"Majdnem minden tudásunkért azoknak tartozunk, akik nem értettek egyet, és nem azoknak, akik igen" (Charles Caleb Colton)

A kereszténység jobb emberré tesz?

2019/05/30. - írta: sefatias

A megtérés az egyik legfontosabb mozzanata a keresztény ember életének. A Hit gyülekezete a következőképpen fogalmazza meg a megtérést: "A Szent Szellem által megelevenített Ige teszi képessé a bűnös embert arra, hogy romlott életmódjával szakítson, és az Úr akarata szerint éljen. Ez az átfordulás jelenti a megtérést." Az Emmausz közösség pedig így: "A megtérés hármas lépést jelent: elszakadás a bűntől, a hit útjára lépés, Isten királyi hatalmának (vezetésének) elfogadása." A legjobban ez a megfogalmazás tetszik: "Az a gondolati, hitbeli, valamint ezzel együtt magatartásbeli folyamat, amelynek során az ember Isten iránt engedetlen magatartásával felhagy, és azzal a szándékkal fordul Isten felé, hogy akaratának engedelmeskedjék."

bigstock-christian-background-confess-31452830.jpg

A megtérés az a pont, ahol végleg eldől, hogy az ember nem a saját önző vágyai, céljai után futkos, hanem tudatosan törekszik elhagyni rossz szokásokat, és levetkőzni rossz jellemvonásokat, hogy aztán új emberként álljon Krisztus szolgálatába. Erről beszél Pál Az Efézus 4:22-32-ben:

"Korábbi életmódotokkal ellentétben vessétek le tehát a régi embert, akit a megtévesztő kívánság romlásba dönt. Újuljatok meg gondolkodástok szellemében, s öltsétek magatokra az új embert, aki az Isten szerint igazságosságban és az igazság szentségében alkotott teremtmény. Hagyjátok el tehát a hazudozást, beszéljen mindenki őszintén embertársával, hiszen tagjai vagyunk egymásnak. Ha elfog is benneteket az indulat, ne vétkezzetek. A nap ne nyugodjék le haragotok fölött. Ne adjatok teret az ördögnek. Aki lopott, ne lopjon többé, hanem dolgozzék, és keressen kenyeret keze munkájával, hogy legyen miből adnia a szűkölködőknek is. Semmiféle rossz szó ne hagyja el ajkatokat, hanem csak olyan, amely alkalmas az épülésre, hogy amiben kell, javára váljék hallgatóitoknak. Ne okozzatok szomorúságot Isten Szentlelkének, akivel meg vagytok jelölve a megváltás napjára. Legyen távol tőletek minden keserűség, indulat, haragtartás, szóváltás, káromkodás és minden egyéb rossz. Inkább legyetek egymás iránt jóindulatúak, könyörületesek, és bocsássatok meg egymásnak, amint Isten is megbocsátott nektek Krisztusban."

Tehát a megtérést a rossz szokások elhagyásán kívül pozitív jellemfejlődésnek is kell követnie. Azontúl, hogy az ember felhagy a lopással, kábítószerezéssel, részegeskedéssel, vagy más bűnöző szokással, olyan jellemvonásokat is le kell vetkőznie amelyek alkalmatlanná teszik őt arra, hogy másokkal békében éljen. A megtért ember ne legyen keserű haragos, veszekedő, hanem inkább jóindulatú, segítőkész, megbocsátó. Ezekben a változásokban pedig nem más nyújt neki segítséget, mit az Isten, aki a Szentlelkével erősíti meg az új embert.

"Vezessen benneteket a Lélek, akkor nem vagytok alávetve a törvénynek. A test cselekedetei nyilvánvalók: kicsapongás, tisztátalanság, fajtalanság, bálványimádás, babonaság, ellenségeskedés, viszálykodás, vetélkedés, harag, veszekedés, szakadás, pártoskodás, irigykedés, gyilkosság, részegeskedés, tobzódás és ezekhez hasonlók. Mint már előbb mondtam, most ismét kijelentem: Akik ilyeneket művelnek, nem öröklik Isten országát. A Lélek gyümölcse viszont: szeretet, öröm, békesség, türelem, kedvesség, jóság, hűség, szelídség, önmegtartóztatás. Ezek ellen nincs törvény. " Galata 5:18-23

Pál ebben az idézetben elég jól meghatározza, hogy milyennek kell lennie annak az új embernek, aki örökölni szeretné Isten országát. Ez alapján azt hihetnénk, hogy a keresztény gyülekezetek, amelyek megtért emberekkel vannak tele, olyan közösségek, ahol a béke és a szeretet uralkodik. És amikor a hívő emberrel beszélgetünk, akkor ő örömmel, és áhítattal beszél arról, hogy az ő közösségük mennyire jó, és mekkora szeretet van közöttük, ami összekovácsolja a gyülekezetet Isten szolgálatára.

Eddig az elmélet.

A gyakorlat azonban teljesen mást mutat. A kereszténység egész történelme arról szól, hogy a gyülekezetekben hatalmi harcok folynak, és az emberek nehezen jönnek ki egymással. Mivel önmagukat Isten által szeretett és vezetett embereknek tartják, ez óhatatlanul magával hozza azt, hogy türelmetlenül tekintenek a másként vélekedőre. Ez vezetett elég korán ahhoz, hogy egyes hatalom vágyó személyek csak azokat tűrték meg a gyülekezetben, akik teljes mértékben azonosultak az elvárásaikkal. Példa erre a sok közül a Bibliából Diotrefesz, akik sokakat kivetett a közösségből. (3János 9,10) De Diotrefesz nem egy elszigetelt jelenség volt. Pál sokat ír arról, hogy a keresztény gyülekezetekben mindenfelé ott van a hatalomvágy, a versengés, a veszekedés. Olyannyira nem tudtak mihez kezdeni a problémával, hogy a végén már egymás meggyilkolásától sem riadtak vissza. Ami végül szervezett tömeggyilkosságokhoz, tömeges kivégzésekhez vezetett. 

Igaz ma nincsenek gyilkosságok a keresztények között, de aki egy kicsit is járatos a kereszténység berkein belül, az láthatja, hogy a hatalmi harcok mind a mai napig szerves részét alkotják a közösségek életének. Ez pedig igen sok szívfájdalommal jár. Egyszer mikor kórházban voltam, mellettem feküdt a helyi ferences rendi apát. A világi presbitérium ott a kórteremben tartotta meg az ülését, és fültanúja voltam, ahogy a gyülekezeti ellenzékről beszéltek. Hát mit mondjak... nem sok kedvesség volt a szavaikban.  Ha megfigyeljük a protestáns kisegyházak fejlődését, főleg nagyobb városokban, akkor azt láthatjuk, hogy néhány év alatt ezerfelé szakadnak, mert képtelenek elviselni a véleménykülönbségeket. Ezek után pedig az elszakadókról a legmélyebb megvetéssel beszélnek. Mindez azt jelenti, hogy a keresztény gyülekezetek tagjai közül nagyon sokan rendelkeznek olyan jellemvonásokkal, amelyek kizárják a valódi megtérést. 

A kereszténység azt szeretné elhitetni, hogy a kereszténység felvétele pozitív változást eredményez. És valóban tele van az internet, a vallásos újságok, könyvek olyan történetekkel, amikor valaki drasztikus változást hozott az életében. De ezekben a történetekben sok közös vonás van. Jobbára csak egy pillanatról szólnak az illető életéből, a megírásukat befolyásolja a vallásos túlbuzgalom, ami kisebb hazugságokban látszik meg, és legtöbb esetben csak valami külsőségről szólnak. (bűnöző életmód, alkohol, kábítószer problémák stb) De sosem az illető alapvető jellemvonásairól, amelyek valójában követhetetlenek.

A valóság az (SZERINTEM!!!), hogy kutyából nem lesz szalonna. Azaz a megtérés csupán azt jelenti, hogy az illető valamilyen módon, és mértékben kereszténnyé válik, de ez csak olyan változást eredményez az életében, amit az alap jelleme engedélyez. Tehát valójában nem változnak meg azok a rossz szokásai, amelyek a jelleméből fakadnak, hanem ugyanúgy a felszínre fognak törni, mint korábban, ha olyan helyzetbe kerül. Mi több, a vallásos környezet még fel is erősítheti ezeket a negatív tulajdonságokat, tönkretéve azok életét, akik a környezetében vannak. Ezért lehet bátran állítani, hogy a kereszténység egyházasdi játéka, táptalaja a visszaéléseknek évezredek óta. A kereszténnyé vált emberek nem térnek meg rossz szokásaikból, nem vetkőzik le negatív jellemvonásaikat, hanem azok ugyanúgy részét képezik keresztény életének.

Persze mondhatod, hogy ez hülyeség, mert rengeteg jó keresztényt ismersz. És igazad is van. De ők nem azért jó keresztények, mert megtértek, hanem azért, mert megtérésük előtt is jó emberek voltak. Ugyanis a világ tele van jó emberekkel. Keresztényekkel és nem keresztényekkel egyaránt.

15 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://sefatias.blog.hu/api/trackback/id/tr2114869440

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Igazság Kereső 2019.05.30. 16:49:27

Nagyon jó fejtegetés! Maximálisan egyetértek!

Echo73 2019.05.31. 10:29:07

Azt gondolom elég sokféle dolog van összekeveredve benned, és így az írásodban is. Alapvetően egy hitetlen ember gondolatmenete a hívők "jóságáról", a keresztyének viselkedéséről, másságukról.
Érdemes tisztázni néhány dolgot:
1. A Biblia szerint nem a rossz és bűnös dolgok CSELEKVÉSE a bűn, hanem az Istentől elválasztott ÁLLAPOT a bűn (aminek következményei a bűnös tettek is). Így aki bűnben élt, de megtér Istenhez, továbbra is követhet el bűnöket (megvan rá a képessége), de ő már Istené, ezért van bűnbocsánata, rendezheti azokat.
2. Pál apostol Újszövetségben fejtegetett "bűnös szokásokkal való szakítás" témájában általános hiba (sajnos keresztyének között is) ezeket parancsolatoknak tekinteni, mint betartandó követelmények, hogy keresztyénnek mondhasd magad, illetve egy közösség elfogadjon. Pál ugyanakkor egy (a megtérés utáni) jövőbeli ideális állapotról beszél, ami mindenképpen be fog következni. Elmondja milyen tulajdonságok, viselkedések fogják jellemezni a Krisztusi embert (az új embert), akiben Krisztus lakozik, és Ő általa változik majd át az emberi mivoltunk (Galata 2:20)
3. az egyházi rendtartás, gyülekezeteken belüli hatalmi harcok, vagy az egyház és a kívülállók viszonya valóban lehet kifogásolható. Mint minden emberek alkotta közösségben, előfordulnak ellenségeskedések, és más bűnök. Ez azonban nem lehet mentség, kifogás arra, hogy valaki meghallja-e Jézus szavát és megtér-e.

Elnézést a hosszú írásért, remélem sikerült árnyalnom a fejtegetésedet.

sefatias · http://sefatias.blog.hu 2019.05.31. 15:03:38

@Echo73: Szia! Itt nem kell elnézést kérned a véleményedért. Hogy hitetlen ember gondolatmenete-e az enyém, az véleményes. A keresztények általában annak tartanak. :)

1, Én nem írtam a bűnről.

2, Nem írtam parancsolatokról. Én csupán arról, hogy egy embernek elméletileg milyen irányba kell változnia, ha keresztény lesz.

3, Valóban minden emberek alkotta közösségben előfordulhatnak ezek a negatív jellemzők. De a keresztény gyülekezetet a keresztények felsőbbrendűnek tartják, amelynek tagjai megváltott, Szentlélek által vezetett, és annak segítségével pozitív irányba változott emberek, akik egy Isten által irányított közösség tagjai. Tehát a keresztény közösségektől nem én várok el többet, hanem ők állítják, hogy jobbak. Ez a poszt arról szól, hogy a keresztények semmivel sem jobb emberek, mint mások, és semmivel sem alkotnak jobb közösségeket mint mások. Illetve mondhatjuk, hogy sok esetben még rosszabbat, mivel a vezetők bűneit elmismásolják a Szentlélek vezetésével, és így elég sok a hatalommal való visszaélés.

Igazság Kereső 2019.05.31. 17:46:36

@Echo73:

"Pál apostol Újszövetségben fejtegetett "bűnös szokásokkal való szakítás" témájában általános hiba (sajnos keresztyének között is) ezeket parancsolatoknak tekinteni, mint betartandó követelmények, hogy keresztyénnek mondhasd magad, illetve egy közösség elfogadjon. Pál ugyanakkor egy (a megtérés utáni) jövőbeli ideális állapotról beszél, ami mindenképpen be fog következni. "

Pál felsorakoztat néhány negatív jellemvonást,ami megakadályozza, nem feltételes módban, hanem meg is akadályozza, hogy Krisztussal egységben örökölje valaki Isten országát,vagy királyságát. Ki is jelenti, hogy ilyenek(ezeket cselekvők) nem örökölhetik a királyságot! Nem a jövőről beszél, hanem hogy milyennek kell lennie valakinek, mit kell-amennyire egy bűnös ember teheti-minden erejével elkerülni a jutalom eléréséhez. Azt, hogy sikerült-e megtenni,vagy hogy milyen mértékben, azt nem tudjuk jól megítélni, majd Krisztus eldönti- ha minden igaz.

Le a spammerekkel · http://ketkerekenoutival.blog.hu/ 2019.06.01. 11:38:55

Hogy érthetőbben is leírjam: a vallás olyan, mint az alkohol. Öl, butít és nyomorba dönt.

várom a levelet 2019.06.01. 14:06:09

@Igazság Kereső: én nem pályázok sem isten országára,sem a királyságra.

Igazság Kereső 2019.06.01. 23:32:27

@várom a levelet: Én mindössze, azt írtam le, hogy szerintem mit jelentenek Pál szavai a fentiekkel kapcsolatban. Ha igaz ez az egész egyáltalán... Hogy ki mire pályázik, az nyilvánvalóan magánügy.

acycloren 2019.06.02. 05:44:17

Találkoztam már jó emberrel, aki vallásos volt. De a többség csak egy maszkként hordja a vallást. Nem csak a kereszténységet, hanem a buddhizmust, iszlámot is.
Attól se lesz valaki jó ember, hogy ateista.

A világ tele van szaremberekkel, keresztényekkel és nemkeresztényekkel egyaránt. A jó ember ritka, ezért én nagyon megbecsülöm őket.

sefatias · http://sefatias.blog.hu 2019.06.02. 08:42:51

@acycloren: Ebből is látszik, hogy a "jóemberség" nem függ ideológiától.

Igazság Kereső 2019.06.02. 17:09:33

@sefatias: "Ebből is látszik, hogy a "jóemberség" nem függ ideológiától."

Akikkel beszélgettem erről, mind így vélekedtük.

Bár, az igaz, hogy a jó emberen csiszolhat az egészséges tanítás. Ez lehet keresztény tanítás, vagy más keleti vallás tana, vagy a spirituális tanok. Pàl apostol azt hitte jót tesz, mielőtt megtért. Ő jó ember volt, csak rossz irányba haladt. A jó irány mutatás még jobb emberré képes faragni azt, aki alapjában jó. Mint a csiszolatlan gyémánt, vagy a még kiaknázatlan képességű sportoló. De a rossz ember nem fog sokkal jobb lenni, mert nem is tud. Ahogyan a tehetségtelen sportoló sem lesz jobb.

Ugyan úgy rossz irányba is haladhat a jó ember is a szeretetlen, egészségtelen tanítás által!

Azt hiszem, az iszlamista robbantók egy bizonyos hányada, megkockáztatom lehet jó ember, csak, hogy úgy mondjam agymosottak! Azt hiszik igaznak, amit hisznek, nekik, akár a gyerek koruk ideje óta folytatott folyamatos programozás által kialakult világkép eredménye. Azt hiszik Istennek tesznek jó szolgálatot. Ez alapján (tekintsünk el attól, hogy jogos volt vagy sem) kezdték el a Zsidók a szomszédos népek kiirtását. Isten parancsára...
Valaki azt mondta,hogy Isten azt mondta,hogy ezt s ezt kell tennetek .

A jó ember jó marad, sőt lehet jobb is a határain belül. A rossz pedig nem lesz jobb annál, mint a határai megengedik.

abdulasib 2019.06.11. 00:09:59

Jó napot! Köszi Sefatias, hogy újfent jól megfogalmaztad a gondolataimat :)

Érdekes, hogy Pál az első idézetben inkább emberi erőfeszítésre buzdít (legalábbis nekem úgy tűnik), a másodikban viszont már a Lélektől kapott gyümölcsként tekint a jó tulajdonságokra. Nem tudom, hogy időben hogy következtek ezek, de lehet hogy időközben korigálta magát? Szerinted?

sefatias · http://sefatias.blog.hu 2019.06.12. 06:49:44

@abdulasib: Szerintem csak éppen arról és úgy írt, ahogy alakult. Pálra eléggé jellemző az önellentmondás

abdulasib 2019.06.12. 20:20:09

@sefatias: Már kezdtem azt hinni a kereszténység jobb emberré tette :)