telt imával, elmélkedéssel. A teológia bizonytalansága, és az Isten látható tetteinek hiánya oda vezetett, hogy ma deista vagyok. Ettől függetlenül imádkozom ma is, bár ez az ima teljesen más, mint mondjuk 20 éve.
Nem vagyok meggyőződve arról, hogy aki azt állítja, hogy személyes viszonya van Istennel, Jézussal, annak valóban velük van viszonya. Sok esetben úgy látom, hogy az a viszony csupán azért olyan jó, mert az illetőnek önmagával van viszonya, és így ketten kölcsönösen támogatják, bátorítják, elismerik egymást önmagukkal.
Az Istennel ápolt viszony elég megfoghatatlan. És ez engem nagyon érdekel

Fiorina 2016.12.04. 22:42:01

@sefatias:
Ez tetszik:"ha szabad vagy,akkor nyugodtan tehetsz fel kerdeseket"....ez mekkora!!!!! Igen....mindenki erzi csak mocskos modon becsapja magat: tanunak lenni egy oriasi borton...egy Tower jellegu :/
En is erzem, hogy hatalmas tehertol szabadultam meg. Annak ellenere, hogy kb full egyedul vagyok, hisz gyerekkorom ota a tanuk koze szocializalodtam. Fuu, hanyok az egesz szektatol. Megvetem oket, mert embereleteket, csaladokat tesznek tonkre. Mert Isten nevere szegyent hoznak.
süti beállítások módosítása