"Majdnem minden tudásunkért azoknak tartozunk, akik nem értettek egyet, és nem azoknak, akik igen" (Charles Caleb Colton)

Saját utam 4.rész

2012/09/01. - írta: sefatias

Ifjú keresztény korom óta kritikusan figyeltem a vének tevékenységét. Mindig is éreztem, hogy a szentírás szerinti pásztori munka többet kell, hogy magában foglaljon, mint néhány döntés meghozatalát, meg hevenyészetten összedobott előadások megtartását. Egy korábbi postomban írtam már az egyik alapelvről, ami a véneket mozgatta mikor kisegítőszolga voltam. „Egy vénnek el kell érnie, hogy a testvérek féljenek tőle, mert különben nem fogják tisztelni”. Aztán volt még egy tanulságos mondat egy véntől, mikor megkapta a Teokratikus Iskola vezetésének feladatát. Én mindig is úgy tekintettem erre az iskolára, mint ami az egyik legfontosabb eszköz arra, hogy a hírnökök jobb előadókká, és nagyszerű evangéliumhirdetőkké váljanak. Amikor ez a vén lett kinevezve erre a feladatra odamentem hozzá, és elmondtam neki, hogy mekkora felelősségnek érzem ezt a tisztséget, és hogy milyen nehéz lehet ezt a feladatot elvégezni. Ő rám nézett és ezt mondta. „Tudod ebben a feladatban az a legnehezebb, hogy amikor tanácsot adsz az emelvényről egy személynek, akkor úgy tudj két percig beszélni, hogy ne mondj semmit, és ez még se tűnjön fel senkinek”. Hát, hogy őszinte legyek, ha ekkor ettem volna, biztos a torkomon akad a falat.

Ennél egyértelműben semmibe venni egy pásztor részéről a saját feladatát, nem is lehetett volna. Pontosan kifejezte azt, hogy ez a feladat csak púp a hátán, és hogy semmi értelmét nem látja. Valószínűleg ezért is volt rossz előadó. . Ekkor még nem voltunk külön gyülekezet, hanem egy kis csoport távol az anya gyülekezettől, de már némi önállósággal. Az összejöveteleinket magunk szerveztük. Ugyanez a vén a gyülekezetben a szolgálati bizottság tagjaként a szolgálat-felvigyázói teendőkkel is el volt látva. De mikor megválasztották, ő kerek perec megmondta, hogy semmilyen ezzel a pozícióval kapcsolatos feladatot nem fog ellátni, csak a nevét adja hozzá. Érdekes volt, hogy a vének testülete, ami ekkor kb. 6 személyből állt simán elfogadta ezt. Ők is úgy gondolták, hogy minek ezt csinálni, lényeg, hogy legyen valaki, akinek a neve alatt futhat a dolog. Ez is egyértelmű jele volt a vének részéről, a nemtörődömségnek. Bár ekkor én még csak kisegítőszolga voltam, a csoportunkban szolgáló két vén gyakori hiányzása miatt sokszor vezettem én az őrtorony tanulmányozást. 23-24 évesen ez nagy kiváltság volt. Nagyon élveztem. Ilyen körülmények között lettem vén.

Véni kinevezésem után nem sok időnek kellett eltelni ahhoz, hogy véntársaimmal konfliktusba keveredjek. Hamar elkezdtem jelezni a többiek felé, hogy kicsit többet kéne tenni, és nem csak hagyni, hogy a dolgok úgy menjenek, ahogy éppen kedvük van. Igyekeztem minden héten megszervezni szántóföldi összejövetelt a csoportomban, az ö csoportjukban meg nem volt semmi. Igaz volt rám is a mondás: „új seprű jól seper”. A testvérek némelyike elkezdett nekem panaszkodni arról, hogy a másik két vén, de főleg az egyik, milyen látványosan nem látja el a feladatát. Mint könyvtanulmányozás vezető, gyakorlatilag semmit nem csinált. Olyan is volt, hogy az összejövetel is elmaradt, mert nem ért rá. Érdekes módon viszont az erről leadott jelentésben ez nem volt benne. Biztosan emlékeztek, hogy a könyvtanulmányozáson lévők létszámát, egy kis cetlin kellett vezetni, és leadni a hónap végén a titkárnak. Ezen a kis nyomtatványon mindig szerepelt a megtartott könyvtanulmányozás és a jelenlevők létszáma. Pedig a testvérek nagyon panaszkodtak sok keresztényietlen megnyilvánulására a vénnek, illetve az összejövetelek elmaradására. A szántóföldi összejövetelek sem voltak megtartva. Egy vének megbeszélésén felvetettem a dolgot, hogy ezt orvosolni kellene, és egyrészt lelkiismeretesen el kellene látni minden feladatot, amit a szervezet előír, másrészt pedig figyelembe kellene venni a csoport tagjainak érzéseit. Mivel mindkét vén komoly hiányosságokkal küzdött, még a képesítési feltételekkel is, nem hogy a feladatok ellátásával, ezért a legkézenfekvőbb megoldás az volt, hogy mindketten nekem támadtak, és azt mondták, hogy a büszkeség, és az önfejűség beszél belőlem. Meg lettem vádolva, mint ’más dolgába avatkozó’. A nekem panaszkodó testvérek is fegyelmezésben részesültek.

Ez volt az első olyan alkalom, amikor néhány napig titokban sírva aludtam el, mert nem tudtam feldolgozni azt, hogy szerintem nem helyesen jártak el, és mert csalódtam. Ráadásul néhány hétig komoly feszültség volt a két másik vén, és köztem. Néha még beszélgettünk erről a nekem panaszkodó testvérekkel, de őket is annyira megviselte ez a helyzet, hogy félni kezdtek, és azt mondták, hogy inkább ne is beszéljünk róla. Ekkor már 26 éves körül lehettem.

Címkék: életem
8 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://sefatias.blog.hu/api/trackback/id/tr484745470

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

küzdős 2012.09.01. 14:10:46

Nálunk volt olyan vén, aki a könyvtanulmányozásra úgy jött el, hogy szokása szerint késett (Ő vezette a csoportot!), aztán lapozgatni kezdte hevesen a könyvet, miközben mindenki látta, fogalma sincs, hol tartunk!
Áthidaló megoldásként megkérdezt, hogy na mire készültetek ma, mettöl meddig vettétek át az anyagot? Amikor válaszoltak rá, odalapozott és megdícsérte a testvérnőt a felkészültsége miatt.
Ugyan ez a vén, amikor bejelentették a szolgálatin, hogy a következő programot megtartja XY, akor elkezdett tekintgetni körbe, hogy jól hallotta-e a nevét, aztán felállt, kiment az emelvényre, és megtartotta a programját, ami köszönő viszonyban sem volt a témával!
Így is lehtsz vén.
Egy másik hasonló, aki már törölve lett az én uralkodásom alatt a hasonló hozzáállása miatt, most újra kinevezték!
Egy bírói bizottság miatt ültünk össze és vártuk a harmadik illetékes elvtársat a személyében. Miután már vagy tíz perc eltelt a kijelölt időhöz képest, rátelefonáltam és megkérdeztem, hogy nem jösz Pista? Érződött a hangján, hogy nem tervezte, mert elfelejtette, de ígérte, hogy hamarosan jön, csak blabla...
Megérkezett a munkahelyéröl (kőműves) munkás ruhában, koszosan, malterosan és mesét kezdett el mondani, mi is volt a gond! Így felkészülve szavazott egy kiközösítésre!
Ez a tesó, amikor rákérdeztem, hogy rendben van-e a programja a szolgálatin, azt felelte, hogy persze, csak helyi bejelentések, adjam oda a bejelenteni valókat. Odaadtam, de kérdeztem, hogy a benne talált programra is felkészült-e, csak habogott, hogy persze. Láttam, hogy előkapja a km aktuálisat és akkor szembesült vele, hogy készülnie kellett volna másra is. A szomszédban lakott egy idős vén, átrohant hozzá anyagért, aztán úgy leadta a programot, mintha felkészült volna.
Nem szaporítom a szót, erröl könyvet tudnék írni.

Bumbumöcsi (törölt) 2012.09.01. 14:58:32

@küzdős: És megannyi elfelejtett nyilvános előadás. Előre az Őrtorony addig valaki felkészült.

sefatias · http://sefatias.blog.hu 2012.09.01. 16:49:39

@küzdős: :D nekem is volt olyanba részem, hogy amikor a régi családi könyvet vettük, és bizonyos időszakonként volt egy ismétlés, a tanulmányozás vezető nem tudta, hogy most ismételni kéne, és folytatta volna a könyvet. Nekünk kellett szólni, hogy ma nem olvasunk, hanem beszélgetünk az elmúlt néhány hét anyagáról. Jól felkészült volt a vén. azt se tudta hányadikán van elseje.Nevetséges, hogy sok vénnek, csak a hatalom, és a parancsolgatás, illetve a mások életébe avatkozás kell csak. a pásztori munka meg valahol a béka feneke alatt van. A testvérekkel senki nem foglalkozik. Hogy depressziós? mert biztos keveset tanulmányozik. Ha rossz a szellemisége, akkor az az ő baja. Oldja meg. Vagy különüljön el, mert csak a statisztikát rontja

reboot (törölt) 2012.09.03. 09:43:14

tipikus, azt kell mondjam...

annyit hozzátennék még, hogy amikor én szóltam a testületnek, hogy 'fordítva ülünk a lovon', vagy ne adj isten, egy személynek szemtől szembe elmondtam, hogy a gyülekezet érdekében mi volna a legjobb eljárás részéről, jött a vörös fejjel a bólogatás, vagy a tökösebbje elkezdett kötözködni, kidumálni mindent, mint roy teszi itt...

amiben viszont biztos lehettem, hogy az első adandó alkalommal BOSSZÚT fognak állni, csak valami ürügy kellett

pedig nem jártam állandóan a nyakukra, csak akkor szóltam, ha tényleg problémás volt az eset...

sajnos a vének legnagyobb része hatalommániás ! a világban egy jelentéktelen porszem, de a gyülekezetben felszívja magát...

hiába a királyság szolgálati iskola, a képzések, érdemtelen emberek nem tudnak érdemi munkát végezni, sem érdemben másoknak segíteni...

reboot (törölt) 2012.09.03. 09:48:41

@küzdős: @sefatias: az az érdekes, hogy az olyan vének, akik komolyan odatették magukat, szívvel-lélekkel nyomták, azok dobják be a törölközőt egy idő után

a másik blogon a volt úttörők, akik hozzászóltak, mind azt mondták, hogy ők olyanok voltak, hogy becsülettel kitöltöttek az időt, és nem lődörgéssel...

akaratlanul is az az érzése van az embernek, aki komolyan veszi a szervezetet, a jt féle vallásgyakorlást, az elkerülhetetlenül hatalmasat csalódik, és magától elfordul tőle

leslie07 2012.11.24. 06:54:09

@küzdős: Mielott engem kikozosítettek volna komoly problémák voltak a gyulekezetben,amelyeket orvosolni kellett
volna. Például az egyik vén késsel fenyegette meg a feleségét,aki hozzánk rohant ijeddtében.
Nem sokkal késobb utánna jott a férje, és sirva beismerte a tettét.
Épp akkor volt L. Zs. látogatóban a gyulekezetnél. Egyutt mentunk a prédikáló szolgálatba, majd a végén hozzák tértunk vissza. Felhozta a késes vén esetét,majd hozzátette: Nem engedem, hogy emiatt leváltsák a tisztségébol.Nem is lett a dologból semmi, mégcsak a gyulekezetben való imádkozás jogát sem vonták meg tole.
Kozben az aranyos szorgalmas tetsvérno fokozatosan egy idegronnyccsá változott.
Mivel a vén eroszakos megnyilvánulását
ilyen konnyen eltusolták, a feleség nem mert ezután senkinek sem panaszkodni, hogy mi mindenen megy keresztul eroszakos férje részérol.
Arra az estre, ha mégis panaszkodva bebiztosították magukat. A vének rávették az ifjú feleség anyját, hogy
járuljon hozzá a lánya elmeorvosi kezeléséhez. Ekkor már koztudott volt agyulekezetben, hogy néhány testvérno
el, el jár nyulra egy pszichaterhez.
Az akkor elnoklo vén felesége is járt hozzá kezelésre.A jó kapcsolatok által az elnoklo miután kieszkozolte a lány anyjától a veleegyezést személyesen szervezete meg a fiatalasszony személygépkocsiba való betuszkolását.
Amikor az ifjú asszony megsejtette, hogy eroszakkal akarják elrabolni,még érkezett telefonálni, és segítséget kérni. Teljesen normális volt atelefonbeszélgetés alatt. Ezt mondta: Laci testvér segístetek, mert eroszakkal el akarnak vinni a pszichiáterhez, hogy elhallgattassanak.
Valószínuleg valaki kétépte a telefont akezébol, mert tovább nem folytatta.
Hiába rohantam , hogy segítségére legyek
már elkéstem. Mire odaértem elhurcolták.

Nos erre és ehhez hasonló esetekre is képesek a vének, ha veszélbe kerul a "jó" hirnevuk.

Természetesen szemére vetettem az elnoklo vénnek, hogy miért a sértettet kellett elhalgattatni, és miért nem az eroszakoskodó vént vonták feleloségre.
A maga megszokott stílusában válat vont,
majd mosolyogni kezdett.

Ennek a fiatalasszonynak az esete, ahogyan azt a vének kezelték nagyon megdobbentett.

Emlékszem rá, hogy a vén még 15 éves sem volt,amikor udvarolni kezdett neki.
A szulok ellenezték a korai udvarlást, mert még iskolába szerették volna járatni. Hiába próbálkoztak az elnoklo vénnél segítséget kérni, hogy állítsák már le a véntársuk nyomulását, nem segített.
Arra bíztatták a vént, hogy minél hamarabb vegye feleségul a leányzót.
A korai házasság elen a szulok tiltakoztak, de mindhiába. A leányzót annyira magához szédítette a vén teso,
hogy már nem lehetet kitérni a házasság elol, ugyanis arra az esetre a vének kilátásba helyezték a leányzó kikozosítését. Mivel nagyon szerette
jehovát, és buzgó hirnok volt, nem tudta volna elviselni, hogy kikozosítsék.Ezért inkább belement a házasságba.
Emlékszem a házasság elott a vén eljott hozzám tanácsot kérni.
Én azt tanácsoltam neki, hogy vegye tekintetbe a szulok álláspontját, akik még tanítatni szerették volna a gyermekuket.
A problémát az is jelentette, hogy a leányzó édesanyja jehova tanúja volt.
Arra az eshetoségre, ha a korai házasságkotéshez nem járul hozzá, kilátásba helyezték számára is a kikozosítést.Igy aztán a vének akarata gyozedelmeskedet.
A végeredmény pedig a torténetbol látható.Az ifjú feleség a rossz házasélet , és az állandó eroszak miatt
megzavarodott, majd a fére félredobta, mint egy rongyot.

sefatias · http://sefatias.blog.hu 2012.11.24. 07:16:04

@leslie07: ismerem az összes vént ott. Emlékszem mekkora megdöbbenést keltett, az amikor az egész testületet leváltották. Azért az nem mindennapi dolog. Sokat gondolkaztam rajtad akkor is, meg mostanában is. Azért érzelmileg nem lehetett könnyű. Kár, hogy akkor még nem ismertelek személyesen.

leslie07 2012.11.24. 07:29:06

@sefatias: Arra azért vigyáztak, hogy a véneket és a kisegíto szolgákat ne azonnal a kikozosítésem után távolítsák el,mert akkor a gyulekezet osszekapcsolta volna a kikozosítésem korulményeivel.

Amikor atanúk késobb megkérdezték a "rendcsinálót" ,akit a fiókhivatal kikuldott , hogy ellássa a véni feledatokat, azt válaszolta, hogy családi okokra való hivatkozással onként mondott le mind a tisztségérol.

Senki se hitte el.