Több mint egy év telt el azóta, hogy írtam a Biblia kanonizálásáról egy posztot. Már évek óta foglalkoztatott a kérdés, hogy a Biblia hogyan került a kezünkbe.Akkor éreztem elég bátorságot, és szabadságot, hogy utána kutassak. Sok érdekes dolgot tudtam meg akkor. (Az akkori poszt ITT található) Ám az elmúlt évben sokat olvastam, sokat tanultam és újabb dolgokra jöttem rá, valamint újabb kérdéseim merültek fel. Rájöttem, hogy az ószövetség kanonizálása sem ment olyan egyszerűen, mint azt én akkoriban képzeltem. Az elmúlt hetekben több elméletet is olvastam, amelyek egymásnak ellentmondanak, és természetesen mindegyik teljesen logikus, bizonyítható.
Az első elmélet az, amire az előző, erről szóló posztomban írtam. Tehát, hogy az ószövetség kanonizálását Ezsdrás és Nehémiás végezte el. Erre persze semmilyen bizonyíték nincs. Csupán a hagyományra hivatkoznak. De, hogy a hagyomány honnan ered, arra nincsenek információink. Persze elképzelhető, hogy így történt, hiszen ki lenne alkalmasabb erre a megtiszteltetésre, mint az ószövetség két utolsó írója.
A második elmélet szélesebb körben ismert. E szerint az ószövetség kánonját az első század végén egy zsinaton állapították meg, amelyet Jamniában tartottak, Jochanan ben Zakkai rabbi vezetésével . Ez az elmélet közel 150 éve jelent meg a 19. század második felében, és mára elég nagy tábort tudhat maga mellett. Persze ellenzői is bőven vannak, akik a fenn maradt beszámolókból,és más bizonyítékok segítségével tudni vélik, hogy akkor Jamniában valójában nem is zsinat volt, hanem egy vita arról, hogy az Énekek éneke és a Prédikátor könyve részét képezheti-e az ószövetség kánonjának. Akkoriban komoly viták folytak a különböző zsidó iskolák között e két köny kanonikusságával kapcsolatban.
A harmadik elmélet szerint az ószövetség kanonizációja valamikor az i.e. ötödik századra már megvolt. Talán erre van a legtöbb bizonyíték, de ez is kérdéseket von maga után. A tény az, hogy az újszövetség írói, és Jézus is már nevén szólítja az ószövetség három részét (törvény, próféták, irások). Ugyanígy Josephus is a már meglévő szent iratokról beszél az egyik zsidókról szóló könyvében. A bizonyítékok közé sorolják azt, hogy a Septuaginta i.e. 280-ban történt fordításának időpontjára már megtörtént a kanonizálás, mivel ekkor már egy rendszerezett katalógust fordítottak héberről görögre. Ám azt kevesen tudják, hogy a Septuaginta tartalmazza azokat a könyveket, amelyeket a Katolikus egyházon kívül senki nem tart Istentől ihletettnek. (Judith, Makkabeusok stb.) Tehát egy olyan szempont szerint katalogizálták a görög szöveg eredetijéül szolgáló héber könyveket, amit a mai protestáns egyházak nem fogadnak el. Ám az apostolok ezt a fordítást használták, és ebből idéztek az újszövetségben. Ám a Septuagintát sokan összekapott , rossz minőségű fordításnak tartják. Ezt Origenész bizonyította a Hexapla című művében. Tehát ha volt is kanonizálás valamikor korábban, az akkor sem minden zsidó számára volt elfogadott, hiszen vagy kétségbe vonták néhány könyv ihletettségét (Énekek éneke, prédikátor), vagy pedig kiegészítették olyan iratokkal, amelyek szerintük ihletettek (apokrifek).
De akkor mi alapján legyünk biztosak abban, hogy az a Teljes Írás amit ma a kezünkben tartunk az Istentől ihletett? Több szempont is van ami segít ebben, de sajnos ugyanúgy kérdéseket vetnek fel. Az egyik szempont az az, hogy az újszövetség írói utalnak-e arra a könyvre, idéznek-e belőle. Mind Jézus, mind a tanítványai többszázszor utalnak vissza az ószövetség könyveire. Ez alapján biztosak lehetünk abban, hogy az idézett könyv ihletett. Ám itt is vannak szempontok, amelyek elbizonytalanítanak. Ha az Írók utalását egy korabeli könyvre az ihletettség egyik bizonyítékának vesszük, akkor mi legyen Énok könyvével, amit Judás idéz a levelében. (Judás 14,15) Ez alapján Judás olvasta, sőt hasznos olvasnivalónak tartotta Énok könyvét, ami viszont olyan történeteket tartalmaz, ami nincs összhangban a jelenlegi ismereteinkkel. Persze kérdés az, hogy a ma általunk ismert Énok könyve ugyanaz, mint amiből Judás idézett? Vagy Jakab is idéz az "írásokból", ám, hogy honnan, azt senki sem tudja. Pedig Jakab arra a szövegre építi az érvelését (Jakab 4:5) Tehát ez alapján csupán azért, mert egy újszövetségi író idéz egy régi könyvből, még nem jelenti azt, hogy az a könyv ihletett. Pál is idézett pogány költőktől és rájuk hivatkozott, mégsem tartja senki ihletettnek azokat a költőket. (Csel 17:28,29)
A másik szempont hogy eldöntsük a könyv ihletettségét, hogy összhangban van-e a Biblia többi részével. Ám pont azért volt vita az első században is még a Prédikátor könyve, és az Énekek éneke miatt, mert a zsidók úgy látták, hogy nincsenek párhuzamban a többi ószövetségi könyvvel. Például az Énekek éneke - amely egyértelműen utal romantikus, sőt szexuális kapcsolatra a jegyespár között - túl erkölcstelen volt számukra. Úgy gondolták, hogy Isten biztos nem tekintene egy ilyen kapcsolatra helyesen és nem tenné be a Szentírásba. Itt megemlíteném, hogy néhány éve, azt hiszem Debrecenben volt egy összejövetel keresztény nők számára, ahol egy amerikai baptista nő tartott előadást a szexualitásról. Nagyon élveztem az előadását, ám ő is megemlítette, hogy most ne azt nézzük, hogy az Énekek énekében jegyespár szexel, hanem azt amit csinálnak. Egy kontrasztot látott ő is az Énekek éneke, és a Biblia többi része között. Ugyanezt a kontrasztot látták a zsidók is, és emiatt nem akarták elfogadni többen a könyv ihletettségét.
A fentieket összefoglalva, úgy tűnik senki nem tudja pontosan, hogy kik, és milyen szempontok alapján kanonizálták az ószövetséget. Emiatt némelyek szívesen ismerkednek más, korabeli könyvekkel is. Egy biztos. Semmit nem kell csupán azért elfogadni, mert van. A Szentírást sem. Ha csupán azt fogadjuk el amit készen kapunk, akkor a hitünk nem a miénk, hanem azé akitől kaptuk. Ha szeretnénk mély, erős meggyőződést, akkor, tanulnunk kell. Olvasnunk kell. Méghozzá sokat. A Szentírás tanulmányozása számomra rendkívül izgalmas. Úgy érzem, hogy olyan mint a drog. Nem bírom abbahagyni. Mindig újabb és újabb kérdéseim merülnek fel, és a kutatás közben egyre több dolgot ismerek meg. Egyre jobban látom az összefüggéseket. Ám ezek mindig újjabb kérdéseket vetnek fel. És a kiváncsiság, a tudásszomj nem engedi, hogy lankadjak. Tényleg mint a drog. Nem bírom abbahagyni. És nem is akarom.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
reboot (törölt) 2013.06.27. 15:25:51
sztem ezzel a kérdéssel nem sok keresztény mer igazán szembe nézni ...
egyre jobban értem, a katolikus egyház miért kezeli a korai egyházatyák írásait ugyanolyan súllyal, mint magát a bibliát ... egyszerűen csak következetesek
sefatias · http://sefatias.blog.hu 2013.06.27. 18:41:08
Mind a három mellett vannak érvek. Érdemes elolvasni azoknak az írásait, akik valamelyik mellett leteszik a voksukat.
"sztem ezzel a kérdéssel nem sok keresztény mer igazán szembe nézni ..."
Nem vagyok benne biztos, hogy mindenkinek szembe kell ezzel nézni. (János 20:26-29)
bjanek 2013.06.27. 18:46:04
a leírása egy viszonylagos tényszerű kép arról, mi az általános nézet a kanonizációról.
egy újjászületett keresztényt nem bizonytalanítanak el ezek az infók, mert belső meggyőzőse van a Szó igazságáról, összhangjáról (Róma 8). életében tapasztalja erejét, élő voltát.
a Bibliába vetett hitet ugyanúgy nem lehet pusztán információ alapján kiépíteni, mint az Istenbe vetettet.
legfőképpen azért mert Isten szándékosan lehetőséget ad a kételkedésre, hogy kiderüljön mi van legbelül benned, bennem.
a hit nem annyira logika, megdönthetetlen bizonyíték, mint inkább erkölcsi kérdés, bár az előbbiek is fontosak, h ne legyünk bigottak, v hiszékenyek.
a Katolikus egyház következetessége pedig akkor állja meg a helyét, ha ők is Istentől kaptak kijelentéseket
reboot (törölt) 2013.06.27. 20:37:22
nézd, egy időben elég sokat foglalkoztam az újjászületés kérdésével ... újjászületett keresztények mondanak ellent egymásnak többek között a bibliáról alkotott nézetükben ... nagy a kavarodás ezen a téren is
na nem rád értem, hanem ha egy globálisabb képet próbálok nézni az újjászületettekről és tanításaikról :/
úgyhogy úgy vagyok vele, hogy mindenki mond amit hisz/akar, én meg tudom mit higgyek :)
reboot (törölt) 2013.06.27. 20:40:07
"ó boldog tudatlanság"
sefatias · http://sefatias.blog.hu 2013.06.27. 22:54:50
Hát igen....Prédikátor 1:18
bjanek 2013.06.27. 23:19:59
szerintem egy lépéssel előrébb van a nagyobb kavarodás, h tényleg mindenki újjászületett, aki azt állítja magáról?
ebből következik a többi kavarodás.
ill. nem gondolom, h az újjászületetteknek mindenben egységes véleményen kellene lenniük.
"én meg tudom mit higgyek :)"
én meg tudom kinek hittem :)
reboot (törölt) 2013.06.28. 00:00:39
nem is tudom, hogy most miért is keveredtem bele ebbe a számomra már érdektelen témába :/
egy a lényeg, és ezt nem viccből írom: dícsértessék a jézus krisztus!
reboot (törölt) 2013.06.28. 00:07:38
Jt az ismeretet éltetik, egyes egyházak az érzelmekre hatnak, és üresen hagyják a fejeket, aztán olyan is van, ami a lélek ajándékaitól ittas ...
Nem lehet hogy jézus erről beszélt, amikor az isten országának a fiait mint halakat begyűjtik vonóhálóval, ami aztán mindenféle halat összeszed?
Csak mert vmi hasonló tőrténik sztem ... de már nem tudom, hogy miert ez jutott eszembe ...
bjanek 2013.06.28. 00:28:36
azért én emlékszek pár mellényúlásodra :D
reboot (törölt) 2013.06.28. 07:10:54
infaustus · http://infaustus.wordpress.com 2013.06.28. 08:23:08
John Stott megfogalmazása nekem nagyon szimpatikus - a Biblia Isten szava emberek szavain keresztül. Az Egy az Úr és egy a hit című könyvének egyik részében szépen körüljárja ezt a kérdést.
reboot (törölt) 2013.06.28. 08:41:11
sajnos egy ilyen ártatlan mondat is sok kérdést vet fel, illetve biztos, hogy nem ugyanazt érti alatta mindenki
én úgy látom, hogy a biblia az üdvtörténet egy részét örökítette meg számunkra, az akkori embereknek íródva
a lényegét kell érteni, a részleteket nem érdemes feszegetni
karalabe4 · http://eletazortoronyutan.blogspot.com/ 2013.06.28. 12:40:52
Sajnálatos dolognak tartom, hogy a "teljes Írás Istentől ihletett" felkiáltás alatt egyes vallásszervezetek agymosási technikákra használták a bibliaverseket (természetesen az ő saját érdeküket tartva szem előtt).
A JT-inél eltöltött éveim éppen azt segítették megérteni, hogy a bibliai idézetekkel való labdázás - ugyanakkor a józan ész és a tények figyelmenkívülhagyása - mennyire nem vezet sehova. Azonban utat nyit a hiszékenységnek és kiszolgáltatottságnak.
Az a tény, hogy egyesek más vallások színeiben vagy éppen "megtért"-nek tutulálva magukat teszik ugyanezt, még nem teszi ezt a módszert eredményessé, sem feltétlenül segít a jó gyümölcsök megtermésében sem.
Azonban mindenkinek van egy sajátságos megközelítése, amiből képes megérteni dolgokat és levonni a tanulságokat, és ezt mindenkinél tiszteletben kell tartani (tiszteletben tartás nem egyenlő az elfogadással).
Ezért ha valaki kijelenti, hogy ő ennek vagy annak a kánonnak a rendszere szerint fogadja el az isteni ihletettséget (amit pl a Tanuk is tesznek), akkor azt is kell követnie. A Tanukkal (vagy egyéb bigott vallásos csoport tagjaival) való kommunikációt azon a szinten lehet folytatni, ahol az illető van. (Péld 26:4)
Hiszen úgy, ahogy mi is megláttuk, hogy hova vezet ez a fundamentalista bibliaértelmezés, úgy ők is meg fogják ezt látni saját maguktól (már akinek megadatik ez a kegyelem).
l.gabi 2013.06.28. 12:51:52
sefatias · http://sefatias.blog.hu 2013.06.28. 16:03:38
ORION 2013.06.28. 16:28:30
l.gabi 2013.06.28. 22:21:42
Nazo · http://literaty-nazo.blogspot.com/ 2013.06.29. 10:51:11
Szerintem a kanonizáció kérdéskörét el ell kell választani az ihletettség mibenléte kérdésétől annak ellenére, hogy van átfedés. John Stott írásait egyébként tényleg érdemes elolvasni, mert igen jók és helyénvalók.
At szinte biztos, hogy a kánon nem egy csapásra született, de ettől még a tekintélye nem csorbul.
Az ihletetettség pedig nem diktátum,tollbamondás, amiben kevés az ember szerepe. Sokan hiszik, hogy az Írás tentélye akkor marad meg, ha nem foglalkoznak a kanonizáció és az inspiráltság kérdésével, sőtt tudatosan tartózkodnak tőle, vagy valamiféle leegyszerűsített alaszt adnak, Isten minden szót lediktált és pont. Ez a hozzáállás óriási butaság, teljesen védhetetlenné teszi a hitet, azonkívül gátja a józan írásértelmezésnek.
reboot (törölt) 2013.06.29. 11:27:20
sefatias · http://sefatias.blog.hu 2013.06.29. 12:17:36
Nazo · http://literaty-nazo.blogspot.com/ 2013.06.29. 14:00:02
Egyszerű a válaszom:
A Szentírás Isten ihletett igége.
Nazo · http://literaty-nazo.blogspot.com/ 2013.06.29. 14:03:59
reboot (törölt) 2013.06.29. 14:08:01
Nazo · http://literaty-nazo.blogspot.com/ 2013.06.29. 14:59:43
had ne kelljen most sorokat írnom,
inkább utalnék a blogomra:
literaty-nazo.blogspot.hu/2011/09/isten-diktalta-1.html?utm_source=BP_recent
literaty-nazo.blogspot.hu/2011/09/isten-diktalta-2.html
literaty-nazo.blogspot.hu/2013/02/isten-gugyog.html
reboot (törölt) 2013.06.29. 15:08:24
reboot (törölt) 2013.06.29. 16:06:21
hááát a kérdesemre nem kaptam választ ... (miért tekinted istentől származónak?) úgyhogy jössz nekem egy félórával, amit az életemből erre pazaroltam :D na jó, nem cikizlek
az a rossz, hogy minél többféle kereszteny blogger írásait olvasom, egyre inkább az az érzésem, hogy a hit témájában (isten, biblia, keresztenység) ildomos, és a megértő kölcsönös vállveregetés bajtársias reményében kifizetődő, ha 'értelmes' módon kerülgetjük a forró kásat, mintha az már nem is számítana, hogy mi van a tálban
csaposnak 2013.07.04. 21:53:12
csak egy javítás szükségességére szeretném felhíni a figyelmed, a negyedik bekezdésben írod ..."hogy a Septuaginta i.sz 280-ban történt..." szerintem már észre is vetted, i.e.
És idéznék a LXX-ről egy számomra érdekességet C.O.J. a pogányok ideje c. könyvének 241. oldaláról. "Közismert, hogy a Septuaginta kb. 1500 évvel meghosszabbítja az Ádámtól Krisztusig terjedő kronológiát, úgy, hogy ezáltal a héber maszoréta szöveg szerinti kerek 4000-ről 5500-ra nő az időszak hossza. ... Igaz, hogy a Septuagintát a héber maszoréta szövegnél korábbi héber szövegből fordították, és hogy az Új Testamentum írói gyakran idézik a Septuagintát. Ez eléggé természetes, mert ők görögül írtak, de gyakran alkalmazzák saját fordításukat is, ami megegyezik a maszoréta szöveggel, de ellentmond a Septuagintának. ... a Bagster féle The Septuagint Version of the Old Testament kiadói az Előszóban írják: "a Septuaginta fordítóinak némelyike nem igazán volt tudatában feladata súlyának, és gyakran beleszőtte saját magyarázatait és hagyományait. A legrégibb héber szöveg tanúja nem a Septuaginta, hanem a Samaritan Pentateuch ..."
és természetesen ne hagyjuk ki az egészből Istent se, aki mindezt tudja és engedi.
sefatias · http://sefatias.blog.hu 2013.07.05. 07:25:24