"Majdnem minden tudásunkért azoknak tartozunk, akik nem értettek egyet, és nem azoknak, akik igen" (Charles Caleb Colton)

Ilyenem volt tavaly

2012/11/05. - írta: sefatias

Tavaly szeptemberben kaptam egy sztrókot, amit az orvosok egyértelműen az engem ért lelki megrázkodtatások számlájára írtak. Ez a lelki megrázkódtatás a leváltásom, kiközösítésem, válásom eredménye volt. Azóta gyógyszerekkel, köztük nyugtatókkal sikerül rendben tartani magam.

4 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://sefatias.blog.hu/api/trackback/id/tr314892684

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

karalabe4 · http://eletazortoronyutan.blogspot.com/ 2012.11.06. 08:35:46

Érdekes ez az okfejtés. Nekem pont szerencsém volt, hogy a fejfájásaim elmúltak a gyülekezeti sokkhatás következtében, hiszen fény derült az okára. Előtte is kutattam már, de sehpgyan sem tudtam kideríteni, hogy kivel/mivel is van nekem konfliktusom.
Persze a gyülekezeti kollektív önámításban ez nehezen megy.
Természetesen egyet ugyan megszüntetett, de elindított kb 3 másikat helyett.

A dolog másik oldala, amit nem említettek a videóban, hogy mi is történik akkor, ha orvosi segítséget kérsz az ilyen jellegű problémáidra és nem gyógyszer szedéssel akarod azt feltétlenül megoldani...
Hát, ezt nem annyira propagálják, bizony nagyon elhivatottnak kell lenni és el kell "fogyasztani" néhány pszichiátert ahhoz, hogy az ember meggyógyuljon. Főleg, ha JT is ráadásul.

A másik dolog, ami nem tetszik az ilyen kezelésekben, hogy automatikusan betegnek tekintik az embert és próbálják kategorizálni valamilyen pszicho-cimkét ráragasztani, amire aztán feltétélenül gyógyszer kell ám!
Ugyan miért ne lehetne valakinek egy depresszív érzés a természetes érzelmi reakciója egy fájdalomra vagy egyenesen egy igazságtalan, övönaluli bánásmódra. Ahelyett, hogy ezeket a helyzeteket vizsgálnák ki és kezelnék, természetesen az érintett egyénnek magának is meg kellene ezt tennie a saját életében, inkább egy gyógyszert adnak rá, mintha attól megoldódna valami is.

Erről idéztem egy cikket a blogomon:
eletazortoronyutan.blogspot.hu/2012/10/rablobol-lesz-legjobb-pandur.html

Sajnos még a gyógyszergyárak anyagi profit iránti érdeke, mely találkozik az emberek könnyebb megoldás iránti igényével, még elég erős ahhoz, hogy fenntartsák ezt az állapotot.

sefatias · http://sefatias.blog.hu 2012.11.10. 09:27:43

@karalabe4: Le sem bírom írni, hogy micsoda szenvedésen mentem keresztül, amig végre el nem jutottam odáig, hogy elhagyom a szervezetet. Abban a pillanatban, hogy biztossá vált az, hogy én onnan ki leszek pöckölve, abban a pillanatban elmúlt a depresszióm. tudtam, hogy a szervezethez való tartozásom az életembe kerülhet. És ezt most nem viccből írtam. Két lehetőség volt előttem. kötél, vagy elkülönülés. választanom kellett. Állandóan a Prédikátor 9:4 járt az eszemben. „Többet ér egy élő kutya, mint egy döglött oroszlán” Úgy döntöttem, hogy a kisfiam többre megy egy élő kutyával, mintha lenne egy döglött oroszlán apja. Ez a vers mentette meg az életemet

karalabe4 · http://eletazortoronyutan.blogspot.com/ 2012.11.10. 15:31:49

@sefatias:
Milyen jól döntöttél! Még a végén nem is élő kutya, hanem élő oroszlán lettél/leszel....