Jehova tanúi fegyelmi eljárásai a gyülekezet erkölcsi tisztántartását, illetve a helytelenséget elkövető személy szellemi helyreállítását hivatottak kezelni. Ha valaki bűnt követ el, akkor a vének testülete kijelöl három vént, komplikáltabb esetben többet is, és ezek a vének egy zártkörű, néha órákig tartó tárgyaláson megvitatják a vádlott bűnösségét, és azt ezt követő szankciókat. A társulat tiltja, hogy ezeken a tárgyalásokon hangfelvételt készítsenek, és, mindennemű más írásos feljegyzés készítését is feltételekhez köti. Az egyik feltétel, hogy az eljárás után azonnal meg kell semmisíteni. A bírói meghallgatás elején az elnöklőként szolgáló vén, külön felhívja a vádlott figyelmét a hangfelvétel készítésének tilalmára.

Vajon miért félnek attól, hogy valaki felhasználja a tárgyalás hangfelvételét? Egyáltalán mire lehetne felhasználni? Egyértelműen arról van szó, hogy a társulat nem akar bizonyítékokat arra, hogy az általa kinevezett vének, milyen kritikán aluli bírói tevékenységet folytatnak, valamint hogy ezeken a beszélgetéseken az esetek legnagyobb többségében a vádlottakat emberi jogaikban, méltóságukban megsértik. Amennyiben egy bírói tárgyalás nyilvános lenne, vagy hangfelvételt lehetne készíteni, akkor a vádlottnak lehetősége lenne a jogait ért sérelemért felelősségre vonni a bírókat. Most olvassátok el, hogy egy nyilvános tárgyalásnak, vagy egy bírósági jegyzőkönyvnek mekkora jelentősége van a vádlott jogainak védelme szempontjából. A következő gondolatokat Dr. Fogarasi József honlapjáról töltöttem le. 

            „A bírósági eljárással szembeni egyik legfontosabb igény és követelmény a tisztességes és ésszerű határidőn belül lefolytatott eljárás. A bírósági eljárás középpontjában – a peres felek oldaláról közelítve – a bírósági tárgyalás áll, amely főszabályként nyilvános és kontradiktórius. A nyilvánosság (társadalmi) követelménye hivatott biztosítani azt, hogy a tárgyaláson, az érintetteken kívül bárki részt vehet, és a tárgyaláson elhangzottakat végighallgathatja; míg a nyilvánosság szakmai vetülete igyekszik garantálni azt, hogy valamennyi eljárási cselekmény a nyilvánosság előtt valósuljon meg. A nyilvánosság egyben a bírói hatalom ellensúlyaként is felfogható, másrészt lehetővé teszi a bírói munka, az eljárás pártatlanságának, a részrehajlásmentes és lelkiismeretes igazságszolgáltatás megvalósulásának ellenőrzését. A tárgyaláson a peres felek ismertetik álláspontjukat, nyilatkozatot tesznek, kérelmet-ellenkérelmet terjesztenek elő, egymáshoz kérdéseket intézhetnek stb.  

            A tárgyalásnak, a bírósági eljárás középpontjába helyezését jól tükröződi az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló római egyezmény 6. cikke is, amelynek címe: a „Tisztességes tárgyaláshoz való jog”. A tisztességes tárgyalásnak azonban nemcsak látványos feltételei (mint például a nyilvánosság), hanem infrastrukturális követelményei is vannak. Ezek hiánya a pártatlan bírót hatalmi pozícióba helyezheti, a peres feleket (az eljárás más részvevőjével együtt), pedig a bírói hatalom kiszolgáltatottjaivá teheti. A bírósági tárgyalás egyik ilyen nélkülözhetetlen infrastrukturális garanciális intézménye a bírósági tárgyalás jegyzőkönyve.           

            A törvény (Pp.) értelmében többek között a tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni, de jogszabály megengedheti, hogy a bíróság a tárgyalás anyagát jegyzőkönyv helyett más módon rögzítse. A jegyzőkönyv legfontosabb tartalmi elemeit a törvény nevesíti. Ugyancsak a törvény rendelkezik arról, hogy a jegyzőkönyvet hány munkanapon belül kell elkészíteni és azt ki, és milyen módon veheti kézhez: a bírósági tárgyalásról a jegyzőkönyvet egyidejűleg, hangfelvétel esetén, pedig legkésőbb nyolc munkanapon belül el kell készíteni, az írásba foglalt jegyzőkönyvet a bíróság további tizenöt napon belül kézbesíti, illetve ad tájékoztatást arról, hogy az mikor és hol tekinthető meg, illetve vehető át. 

            A tisztességes tárgyalás (bírósági eljárás) követelménye aligha valósulhat meg a tárgyalással egyidejűleg elkészített jegyzőkönyv, annak az érdekeltek általi átolvasása, illetve észrevételei alapján való azonnali kijavítása, valamint a jegyzőkönyvnek az érdekeltek részéről történő aláírása nélkül. Nem elégíti ki az egyidejűség követelményét az, ha a tárgyaláson a jegyzőkönyv vezetője ugyan jelen van, és valamilyen technikai eszközzel rögzíti a tárgyalás eseményeit, de az elkészült produktum az érintett által nyomban nem olvasható el és javítható ki, illetve nincs lehetőség a jegyzőkönyvnek az érintett általi aláírására, és a jegyzőkönyv egy - a bíróság által - hitelesített példányának átvételére. 

           A kifejtettekre figyelemmel a tisztességes tárgyalás követelményének az a jegyzőkönyv felel meg, amely a tárgyalással egyidejűleg készül és, amely így szükség esetén, a jelen lévő felek észrevételei alapján azonnal kijavítható, majd a kijavítást követően a felek által aláírva, a bíróság által, pedig hitelesítve a jegyzőkönyvet kért, illetve a törvény szerint feljogosított személyeknek nyomban átadható. Ellenkező esetben a jegyzőkönyv elkészítési dátumaként a kmf. – azaz a tárgyalás napja – jogszerűen nem lenne feltüntethető, ilyenkor a jegyzőkönyv dátumául az elkészítés időpontját kellene rögzíteni, amely viszont már csak a tárgyalás napját követő valamelyik nap lehet.” 

Az eredeti dokumentumban szerepel a tárgyalás hangfelvétellel történő rögzítése is. A hangfelvétel készítése a legjobb mód arra, hogy biztosítsa a vádlottat arról, hogy a tárgyalása jogszerűen, emberi jogait, méltóságát tiszteletben tartva folyik le. Az egyik legfontosabb mondat a fenti szakmai írásban a következő:”A nyilvánosság egyben a bírói hatalom ellensúlyaként is felfogható, másrészt lehetővé teszi a bírói munka, az eljárás pártatlanságának, a részrehajlásmentes és lelkiismeretes igazságszolgáltatás megvalósulásának ellenőrzését.”  Mivel Jehova Tanúi fegyelmi eljárásaiban tilos mindenféle módon rögzíteni az eljárást, a lefolytatott bírói tárgyalásról jegyzőkönyv semmilyen formában nem készül, nem készülhet. Ezért a tárgyalás jogszerűségét soha senki nem fogja ellenőrizni, az eljárás során elkövetett hibákat senki nem fogja helyrehozni, a vádlott sérült érdekeit pedig soha nem fogják orvosolni. Rengeteg beszámolót lehetett hallani régen, a szeretetlen, képzetlen önmagukat magasabb rendűnek képzelő felvigyázók megalázó eljárásáról, és már olvasni is lehet ezeket az interneten. Mivel ezek a vének meg vannak győződve önmaguk felsőbbrendűségéről, gyakran esnek ebbe a hibába. Azzal, hogy a társulat tiltja a nyilvános tárgyalásokat, illetve a hangfelvételeket, lehetőséget ad arra, hogy a bíróként szolgáló vének mindenben a saját szájízük szerint járjanak el, hiszen az ellenőrzésre, jogorvoslatra semmilyen lehetőség nincs.

Ami számomra ebben az esetben érdekes az az, hogy ez a gonosz, Sátán uralta világ mégha botladozva is, de igyekszik tiszteletben tartani a vádlott emberi jogait, érdekeit, addig az egyedüli igaz vallás, amely gyakran követeli magának az emberi jogok betartását, lábbal tapossa a saját híveinek emberi jogait.

Kérdezem én: A fentiek tekintetében a Jehova Tanúi által alkalmazott eljárás tisztességesnek, méltányosnak mondható?