"Majdnem minden tudásunkért azoknak tartozunk, akik nem értettek egyet, és nem azoknak, akik igen" (Charles Caleb Colton)

Az a bizonyos 'függelék'

2012/05/16. - írta: sefatias

Úgy gondoltam feldolgozom a ’Jöjjön el a te Királyságod’ című könyv függelékében található adatokat. Érdemes elolvasni az eredetit is a könyvből. Ez a függelék arra szolgál, hogy biztosítsa az olvasót az i.e. 607-es dátum helyességéről, és stabilitásáról. Vegyük sorra ezeket a bizonyítékokat:

Függelék a 14. fejezethez

„A történészeknek az a véleménye, hogy Babilon az i. e. 539 októberében esett el Cyrus seregei által. Akkor Nabonidus volt a király, fia, Belsazár viszont társuralkodó volt Babilonban. Néhány kutató összeállította az újbabiloni királyok listáját, valamint uralkodási idejüket, mégpedig Nabonidusz uralkodásának utolsó esztendejétől visszamenőleg Nebukadnezár apjáig, Nabopolasszárig.”

„A történészeknek az a véleménye” Hogy ez csupán egy vélemény, vagy bizonyítékokon alapuló tény, azt az olvasóra bízom. Döntse el a post végén. Mindenesetre úgy kezdeni egy ilyen jelentős horderejű dolgot, hogy azt sugalljuk, hogy ez csak néhány kutató véleménye, nem teljesen tisztességes. De majd a későbbiekben ez változni fog az olvasottak hatására.

„Ezen újbabiloni kronológia szerint a trónörökös fejedelem Nebukadnezár i. e. 605-ben verte le az egyiptomiakat a karkemiszi csatában (Jeremiás 46:1, 2). Miután Nabopolasszár meghalt, Nebukadnezár visszatért Babilonba, hogy elfoglalja a trónt. Uralkodásának első esztendeje a következő tavasszal kezdődött (i. e. 604). A Biblia beszámol arról, hogy a babiloniak Nebukadnezár uralkodásának 18. esztendejében (ha a trónralépés évét is hozzászámítjuk, a 19. esztendőben) pusztították el Jeruzsálemet (Jeremiás 52:5, 12, 13, 29). A fent említett újbabiloni kronológia szerint Jeruzsálem i. e. 587/86-ban pusztult volna el. De mire támaszkodik ez a világi kronológia, és miért különbözik a bibliai kronológiától?”

Eddig arról olvastunk, hogy a világi kronológia mire jutott, és hova tette az időben ezeket az eseményeket. Amint látjuk, nem egyezik a társulat által támogatott i.e. 607-es dátummal, hanem mintegy húsz évvel későbbre helyezi Jeruzsálem pusztulását. De vajon mi az oka a különbségnek? Mire alapozza a világi történelem, és mire a társulat az állítását. Nézzük tovább a könyvet.

„A továbbiakban felsoroljuk a világi kronológia néhány legfontosabb bizonyító eljárását: Ptolemaiosz kánonja. Claudius Ptolemaiosz görög asztronómus volt, aki az i. sz. 2. évszázadban élt. Kánonja, azaz királylistája az asztronómiával állt kapcsolatban, amivel foglalkozott. A legtöbb jelenkori történész elfogadja Ptolemaiosz adatait az újbabiloni királyokkal és uralkodási idejükkel kapcsolatban (bár Ptolemaiosz kihagyja Labaszi-Márduk uralkodását). Ptolemaiosz történelmi adatai nyilván olyan forrásokból származnak, amelyek a szeleukidák idejéig nyúlnak vissza, amely időszak 250 évvel azután kezdődött, hogy Cyrus meghódította Babilont. Ezért nem meglepő, hogy Ptolemaiosz adatai egybevágnak Berosszusz, egy szeleukidák idejében élt babiloni pap adataival.

Nabonidusz oszlop Háránból (NABON H 1, B): Ezt a kortársfeliratos oszlopot 1956-ban fedezték fel. Említést tesz az újbabiloni királyok, Nebukadnezár, Evil-Merodak és Neriglisszár uralkodásáról. A három király időadatai megegyeznek Ptolemaiosz kánonjával.

VAT 4956: Ékírásos tábla asztronómiai adatokkal, amelyet i. e. 586-ra dátumozhatunk. Ezen a táblán az áll, hogy a megfigyelések Nebukadnezár 37. esztendejéből származnak. Ez megegyezne azzal a kronológiával, amely uralkodásának 18. esztendejét i. e. 587−86-ra teszi. Azt azonban elismerik, hogy a tábla másolat, amelyet i. e. III. században készítettek. Ezért lehetséges, hogy történelmi adatai csupán visszatükrözik a szeleukida időkben képviselt nézetet.”

A társulat elismeri, hogy akárhány királylistát találtak az elmúlt évszázadokban az újbabiloni időszakról, azok általában egybevágnak, és megerősítik egymást. Az erre utaló részeket kiemeltem. Külön felhívnám a figyelmet a Nabonidusz oszlopra, ami kortárs, tehát az akkor élő emberek készítették, és arról az időszakról írnak ezen az oszlopon, amiben éltek. Az ezen az oszlopon található királylista, amit a saját királyaikról készítettek, pontosan megegyezik minden más újbabiloni királylistával. Tehát Ptolemaiosz, és Berosszusz listájával is. Az utolsó mondat azt próbálja érzékeltetni, hogy ezek a listák csupán visszatükröznek egy évszázadokkal későbbi nézetet. Ám ezzel teljesen figyelmen kívül hagyják, hogy néhány sorral feljebb ők maguk is elismerik, hogy a Nabodinusz oszlop kortárs, azaz a babiloni királyok idejében készítették. A VAT 4956 nevü ékirásos tábla szintén kortárs. Tehát a készítője saját maga élte át ezeket. Ez egy bizonyíték arra, hogy Jeruzsálem pusztulása nem i.e. 607-ben, hanem húsz évvel később történt meg. De nézzük tovább a könyvet.

„Üzleti táblák: Ezerszámra találtak újbabiloni ékírásos táblákat, amelyeken egyszerű üzletkötések voltak feljegyezve, és mindegyiken a babiloni királyok uralkodásának azt az évét tüntették fel, amelyikben az üzletet megkötötték. Ilyen táblákat az elismert kronológiában szereplő ismert újbabiloni királyok minden uralkodási évéből találtak.”

Mik is ezek az üzleti táblák? Szerződések. Különböző ókori bank, és kereskedő házak szerződései, melyekben kölcsönökről, üzletkötésekről van szó. Ezeket akkor, ugyanúgy, mint ma időpontokhoz kötötték, és volt lejárati, és teljesítési idő. Ezért szükség volt pontosan meghatározni a szerződéskötés időpontját, amit akkoriban a királyok uralkodási éveihez kötöttek. Ilyen táblából több ezer van, és ahogy a könyvben olvashatjuk, minden ismert király minden évéből találtak ilyeneket. Tehát ezek a táblák is pontosan meghatározzák az Újbabiloni birodalom királyainak listáját, ami viszont ellentmond a társulat által erőltetett i.e.607-nek. De vajon hogyan lehet ezt áthidalni? Milyen érvek szólnak amellett, hogy a több ezer elsöprő erejű bizonyíték ellenére mégis inkább a 607-es dátumot fogadjuk el az 587-es helyett, még akkor is, ha arra semmi bizonyíték nincs? Nézzük.

„Világi nézőpontból tekintve a bizonyító anyag látszólag egyértelműen arra utal, hogy az újbabiloni kronológia helyes, és Nebukadnezár uralkodásának 18. esztendeje (és Jeruzsálem pusztulása) i. e. 587/86-os évre esik. De egyetlen történész sem tagadhatja, hogy az a kép, amit jelenleg a babiloni történelemről alkothatunk, megtévesztő vagy hamis is lehet. Ismert például, hogy az ókorban királyok és papok sok esetben meghatározott céllal megváltoztattak okiratokat. Még ha feltételeznék is a felfedezett bizonyító anyag korrektségét, lehetséges, hogy azt a mai kutatók helytelenül értelmezik, vagy annyira hiányosak, hogy egy eddig ismeretlen anyag e kor kronológiáját drasztikusan meg tudná változtatni.”

Tehát „világi nézőpontból”, a bizonyítékok egyértelműen i.e.587-re utalnak. Ám van egy kis bökkenő. Nem vagyunk világiak. Ugyanis ezeket a bizonyítékokat csak a világiak fogadják el. Mi igaz keresztények nem. Miért is nem? A válasz egyértelmű: „az a kép, amit jelenleg a babiloni történelemről alkothatunk, megtévesztő vagy hamis is lehet.” Az a kép, amit a több ezer, akkor élő ember által kőbe vésett lelet tár elénk hamis is lehet!!!. Persze nem biztos, de lehet! Még ha ennyi bizonyíték is szól ellenünk, azért adjunk esélyt annak is, hogy ezek a bizonyítékok tévednek. Miért? Mert mi nem vagyunk világiak. Mi igaz keresztények vagyunk, és mi hiszünk abban, hogy megtévesztő is lehet ez a rengeteg bizonyíték. Sőt menjünk tovább! Mert mi van ha „egy eddig ismeretlen anyag e kor kronológiáját drasztikusan meg tudná változtatni.” Micsoda szégyen lenne egy kereszténytől az, hogy nem adta meg az esélyt annak, hogy a tömérdek bizonyíték ellenére mégis tévedés történt, amit majd egy későbbiekben felfedezett új lelet fog majd bebizonyítani. Tehát az 1914-es krisztusi uralkodás kezdete egy olyan bizonyítéktól függ amit a könyv írásakor még nem fedeztek fel. Azóta eltelt már harminc év, és az a bizonyos ismeretlen anyag, ami annak a kornak a kronológiáját meg tudná változtatni, még mindig nem került elő. Ez alatt a harminc év alatt hány embert közösítettek ki, mert nem fogadta el az i.e. 607-es, és az 1914-es dátumot? Vagy hányan hagyták el a szervezetet emiatt a téves dátum miatt? Vajon jogos volt a kiközösítésük, ha még mindig a bizonyító erejű anyagra várunk? Na de most komolyan!

Tegyük fel szeretnék venni valamit 15 millió forintért. A probléma ezzel csak annyi, hogy nincs egy vasam sem. Bemegyek a bankba, és szólok az ügyintézőnek, hogy 15 milliós kölcsönre van szükségem. Átnézi a lehetőségeket, megvizsgálja az anyagi helyzetemet, és az kérdezi, hogy mi lesz a fedezet? Erre én csípőből válaszolok, hogy semmi gond, igaz hogy most nem tudok semmit felmutatni fedezetként, de mi van ha később lesz majd egy igen jól kereső állásom, amiből könnyedén vissza tudom fizetni a tartozást? Vagy az is előfordulhat, hogy van egy nagyon gazdag rokonom valahol a világ másik végén, és én vagyok az egyetlen örököse. Ezt sem szabad kihagyni a számításból. Ez is lehetséges. Vajon mit mondana erre a banki alkalmazott? Biztos kedvesen értésemre adná, hogy ennél azért kicsivel több, és biztosabb fedezet kell. Ilyen körülmények között nem adhatnak ennyi pénzt ki.

Vajon egy életet fel lehet építeni ennyi bizonyítékra? Az ember hite, aminél kevés fontosabb dolog van, az függhet ilyen szalmaszálon? A függelék többi részét most nem dolgozom fel. Úgyis hosszabb lett a post mint szerettem volna. De ha a többi is érdekel valakit, akkor ajánlom Carl Olof Jonsson:A pogányok ideje-vajon véget ért? című könyvet.

Címkék: tanítás
187 komment
· 3 trackback

A bejegyzés trackback címe:

https://sefatias.blog.hu/api/trackback/id/tr864520940

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: 607-ről egyszerűen 2012.08.24. 08:55:44

Jehova Tanúi azt állítják, hogy a Biblia a zsidók fogságának 70 évét i. e 607-től i. e. 537-ig datálja és, hogy egy különleges időszak következett i. e. 607-től i. sz. 1914-ig. De mit is ír valójában erről a Biblia...?   Kik szolgálták Bab...

Trackback: 607 vs. 587 - Újabb kísérlet a tények elkendőzésére (Carl Olof Jonsson) 2012.05.16. 22:39:10

Carl Olof Jonsson „A ’POGÁNYOK IDEJE’ - Vajon véget ért?” című tanulmánya eredetileg az Őrtorony Társulatnak lett benyújtva 1977-ben. A Szervezet vezetésével való ezutáni levelezésben a bizonyítékok újabb sora került bemutatásra...

Trackback: Az Őrtorony Társulat és 607 - 1. rész 2012.05.16. 22:38:37

Bevezető   Amint tudomást szereztem az Őrtorony 2011. október 1-i száma foglalkozik a kérdéssel, elhatároztam, hogy cikket írok róla. A kérdés tehát az, hogy mely évben foglalta el véglegesen Jeruzsálem városát, és rombolta le az első, még Salamon...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

sefatias · http://sefatias.blog.hu 2012.08.17. 22:30:53

@sefatias: hölgyeim, és uraim mint ahogy korábban már említettük, addig ne számolgassunk, amig nem ismerjük a képletet. Adott egy szerencsétlen álombéli fa. Ő nem tehet arról, hogy róla álmodtak. Azt bizonyítsa először be valaki, hogy az a fa Isten Királyságát szemlélteti. Ha megvan a bizonyíték, akkor megyünk tovább. A Bibliában 7 helyen szerepel a 70 év, de eza hét hely nem ugyanarra a hetven évre vonatkozik, ezért ne csapkodjunk a bibliaversekkel, ha nem tudjuk, hogy hová való. Szóval Mi bizonyítja, hogy a fa Isten Királyságát szemlélteti?

royroyroy (törölt) 2012.08.17. 22:31:03

@sefatias: Elolvastam és erre a logikai ellentmondásra jutottam.

royroyroy (törölt) 2012.08.17. 22:32:08

@Johnny Joker: A világi forrás a fontosabb vagy a Biblia?

Johnny Joker · http://jehovatanui.blog.hu/ 2012.08.17. 22:35:38

@royroyroy: Természetesen a Biblia... ezért szeretnénk megtudni, hogy hol utal arra, hogy van egy második beteljesedés.

Hihetünk a Bibliának, ha azt írja erről "MINDEZ BETELÉK Nabukodonozor királyon.” Dániel 4:25

sefatias · http://sefatias.blog.hu 2012.08.17. 22:36:51

@royroyroy: sokkeresztény mondja azt, hogy a biblia álláspontja fontosabb, mint a történelemé. de akik ezt mondják, azok elfelejtik, hogy ha figyelmen kívül hagyják a történelmet, akkor nem is láthatják a beteljesedést. Tehát a történelem bizonyítja azt, hogy egy bibliai prófécia beteljesedett, vagy sem

royroyroy (törölt) 2012.08.17. 22:38:00

@Johnny Joker:
(Dániel 4:25) 25 Elűznek téged az emberek közül, a mező vadjaival fogsz lakni, és növényeket adnak enned, mint a bikának. Az ég harmata öntöz, és hét idő múlik el feletted, míg felismered, hogy a Legfelségesebb uralkodik az emberek királyságán, s annak adja azt, akinek akarja.

A legfelségesebb nem uralkodott az emberek királyságán Nabukadnezár idejében. Ezért van második beteljesedése.

sefatias · http://sefatias.blog.hu 2012.08.17. 22:38:56

@royroyroy: @Turris Fortissima: Csupán azért, mert nem ismeritek olyan részletesen izrael történelmét mint mi, még ne gondoljátok, hogy nem hiszünk a 70 évben. Én hiszek!! Csak értsétek meg, hogy az a hetven év amit ti fújtok, az nem arra az időszakra vonatkozik, amire alkalmazzátok

sefatias · http://sefatias.blog.hu 2012.08.17. 22:39:49

@royroyroy: A legfelségesebb nem uralkodott az emberek királyságán Nabukadnezár idejében. Ezért van második beteljesedése.

biztos vagy te ebben? Kié a föld összes királysága?

royroyroy (törölt) 2012.08.17. 22:39:51

@sefatias: Persze az bizonyítja is. De ha ellentmondás van a Biblia és történeti források között kronológiailag, akkor melyik a fontosabb a Biblia vagy a történeti lelet?

royroyroy (törölt) 2012.08.17. 22:41:02

@sefatias: De még nem tudta meg, hogy kinek adja, mert annak adja, akinek akarja, de ekkor még nem adta.

sefatias · http://sefatias.blog.hu 2012.08.17. 22:41:41

@royroyroy: drága! Nincs ellentmondás!!!! csak nem ismeritek alaposan Izrael történelmét

Turris Fortissima 2012.08.17. 22:42:49

@Johnny Joker:

"... 587-ben, Jeruzsálem pusztulása alkalmával ..."

hu.wikipedia.org/wiki/Abdi%C3%A1s_k%C3%B6nyve"

Ennél több kell a bizonyításhoz. A Biblia megbízhatóbb, mint a wiki.

A Jeremiás és a 2Krónikák is 70 évet szab a zsidók fogságára, ami Círusz üralkodásával ér véget. A 2Krónikák36-17-21 ezt úgy erősíti meg, hogy "beteljen a 70 év"

"20 A kardtól megmaradtakat aztán elhurcolta mint foglyokat Babilonba, azok pedig szolgái lettek neki és a fiainak, amíg Perzsia királyi hatalma uralkodni nem kezdett, 21 hogy beteljesedjen Jehova szava, amelyet Jeremiás szája által szólt, míg az ország lerója a sabbatjait. Elhagyatottságának napjain végig sabbatot tartott, hogy beteljen a hetven év."

Az Őrtorony jól számolja a dátumot.

sefatias · http://sefatias.blog.hu 2012.08.17. 22:43:14

@royroyroy: Ezért kérlek, hogy türelmesen , időt rászánva tanulmányozz. semmilyen ellentmondás nincs. csak azt kéne elfelejteni, hogy nebukadnezár álmának bármi köze van az ügyhöz

Johnny Joker · http://jehovatanui.blog.hu/ 2012.08.17. 22:44:49

@royroyroy: Én itt azt olvasom: "uralkodIK" tehát ez egy folyamatban lévő dolog, nem egy jövőbeni... csak ennek felismerése következett be később.

jehovatanui.blog.hu/2011/07/26/feladvany_38

Róma 13:
1 Minden lélek rendelje alá magát a felsőbb hatalmaknak, mert nincs hatalom, csak Istentől; a létező hatalmak Isten által állnak fenn a maguk viszonylagos állásában. 2 Aki tehát ellenszegül a hatalomnak, az Isten elrendezésével száll szembe; akik szembeszálltak azzal, ítéletet fognak magukra vonni. 3 Mert az uralkodóktól nem a jó, hanem a rossz tett miatt kell félni. Szeretnéd, ha nem kellene félned a hatalomtól? Mindig tegyél jót, és dicséreted lesz tőle; 4 mert Isten szolgája az neked, a javadra. Ha pedig a rosszat teszed, félj, mert nem hiába viseli a kardot; mert Isten szolgája az, bosszúálló, hogy haragot fejezzen ki azzal szemben, aki a rosszat gyakorolja.

5 Így tehát kényszerítő okotok van rá, hogy alárendeltségben legyetek, nemcsak e harag miatt, hanem a lelkiismeretetek miatt is. 6 Mert ezért fizettek adót is; mert Isten nyilvános szolgái ők, akik ezt a célt szolgálják állandóan.

royroyroy (törölt) 2012.08.17. 22:46:15

@sefatias: Közvetlenül nem uralkodott. Isten trónján nem ült senki ekkor.

Vajon nem sátán a világ uralkodója ez nyilván az emberek királyságát is magában foglalja?

Johnny Joker · http://jehovatanui.blog.hu/ 2012.08.17. 22:46:42

@royroyroy: Egyébként itt szépen ellentmondasz a Bibliaversnek... szövegértelmezés?

Turris Fortissima 2012.08.17. 22:47:06

@sefatias:

Kedves Sefatias !

Ti miért értitek jobban, mint mi ? Nem túlzás ez egy kicsit ? A 2Krónikák egyértelműen bizonyítja, hogy a babiloni fogság 70 éve Círus uralkodásának kezdetével ér véget, ami 539-37-ben volt. Ezen nincs mit tovább ragozni, főleg túlragozni....

sefatias · http://sefatias.blog.hu 2012.08.17. 22:47:58

@Turris Fortissima: ügyes vagy 539!!! és most vonj le belőle 70 évet!

royroyroy (törölt) 2012.08.17. 22:48:53

@Johnny Joker: Jézus vajon nem Sátánt nevezte e világ fejedelmének? Akkor ki uralkodik?

Turris Fortissima 2012.08.17. 22:49:39

@sefatias:

Mármint visszafelé ?

539-37-től, ahogy Babilon bukásának dátumában a történészek is egyetértenek. A 2Krónikák és Jeremiás is megerősíti ezt.

Johnny Joker · http://jehovatanui.blog.hu/ 2012.08.17. 22:50:01

@Turris Fortissima: A Bibliából nem olvasható ki Jeruzsálem pusztulásának dátuma.

Pont az ilyen kézzelfogható történelmi bizonyítékokat sorolja fel Carl Olof Johnsson a könyvében.

sefatias · http://sefatias.blog.hu 2012.08.17. 22:50:45

@Turris Fortissima: igy van visszafelé szoktak levonni, csak ez minuszban van, és már meg is kapod i.e 605-öt. ami ugye nem 607

Turris Fortissima 2012.08.17. 22:52:57

@sefatias:

"ügyes vagy 539!!! és most vonj le belőle 70 évet!"

607-70=537.

Johnny Joker · http://jehovatanui.blog.hu/ 2012.08.17. 22:52:58

@royroyroy: Olvasd el a cikkeket, amiket írtam neked. ;)

Sokat segítenek, utána lesz miről vitáznunk is...

sefatias · http://sefatias.blog.hu 2012.08.17. 22:54:02

@Turris Fortissima: az 539-ből kell levonni, nem az 537-ből

sefatias · http://sefatias.blog.hu 2012.08.17. 22:55:34

@Turris Fortissima: @royroyroy: A Bibliában 7 helyen szerepel a 70 év, de ez a hét hely nem ugyanarra a hetven évre vonatkozik, ezért ne csapkodjunk a bibliaversekkel, ha nem tudjuk, hogy hová való.

Turris Fortissima 2012.08.17. 22:57:28

@Johnny Joker:

De a fogság időintervalluma meg van adva a Bibliában. A világi adatok pedig megadják a babiloni birodalom bukásának időpontját, amiből kijön a 607-es Jeruzsálem pusztulása.

A VAT 4956 csillagászati agyagtábla pedig Nabukodonozor uralkodásának évét ie.587-re teszi, és így is kijön a 607.

Turris Fortissima 2012.08.17. 23:03:57

@Turris Fortissima:
"A VAT 4956 csillagászati agyagtábla pedig Nabukodonozor uralkodásának évét ie.587-re teszi, és így is kijön a 607."

Elnézést, ezt elírtam, helyesen: "A VAT4956 csillagászati agyagtábla Nabukodonozor uralkodásának 37.évét ie. 588-ra teszi, így kijön Jeruzsálem pusztulásának 607-es dátuma."

Johnny Joker · http://jehovatanui.blog.hu/ 2012.08.17. 23:07:18

@Turris Fortissima: akkor csapjuk a lecsóba! Bemásolom neked amit VAT 4956-ról tudni illik...

royroyroy (törölt) 2012.08.17. 23:08:56

Tehát az Ezékiel 21:27 és a Dániel 4:25-ben is szerepel, hogy annak adom akinek akarom, akit megillet. Ezek logikailag összekapcsolódnak.

Egy a lényeg, hogy Jézus a mi időnkben Királyként uralkodik. Ez számít. Ebben mindannyian egyetértünk, tehát nincs min vitatkozni.

sefatias · http://sefatias.blog.hu 2012.08.17. 23:09:54

@royroyroy: még csak nem is hasonlít egymásra a két mondat.

Johnny Joker · http://jehovatanui.blog.hu/ 2012.08.17. 23:10:18

@royroyroy:

2Krón. 36:21-23 vizsgálata alapján kimutatható Ezsdrás nem jelenti ki egyértelműen, hogy a hetven év „Círus első esztendejében”, vagyis 537-ben befejeződött. Éppen ellenkezőleg, szavainak ilyen értelmezése közvetlen ellentmondásban lenne Jer 25:12-vel, ahol a hetven év vége i. e. 539! Ez a bibliai részlet szolgáltatja a legszilárdabb bizonyítékot azon állítás ellen, hogy a hetven év i. e. 537-ben, vagy valamikor máskor 539 után telt volna le!

Meg azt, hogy az Őrtorony eltorzítja a bibliai bizonyságtételt, elhallgatva azt a tényt, hogy a hetven évvel foglalkozó szakaszok legnyilvánvalóbb értelmezése szerint az újbabiloni uralom időtartamára vonatkozik, nem pedig Jeruzsálem pusztaságának idejére. Ez az értelmezés tökéletesen megegyezik a történelmi bizonyítékokkal, de kiáltó ellentétben áll az Őrtorony Társulatéval.

A 70 éves időszak a Babilóniai Birodalomra vonatkozik, vagyis hogy a babilóniaiak mintegy 70 évig uralkodtak az ókori Júda és Jeruzsálem földjén, körülbelül i. e. 609-től i. e. 539-ig, amikor is a fővárosuk, Babilon elesett

Vagyis azt kell megnézni, hogy kire vonatkozik a 70 év? Elég megnézni Jeremiás 25:11-et:
„Ez az ország szörnyű romhalmazzá lesz, ÉS ezek a népEK Babilónia királyának fognak szolgálni hetven esztendeig.”
A "és" kötőszó azt jelenti, hogy logikailag két külön mozzanat. A többes szám („népek”) pedig kimondja, hogy nem az az időszak fog hetven évig tartani, amíg a zsidók Babilonban lesznek, hanem az, amíg „a népek” (nem csak a zsidók!) szolgálnak Babilónia királyának. A héberben talán még egyértelműbb, hiszen ott a ’haggovyim’ (הגוים), és azt talán a legtöbben tudják, hogy a héber gój szó, főleg ha többes számban van (gojim) mindig a nemzsidó népeket jelöli. A 9. versből világosan kiderül, hogy Jeremiás nem csak a zsidók, hanem a környező népek sorsáról is beszél. Ha még tovább olvassuk, azt látjuk, hogy a 17. vers után számos népet felsorol, amelyekre Isten kiönti „haragjának serlegét”. A felsorolás így ér el csúcspontjára: „A föld minden országát” (26. v.) éri, vagyis az akkor ismert területeket.

Vagyis a 70 év a szöveg szerint mégsem a templom lerombolása - amely a harmadik ostrom után volt, és a két elsőnél is vittek foglyokat Babilonba! – és a zsidók hazatérése közti időt jelöli a Bibliában, hanem azt az időt, amíg az Újbabilóniai Birodalom leigázva, szolgaság alatt tartotta mind a zsidókat mind a környező népeket.

Johnny Joker · http://jehovatanui.blog.hu/ 2012.08.17. 23:12:02

@Johnny Joker:
A „70-es” szám tehát nem a zsidók babiloni száműzetésének időtartamát (Kr. e. 587-537), hanem egyrészt sok nép babiloni elnyomását (kb. Kr. e. 609-539), másrészt a Jeruzsálem és a templom lerombolásától az újjáépítésig és a templom felszenteléséig eltelt időt jelenti (Kr. e. 587-517). Az Őrtorony Társulat kronológiájához tehát, amely össze-vissza keveri a vonatkozó bibliai helyeket, semmiféle támpontot nem nyújt.

Turris Fortissima 2012.08.17. 23:12:04

@sefatias:

Beidézem mégegyszer, hogy tisztábban láss, és belásd, hogy ez nem csapkodás, hanem az 587 cáfolatára alapot adó kijelentés:

"17 Felhozta hát ellenük a káldeusok királyát, az pedig megölte ifjaikat karddal a szentélyük házában, és nem volt könyörületes sem ifjúval, sem szűzzel, sem öreggel, sem aggastyánnal. Mindent a kezébe adott Ő. 18 Az igaz Isten házának minden eszközét, nagyot és kicsit egyaránt, Jehova házának kincseit, a királynak meg fejedelmeinek a kincseit, mindent elvitt Babilonba. 19 Fölégette az igaz Isten házát, és lerombolta Jeruzsálem falát; fölégették tűzzel az összes lakótornyát, ugyanígy minden drága értékét is, mígnem mindent elpusztítottak. 20 A kardtól megmaradtakat aztán elhurcolta mint foglyokat Babilonba, azok pedig szolgái lettek neki és a fiainak, amíg Perzsia királyi hatalma uralkodni nem kezdett, 21 hogy beteljesedjen Jehova szava, amelyet Jeremiás szája által szólt, míg az ország lerója a sabbatjait. Elhagyatottságának napjain végig sabbatot tartott, hogy beteljen a hetven év." (2Krón36:17-21)

A hetven év Círusz uralkodásának kezdetével ért véget. Ha megnézed a szövegkörnyezetet, akkor az Jeruzsálem elleni ítéletről szól és a rájuk kiszabott 70 évről. Ez a napnál is világosabban kiolvasható a szövegből.

Turris Fortissima 2012.08.17. 23:19:16

@Johnny Joker:

Ez rossz és torz elmélet, ugyanis a 2Krón36:17-21 világosan feltárja, hogy a zsidók 70 éve Babilon bukásával, Círusz uralkodásának kezdetével fejeződik be. Ez teljesen világos.

A Jeremiás29:10 pedig tovább erősíti azt, ami világosan következik a szövegből:

"„Mert ezt mondja Jehova: »Mihelyt eltelik Babilonban a hetven esztendő, rátok irányítom figyelmemet, és megerősítem rátok nézve jó szavamat: visszahozlak benneteket erre a helyre.«

Vagyis a 70 éves fogság a zsidókra vonatkozik, ami Babilon bukásával ért véget (2Krón36:17-21).

sefatias · http://sefatias.blog.hu 2012.08.17. 23:20:43

@royroyroy: @Turris Fortissima: Én örülök hogy itt olvastok a blogomon. Sőt nagy örömmel töltene el, ha kiderülne hogy ismerjük egymást. Ezt a vitát azért kár folytatni, mert a fenti postból egyértelműen kiderül, hogy a társulat tisztában van azzal, hogy a világ múzeumaiban több ezer korabeli írásos feljegyzés van arról, hogy Jeruzsálem i.e. 587-ben pusztult el.

"Világi nézőpontból tekintve a bizonyító anyag látszólag egyértelműen arra utal, hogy az újbabiloni kronológia helyes, és Nebukadnezár uralkodásának 18. esztendeje (és Jeruzsálem pusztulása) i. e. 587/86-os évre esik."

Ezt az idézetet a jöjjön el a királyságod könyvből másoltam ide, amit ellenőrizhettek a saját könyvetekben, illetve az őrtoronykönyvtárban. Na már most, ha a társulat elismeri, a bizonyítékok elsöprő erejét, akkor ti miért nem? ha megfigyelitek a társulat érvelését, akkor láthatjátok, hogy meg sem próbálja kétségbe vonni. Az írói osztály teljesen tisztában volt akkor is, és most is azzal, hogy ezeket a kézzel fogható, és a világ múzeumaiban látható korabeli írásokat lehetetlen megcáfolni. Ehelyett másik stratégiához fordul:

"Még ha feltételeznék is a felfedezett bizonyító anyag korrektségét, lehetséges, hogy azt a mai kutatók helytelenül értelmezik, vagy annyira hiányosak, hogy egy eddig ismeretlen anyag e kor kronológiáját drasztikusan meg tudná változtatni.”

Tehát ha a társulat nem támadja meg az i.e.587-es dátumot, akkor ti miért teszitek? amint ebből az idézetből látszik, 1980-ban, amikor ez a könyv készült, a vezető testület abban bízott, hogy a jövőben , majd talán lesz egy lelet, valami korszakalkotó bizonyíték, ami majd megdönti ezt a több ezer jelenlegi leletet. már 30 év telt el azóta, és a tavaly ősszel megjelent ezzel a témával foglalkozó őrtorony szerint, még mindig nem találták meg azt a leletet.

sefatias · http://sefatias.blog.hu 2012.08.17. 23:21:25

@Turris Fortissima: Ez rossz és torz elmélet, ugyanis a 2Krón36:17-21 világosan feltárja, hogy a zsidók 70 éve Babilon bukásával, Círusz uralkodásának kezdetével fejeződik be. Ez teljesen világos.

mi mikor mondtunk mást?

Turris Fortissima 2012.08.17. 23:21:52

@Johnny Joker: "„70-es” szám tehát nem a zsidók babiloni száműzetésének időtartamát (Kr. e. 587-537), hanem egyrészt sok nép babiloni elnyomását (kb. Kr. e. 609-539), másrészt a Jeruzsálem és a templom lerombolásától az újjáépítésig és a templom felszenteléséig eltelt időt jelenti (Kr. e. 587-517). Az Őrtorony Társulat kronológiájához tehát, amely össze-vissza keveri a vonatkozó bibliai helyeket, semmiféle támpontot nem nyújt."

Ezt a Bibliából oda-vissza megcáfoltam. Amit írsz, az nem más, mint erőltetett ellenkezés a nyilvánvaló bibliai dátummal. Mindez pusztán azért, mert az Őrtorony írja.

sefatias · http://sefatias.blog.hu 2012.08.17. 23:23:03

értsétek már meg, hogy Izrael történelmének részleteit kell megvizsgálni. és hogy nem mindegy, hogy melyik hetven évre gondoltok. De egyezzünk ki abban, hogy igazatok van. Hogyan tovább? hogy lesz i.e.607-ből 1914?

sefatias · http://sefatias.blog.hu 2012.08.17. 23:23:51

@Turris Fortissima: nem cáfoltál meg semmit. az a baj, hogy hiába mondom. rossz az alap

Turris Fortissima 2012.08.17. 23:25:43

@sefatias:

"mi mikor mondtunk mást?"

Akkor Jeruzsálem bukása 607-ben következett be, ha te ezt elismered, akkor semmi értelme az ellenkezésnek.

A 70 éves fogság akkor jár le, amikor megbukott a Babiloni Birodalom.

Ezzel Johnsson úr irománya meg van cáfolva.

Johnny Joker · http://jehovatanui.blog.hu/ 2012.08.17. 23:25:55

@Turris Fortissima:
Idézed a Jeremiás 29:10-at az Őrtorony Új világ fordításából. Ez azonban egy téves fordítás, amelyet a brooklyni teológiának rendeltek alá. A jó fordításokban nem az olvasható, hogy „Babilonban”, hanem hogy „Babilonnak” .

"a zsidók 70 éve Babilon bukásával, Círusz uralkodásának kezdetével fejeződik be" - nem a zsidók 70 éve, nézd csak meg, hogy Zak 1, Jer 25,27,28,29, stb. látható, hogy mennyi mindenkire vonatkozott a 70 év

royroyroy (törölt) 2012.08.17. 23:26:48

A i.e. 607 ezek után elég stabilnak tűnik.

Miért lenne lényeges leírni a Bibliában, hogy Nebukadnezárral mi történt? Nyilván ennek van egy nagyobb beteljesedése is. Az hogy beteljesedett Nabukadnezáron nem zárja ki, hogy van második beteljesedése is.

sefatias · http://sefatias.blog.hu 2012.08.17. 23:27:27

@Turris Fortissima: meg. nagyon ügyes vagy. a vezető testület se tudta megcáfolni, de neked ment, most akkor megmutatom neked, hogy russel mestered honnan szedte az 1914-es dátumot. Az ábrát ami segít eligazodni a hirdetők könyvben megtalálod:

Russell nagyon pontosan jelölte meg, hogy az összes adat és ábra, amelyet felhasznál, Piazzi Smyth professzor, angol tudós és egyiptológus, egy könyvéből származnak. (2) A „Jöjjön el a te országod” tartalmazza a levelet melyben Smyth professzor jóváhagyja kutatási eredményei felhasználását Russellnek. A piramis méreteire vonatkozóan Russell ezt írja:
„Tehát, ha visszafelé lemérjük az Első Emelkedő Folyosót "First Ascending Passage" le annak találkozásáig a Bejárati Folyosóval "Entrance Passage", megkapunk egy meghatározott dátumot, amely megjelöli a lefelé haladó folyosót. Ennek mérete 1542 inch, és a Kr.e. 1542 évet jelzi, dátumként ezen a ponton/helyen. Ezután lemérjük a Bejárati Folyosót "Entrance Passage" ettől a ponttól, hogy megkapjuk a teljes távolságot a verem bejáratáig "Pit", amely a nagy nyomorúságot és pusztulást jelképezi, mellyel ez a kor végződik, amikor a gonosz hatalma megdől majd. 3416 inchet kapunk, ami 3416 évet jelképez a fenti dátumtól, Kr.e. 1542. Ez a számítás megadja i.sz. 1874-et,1 amely megjelöli a nagy nyomorúság korszakának kezdetét; ahogy 1542 év Kr.e. plusz 1874 év i.sz. egyenlő 3416 évvel. Ekképpen a piramis bizonyságul szolgál, hogy az 1874-es vég volt a kronológiai kezdete a nyomorúság idejének, olyan, amilyen még nem volt még a nemzetek ideje óta – nem, és ezután sem lesz. (Olyan nagy lesz a nyomorúság abban az időben, amilyen nem volt még a világ kezdete óta mostanáig, és nem is lesz ilyen újra.) És ekképpen lesz figyelembe véve, hogy ez a „Tanú” teljesen igazolja/megerősíti a Biblia tanítását ebben a témában…” (3)
Azonban akad egy kis probléma. Ha megnézzük Smyth valódi ábráit (lásd lejjebb), láthatjuk, hogy a bejárati folyosó távolsága attól a ponttól, amire Russell hivatkozik, valójában 3461 "inch", nem 3416, ahogyan azt Russell idézte. Hogy vajon csak egy véletlen hibaként cserélte fel azt a két számjegyet, vagy készakarva, nem igazán lehet bizonyítani sem így, sem úgy. Az azonban gyanús, hogy az egyetlen dolog, amit Russel kitörölt az általa kiadott ábrából az a bejárati folyosó teljes távolsága, így lehetetlenné téve bárki számára, aki nem birtokolta Smyth eredeti ábráit, hogy megcáfolja őt. Tehát lényegében Russell „összezsugorította” a piramist 45 piramis-inchel, hogy az átjárók passzoljanak az időszámításaihoz.

Russell később kijavította a számait. Az 1910-es verzióban Russell ezt írja:
„Tehát, ha visszafelé lemérjük az Első Emelkedő Folyosót "First Ascending Passage" le annak találkozásáig a Bejárati Folyosóval "Entrance Passage", megkapunk egy meghatározott dátumot, amely megjelöli a lefelé haladó folyosót. Ennek mérete 1542 inch, és a Kr.e. 1542 évet jelzi, dátumként ezen a ponton/helyen. Ezután lemérjük a Bejárati Folyosót "Entrance Passage" ettől a ponttól, hogy megkapjuk a teljes távolságot a verem bejáratáig "Pit", amely a nagy nyomorúságot és pusztulást jelképezi, amellyel ez a kor végződik, amikor a gonosz hatalma megdől majd. 3457 inchet kapunk, ami 3457 évet jelképez a fenti dátumtól, Kr.e. 1542. Ez a számítás megadja i.sz. 1915-öt, amely megjelöli a nagy nyomorúság korszakának kezdetét; ahogy 1542 év Kr.e. plusz 1915 év i.sz. egyenlő 3457 évvel. Ekképpen a piramis bizonyságul szolgál, hogy az 1914-es vég volt a kronológiai kezdete a nyomorúság idejének, olyan, amilyen még nem volt még a nemzetek ideje óta – nem, és ezután sem lesz. (Olyan nagy lesz a nyomorúság abban az időben, amilyen nem volt még a világ kezdete óta mostanáig, és nem is lesz ilyen újra.) És ekképpen lesz figyelembe véve, hogy ez a „Tanú” teljesen igazolja/megerősíti a Biblia tanítását ebben a témában…”

Turris Fortissima 2012.08.17. 23:27:43

@sefatias:

A Biblia világosan leírja a cáfolatom alapját. Ja hogy ez nektek nem tetszik ? Sajnálom, de a kedvetekért nem fogok mást mondani.

Johnny Joker · http://jehovatanui.blog.hu/ 2012.08.17. 23:27:45

@Turris Fortissima: Bizonyára nem foglalkozott eleget a témával, elvégre csak éveket szánt rá. -.-

Johnny Joker · http://jehovatanui.blog.hu/ 2012.08.17. 23:28:38

@Turris Fortissima:
Idézed a Jeremiás 29:10-at az Őrtorony Új világ fordításából. Ez azonban egy téves fordítás, amelyet a brooklyni teológiának rendeltek alá. A jó fordításokban nem az olvasható, hogy „Babilonban”, hanem hogy „Babilonnak” .

"a zsidók 70 éve Babilon bukásával, Círusz uralkodásának kezdetével fejeződik be" - nem a zsidók 70 éve, nézd csak meg, hogy Zak 1, Jer 25,27,28,29, stb. látható, hogy mennyi mindenkire vonatkozott a 70 év

sefatias · http://sefatias.blog.hu 2012.08.17. 23:29:46

@royroyroy: A i.e. 607 ezek után elég stabilnak tűnik.
gratulálok. A vezető testület a következőt mondja a stabil időpontodról:

"Világi nézőpontból tekintve a bizonyító anyag látszólag egyértelműen arra utal, hogy az újbabiloni kronológia helyes, és Nebukadnezár uralkodásának 18. esztendeje (és Jeruzsálem pusztulása) i. e. 587/86-os évre esik."

sefatias · http://sefatias.blog.hu 2012.08.17. 23:30:44

@royroyroy: " a bizonyító anyag.... egyértelműen arra utal, hogy az újbabiloni kronológia helyes, és Nebukadnezár uralkodásának 18. esztendeje (és Jeruzsálem pusztulása) i. e. 587/86-os évre esik."

Johnny Joker · http://jehovatanui.blog.hu/ 2012.08.17. 23:31:40

@Turris Fortissima:
Carl Olof Johnsson:

A VAT4956-ban olvasható sok megfigyelés közül 30 olyan pontos, hogy a mai csillagászok még a napját is könnyedén meg tudják határozni. Ily módon megállapítható, hogy a hold és az öt bolygó megfigyeléseinek mindegyike az i.e. 568/67-es évben kellett történjen. (Az olyan csillagászati számításokban, ahol i.e. 1 és i.u. 1 közé a nulladik évest is beszámítják, az 567/66-os dátumot adják meg). Ha Nabukodonozor 37. éve i.e. 568/67 volt, akkor az első éve 604/3, a 18. pedig - amelyben Jeruzsálemet lerombolta - 587/86 kellett, hogy legyen. Ez pontosan ugyanaz a dátum, amelyre Berossus, Ptolemaius, az uralkodói feliratok és a kereskedelmi okmányok utalnak!

Turris Fortissima 2012.08.17. 23:34:33

@Johnny Joker:

"Idézed a Jeremiás 29:10-at az Őrtorony Új világ fordításából. Ez azonban egy téves fordítás, amelyet a brooklyni teológiának rendeltek alá. A jó fordításokban nem az olvasható, hogy „Babilonban”, hanem hogy „Babilonnak” .

Ferdítést erőltetsz, pedig más fordítások is ezt írják, jóval az ÚVF előtt. Ezek is hamis fordítások ? :P

Tessék:

Károli:

Jer. 29,10
Mert ezt mondja az Úr: Mihelyt eltelik Babilonban a hetven esztendő, meglátogatlak titeket és betöltöm rajtatok az én jó szómat, hogy visszahozzalak titeket e helyre."

MBT:

"Jer 29,10
Ezt mondja az ÚR: Majd ha eltelik a babiloni hetven esztendő, akkor gondom lesz rátok, és valóra váltom azt a jó szót, hogy visszahozlak benneteket erre a helyre. "

Nos ?

sefatias · http://sefatias.blog.hu 2012.08.17. 23:34:58

@Turris Fortissima: nekünk az nem tetszik, hogy egy vezető testület által is kétségbevont dátumhoz ragaszkodtok. A Vezető testület több tagja nem hitt ebben a dátumban, de az erről szóló szavazásokon kisebbségben voltak. Még nathan knorr is meg szerette volna változtatni, de leszavazták. Ezért mondott le ray franz a vezető testületben betöltött poziciójáról, mert míg ott többen nem hittek 1914-ben,(korábban az elnök se) mégis másokat, mint johnssont kiközösítettek a gyülekezetből. Mivel ezt a képmutatást nem bírta összeegyeztetni a lelkiismeretével, ezért inkább lemondott. De ti higgyetek csak benne. ahelyett, hogy olvasnátok róla

Johnny Joker · http://jehovatanui.blog.hu/ 2012.08.17. 23:38:27

@Turris Fortissima: A hébert idézd Nándika... amúgy örülök, az új stílusodnak. Talán így jutunk is valamire.

Turris Fortissima 2012.08.17. 23:45:10

@Johnny Joker:

Carl Olof Johnsson:

A VAT4956-ban olvasható sok megfigyelés közül 30 olyan pontos, hogy a mai csillagászok még a napját is könnyedén meg tudják határozni. Ily módon megállapítható, hogy a hold és az öt bolygó megfigyeléseinek mindegyike az i.e. 568/67-es évben kellett történjen. (Az olyan csillagászati számításokban, ahol i.e. 1 és i.u. 1 közé a nulladik évest is beszámítják, az 567/66-os dátumot adják meg). Ha Nabukodonozor 37. éve i.e. 568/67 volt, akkor az első éve 604/3, a 18. pedig - amelyben Jeruzsálemet lerombolta - 587/86 kellett, hogy legyen. Ez pontosan ugyanaz a dátum, amelyre Berossus, Ptolemaius, az uralkodói feliratok és a kereskedelmi okmányok utalnak! "

Johnsson úr téved, mert nem ért az akkád ékíráshoz, csak a puszta Őrtorony-ellenesség beszél belőle.

A megfigyelt bolygóegyüttállások niszannu 9-ére vonatkoznak, ami 20 évvel korábban ie.588-ban volt megfigyelhető- nem 568-ban-tehát Nabukodonozor 37. éve ekkor volt, a 18. éve-amikor elfoglalta Jeruzsálemet pedig 607-ben. A niszannu 9-e akkád jele világosan kivehető a VAT4956 tábláról..... :)))

Amelyik együttállásra tévesen hivatkoznak az 587 mellet kardoskodók, az niszannu 8-án volt 568-ban, de Nabukodonozor 37. évében történt együttállás niszannu 9-én volt, amely 20 évvel korábbra esik, és ez tovább bizonyítja a 607-et. ;-)

Turris Fortissima 2012.08.17. 23:47:33

@sefatias:

Júdás is csak egy darabig fogadta el Jézust, tehát ez nem bizonyíték....

Johnsson úr antipropagandája pedig egyáltalán nem cáfolja a 607-et, sőt, a szemellenzősségét bizonyítja. ;-)

Johnny Joker · http://jehovatanui.blog.hu/ 2012.08.17. 23:48:39

@Turris Fortissima:
A VAT4956-ban olvasható sok megfigyelés közül 30 olyan pontos, hogy a mai csillagászok még a napját is könnyedén meg tudják határozni. Ily módon megállapítható, hogy a hold és az öt bolygó megfigyeléseinek mindegyike az i.e. 568/67-es évben kellett történjen. (Az olyan csillagászati számításokban, ahol i.e. 1 és i.u. 1 közé a nulladik évest is beszámítják, az 567/66-os dátumot adják meg). Ha Nabukodonozor 37. éve i.e. 568/67 volt, akkor az első éve 604/3, a 18. pedig - amelyben Jeruzsálemet lerombolta - 587/86 kellett, hogy legyen. Ez pontosan ugyanaz a dátum, amelyre Berossus, Ptolemaius, az uralkodói feliratok és a kereskedelmi okmányok utalnak!
Vajon mindezek a megfigyelések i.e. 588/87-ben is megtörténhettek volna - amely év a "Segítség..." c. könyv kronológiája szerint Nabukodonozor 37. éve volt? Ebben a bibliai kézikönyvben ez is olvasható (a VAT 4956-ra hivatkozva; az 1971-es angol kiadás 331. oldalán): "Az időszámítások újkori kutatói arra utalnak, hogy csillagászati pozíciók ilyen jellegű kombinációja évezredek alatt csak egyszer fordul elő". Lássunk erre egy példát! E "napló" adatai szerint a Szaturnusz Nabukodonozor 37. évében Nizán 1-én és Airu 1-én, "az állatövi Halak déli részével szemben (azaz a Vízöntő csillagképtől délre)" volt látható. Mivel a Szaturnusz keringési ideje 29,5 év, ezért minden 29,5 évben egyszer végigmegy az egész állatövön. A 12 csillagkép mindegyikében tehát átlagosan kb. 2,5 évet tartózkodik. Ez azt jelenti, hogy a Szaturnusz a Halak csillagkép déli részével szemben 29,5 évvel i.e 568/67 előtt lehetett látni, tehát i.e. 597/96-ban, de bizonyosan nem 20 évvel korábban i.e. 588/87-ben! Ha ezenkívül figyelembe vesszük a szövegben említett másik négy bolygó különböző keringési idejét, valamint a hold pozícióját, akkor világossá válik, hogy a megfigyelések ilyen kombinációja miért csak egyszer fordul elő több ezer év alatt. A VAT 4956-os táblán rögzített megfigyeléseket mindenképpen i.e. 568/67-ben kellett, hogy észleljék, mivel sem ezen időpont előtt, sem utána több ezer évvel ilyen konstellációk nem álltak fenn! Így, miként azt a történészek kimutatták, a VAT 4956 szilárdan alátámasztja az újbabiloni éra időrendjét.

royroyroy (törölt) 2012.08.17. 23:50:15

Érdemes az Ezsdrás 1:1-4-et is megnézni, Cyrus első évéről.

Johnny Joker · http://jehovatanui.blog.hu/ 2012.08.17. 23:50:32

@Turris Fortissima: Olvastad Johnsson könyvét vagy a levegőbe beszélsz?

Turris Fortissima 2012.08.17. 23:54:27

@Johnny Joker:
Egyébként sem jelent semmit a -ban vagy a-nak, hiszen azt írja, hogy a babiloni 70 esztendő után Jehova visszahozza a zsidókat a földjükre (Jer24:4).

A Károli is "Babilonban"-t ír, mint az ÚVF. Szerinted ez is hamis ferdítés ????

Kérlek ne kerüld ki a választ, még ha ez kínos is nektek !!!!!!

Johnny Joker · http://jehovatanui.blog.hu/ 2012.08.17. 23:58:41

@Turris Fortissima:
Nem, ez baki, nem ugyanaz mint a tudatos ferdítés, az pedig egy ócska jellemzően Őrtorony módszer, hogy elkezdik összeollózni, hogy "de ez is így".

A hébert nézzük meg, benne vagy?

Turris Fortissima 2012.08.18. 00:03:20

@Johnny Joker:

Akkor mi az oka, hogy a kérdéses együttállás niszannu 9-én volt, és nem 8-án. Persze ez csak egy nap különbség, de ez okozza a tévedésetek 20 éves elcsúszását. A 70 év pedig 70 év. Letelte pedig Cirusz első évében volt esedékes.

Egy idő után nincs értelme ellenkezni a makacs tényekkel.

Turris Fortissima 2012.08.18. 00:08:36

@Johnny Joker:

"Nem, ez baki, nem ugyanaz mint a tudatos ferdítés, az pedig egy ócska jellemzően Őrtorony módszer, hogy elkezdik összeollózni, hogy "de ez is így"."

Ha van rá példa más fordításban, akkor az miért ócska Őrtornyos ferdítés ? Persze mert az Őrtorony írja, és ezzel minden áron ellenkeznetek kell........

Azt miért nem írod meg, hogy ez ócska Károlis ferdítés ? Ja mert ezzel rosszalást váltanál ki magatokkal szemben ? Ezért csak az ÚVF-re kell mutogatni, elsinkófálva a tényt, hogy más is használja a kifejezést. Ez a viselkedés nem igazán egyenes és korrekt tőletek.

Johnny Joker · http://jehovatanui.blog.hu/ 2012.08.18. 00:10:18

@Turris Fortissima:
Tudsz angolul vagy fordítsam?

VAT 4956 – obverse line 3: day “9” or day “8”?
The last argument of the Watchtower authors is based on a lunar observation recorded on
VAT 4956, obverse, line three, and which belongs to the first month, Nisanu:
“Night of the 9
th
(error for: 8
th
), beginning of the night, the moon stood 1
cubit in front of β Virginis. The 9
th
, the sun in the west [was surrounded] by
a halo […. The 11
th
]” – Sachs/Hunger, ADRT I, page 47.
In 568 BCE the 9
th
of Nisanu began in the evening of April 30. However, the scholars who
first translated and examined the tablet back in 1915, P. V. Neugebauer and E. F. Weidner,
found that the lunar position did not fit on this date. But it did fit in the previous evening, on
April 29. They concluded that day “9” must be an error for day “8”. – P. V. Neugebauer & E.
F. Weidner, “Ein astronomischer Beobachtungstext aus dem 37. Jahre Nebukadnezars II. (–
567/66),” Berichte über die Verhandlungen der Königlich Sächsischen Gesellschaft der
Wissenschaften zu Leipzig. Philologisch-Historische Klasse, 67. Band, Leipzig 1915, pages
34, 41, 67. Astronomical Tablets
24
The Watchtower authors try to make a big fuss about this detail. They devote the whole page
26 to show the tablet and details from the translation of line 3. And in a paragraph on the next
page they claim that “the lunar position in line 3 finds an exact match on Nisanu 9 of 588
B.C.E.”
This claim is based on Rolf Furuli’s book, Assyrian, Babylonian and Egyptian Chronology,
Volume II, 2
nd
edition 2008, where he states on page 321: “On Nisan 9 [dated to May 10, 588
BCE in the 2
nd
edition], the moon stood 1 cubit (2
o
) in front of β Virginis, exactly what the
tablet says.”
Unfortunately, this is not true. Although the Babylonian astronomers often gave the position
and distance of a planet in relation to a “normal star” without using any coordinate system,
their use of a specification such as “in front of” was not related to the horizon (altitude and
azimuth coordinates), but to the ecliptic. To the Babylonian astronomers, therefore, “in front
of” meant “west of” – the apparent motion direction of the sun, the moon, and the planets
along or parallel to the ecliptic. As N. M. Swerdlow explains,
“The specifications ‘above’ and ‘below’, ‘in front of’ and ‘behind’ refer roughly to
the direction of the planet’s motion. Since the planet moves more or less parallel to
the ecliptic, above or below are more or less perpendicular to the ecliptic, but are
not a coordinate of latitude and are often quite skewed; in front of and behind are to
the west and east, but not a coordinate of longitude.” – N. M. Swerdlow, The
Babylonian Theory of the Planets (Princeton: Princeton University Press, New
Jersey, 1998, page xi.
This means that in the beginning of the night (19:30) on May 10, 588 BCE, the moon stood
1.5
o
north-east of β Virginis. The moon then gradually lay further towards north-east. This is
definitely not an exact match. Even if the distance might be acceptable, the compass direction
is wrong. The date of the Watchtower authors, May 10, 588 BCE, therefore, has to be
rejected.
As practically all lunar and planetary positions and also the eight “lunar threes” reported on
the tablet fit 568/567 BCE, not 588/587 BCE, and as the lunar position in line 3 fit April 29
instead of April 30, 568 BCE, a scribal error of one day is the most reasonable explanation.
kristenfrihet.se/vtsvar/vtsvar2.pdf

Johnny Joker · http://jehovatanui.blog.hu/ 2012.08.18. 00:11:29

@Turris Fortissima: Most megnézzük a hébert vagy maradsz a Károlira mutogatásnál?

Turris Fortissima 2012.08.18. 00:13:33

@Johnny Joker:

Megnézhetjük, de nem a -ban vagy a -nak fog dönteni,-ami jellemzően erőltetett antiJT-s facsarás- hanem a tartalom, abban pedig rosszul álltok.

A versek 70 éve egyaránt vonatkozik Babilon bukására és a zsidók szabadulására. A tényeket beidéztem, csak nem bírtok beletörődni a vereségbe.

Turris Fortissima 2012.08.18. 00:16:57

@Johnny Joker:

Nézzük meg, de nem bizonyítja az állításodat, mert a szöveg ellenetek beszél. Viszont nem mersz válaszolni a bizonyítékomra, hanem terelsz.

Nos ? Amivel vádolod az ÚVF-et, azt alkalmazza a Károli is. Ferdítés a Károli vagy nem ?

Ping-Pong 2012.08.18. 00:30:45

@Turris Fortissima:
Jer 29:10: Ez az, amit Jehova mondott: „Amint eltelt a hetven esz¬tendő Babilonban figyelmemet RÁTOK fordítom, és megerősítem az én jó szómat FELÉTEK, hogy visszahozlak TITEKET erre a helyre.” (ÚV. ford.)

Ez a második vers úgy tűnik, hogy a ‘hetven évet’ a SZOLGASÁG időszakának tekinti: „hetven esztendő Babilonban”. De az itt ‘-ban’-nak fordított héber ‘le’ előrag eredetileg ‘-nak, -hoz, -ra/-re, tekintettel, vonatkozóan’ értelemben áll, és így adja vissza a legtöbb mai fordítás. A következőekben lássunk erre néhány példát:

Revised Version (1885): „Hetven év után jött el a vége Babilonnak.”

American Standard Version (1901): „Hetven év elmúltával lett vége Babilonnak.”

New American Standard Version (1973): „Amikor Babilonnak hetven éve beteljesedett.”

Rotherham The Emphasized Bible-ja: „Amint Babilonra tekintettel elvégeztetett a hetven esztendő.”

The Jerusalem Bibié (1966): „Csak amikor a Babilonra kiszabott hetven év letelt.”

Más fordításokban ugyanez a gondolat jelenik meg más szavakkal kifejezve:

Goodspeed The Complete Bible-ja (1923): „Amint Babilon hetven éve befejeződött.”

The New English Bibié (1970): „Amikor a teljes hetven év elmúlt Babilon felett:”

Byington: The Bibié In Living English (1972): „Amint Babilonnak a teljes hetven éve betelt.”

The Anchor Bibié (John Bright: Jeremiah): „Csak amikor Babilon hetven éve betelt.”

Az összes fordításban ugyanaz a gondolat munkál, nevezetesen, hogy a hetven év a BABILONI FENNHATÓSÁGRA vonatkozik, nem pedig a zsidó fogságra vagy Jeruzsálem i. e. 587-ben történt lerombolása utáni pusztaságra. Hogy a héber szöveg ezt az értelmezést támogatja, az abból a tényből is nyilvánvaló, hogy ez összhangban van Jeremiás hetven éves SZOLGASÁGRÓL szóló próféciájával, mely a Jer 25:11-ben olvasható. Amíg a babiloni király fennhatósága tartott, a többi nép addig szolgálta őt. Ezt a következtetést más tudósok is megerősítik. Avigdor Orr a következőket írja „The Seventy Years of Babylon” c. cikkében a Vetus Testamentum-ban: „Az eredeti héber szöveg értelme így adható vissza: ’Miután Babilon (uralmának) 70 éve letelt, stb.’ Az itt kiszámított 70 év nyilvánvalóan Babilonra és NEM a júdeaiakra, vagy az ős fogságukra utal. Babilon uralmának 70 évét jelenti, melynek végén a száműzetésben élők megszabadulnak”.

Fontos megjegyezni, hogy MIKOR és KIHEZ szóltak Jeremiás szavaii Jer. 29:10-ben. A második vers az időpontot így határozza meg: „miután Jékoniás (Jójákin), a király, valamint a királynő, az udvari hivatalnokok, Júda és Jeruzsálem hercegei, a kézművesek és a bástyák építői kijöttek Jeruzsálemből.” (ÚV. ford.). Ez a kijelentés a próféciát Sedékiás uralmának kezdetére keltezi, s valószínűleg ugyanarra az időre, mint az előző fejezet - Sedékiás negyedik évére (Jer 28:1). A háttérben mindkét fejezetnél ugyanaz a helyzet látható: Az általános lázadás terve, mely Júdában és a környező népekben a babiloniaktól való függetlenedés reményét villantotta fel, elérte a Babilonban élő száműzötteket is. Mint Júdában, úgy Babilonban is támadtak olyan hamis próféták a zsidók között, akik a rövid időn belül elérkező szabadulás reményével kecsegtettek (Jer 29:8,9). Ez volt az az ok, amiért ezidőtájt – JÓNÉHÁNY ÉVVEL JERUZSÁLEM OSTROMÁT MEGELŐZŐEN - Jeremiás levelet küldött a babiloni száműzötteknek, figyelmüket a Babilonnak szóló ‘hetven-év’ próféciára irányítva: „Ne legyetek becsapva a közöttetek lévő próféták, vagy jósaitok által... Mert ezt mondja Jehova: Csak amikor a Babilonra kiszabott hetven év letelt” (Jeruzsálemi Biblia). Ez a kijelentés egyértelműen azt feltételezte, hogy a „Babilonnak” szánt hetven év ebben az időben folyamatban van. Ha ez az időszak még nem kezdődött el, akkor Jeremiás miért hozza összefüggésbe azt a Babilonban lévő száműzöttekkel? Ha a hetven éves időszak már nem volt folyamatban, akkor mi értelme van Jeremiás kijelentésének? Jeremiás nem a hetven év KEZDETÉRE való várakozásra buzdítja a foglyokat, hanem az időszak VÉGÉNEK kivárására. Minthogy Jeremiás hat vagy hét évvel Jeruzsálem lerombolása ELŐTT küldte üzenetét a száműzötteknek, kézenfekvő, hogy ő a hetven év kezdetét sok évvel az ostromot MEGELŐZŐ időpontra helyezte. Ezért Jer 29:10 megint csak a korábbi következtetést támasztja alá, ti., hogy a hetven évet egy Jeruzsálem ostromát néhány évvel megelőző időponttól kezdték el számolni.

A Jeremiás 25:10-12 és 29:10 tartalmazza magát a ‘hetven-év’ PRÓFÉCIÁT. A következőkben tárgyalt két íráshely - Dán. 9:1,2 és 2Krón. 36:20,21 - egészen TÖMÖR UTALÁSOKAT tartalmaz Jeremiás próféciájára vonatkozóan. Egyik sem tart igényt a prófécia alapos vizsgálatára, és nem datálják az időszakot. Ezért minden - a hetven éves időszak magyarázatára vonatkozó - próbálkozásnak A PRÓFÉCIÁBÓL KELL KIINDULNI, nem pedig az arra hivatkozó utalásokból. Csak maga a prófécia nyújt részletes információkat a hetven évről: Hogy ezek az évek „ezen nemzetekre” vonatkoznak; hogy a SZOLGASÁG időszakát jelentik e nemzetek számára; hogy a babiloni fennhatóság idejére vonatkoznak, és hogy ez az időszak a babiloni király megbüntetésével jut teljességre, nyilvánvalóvá válik a prófécia szövegéből. Ez a részletes információ tömeg hiányzik a próféciára való későbbi utalásokból (Dániel és Ezsdrás). Ezen utalásokat mindig a prófécia fényében kell megvizsgálni.

Turris Fortissima 2012.08.18. 00:32:26

@Johnny Joker:

"Bizonyára nem foglalkozott eleget a témával, elvégre csak éveket szánt rá. -.-"

Ez nem jelent semmit.Ez nem érv. Elvégre Júdás is éveket töltött Jézussal..........

Turris Fortissima 2012.08.18. 00:47:51

@Ping-Pong:

English: Douay-Rheims Bible

Jeremiah29:10.
For thus saith the LORD, That after seventy years shall be accomplished at Babylon I will visit you, and perform my good word towards you, in causing you to return to this place. For thus saith the Lord: When the seventy years shall begin to be accomplished in Babylon, I will visit you: and I will perform my good word in your favour, to bring you again to this place."

Itt is -ban van írva..... :)

De ez nem mérvadó, inkább csak álérvet lobogtatsz, mintha ez jelentene bármit is a kérdésben. Az általam idézett versek minden facsarásotok ellenére egyértelművé teszik a babiloni fogság lejártát, ami Círusz első évében járt le (2Krón36:17-21).

A tények makacs dolgok.... ;-)

Ping-Pong 2012.08.18. 00:49:22

@Turris Fortissima:

2Krón. 36:20, 21: „És akik a kard elől megmenekültek, azokat elhurcolta Babilonba, és az ő és fiai szolgáivá lettek, míg a perzsa birodalom ural ma el nem kezdődött, hogy beteljesedjen Jehova Jeremiás szája által mondott beszéde, míg lefizeti a fÖld a szombatjait. A pusztaság minden napján szombatot tartott, a hetven év leteltéig.” (ÚV. ford.)

E vers felületes olvasása azt a benyomást keltheti, hogy Ezsdrás k i jelentése egy hetven éves szombat-nyugalomra vonatkozik, és hogy ezt Jeremiás megjövendölte. De Jeremiás könyvének alapos vizsgálata megmutatja, hogy ő sehol sem beszél szombati nyugalomról. Könyvében egyáltalán nem találunk célzást a szombati nyugalomra. Ezért Ezsdrás szavai („míg lefizeti a föld szombatjait; a pusztaság minden napján szombatot tartott”) nem lehetnek „Jehova Jeremiás szája által mondott szavainak” beteljesedései. A szombatról szóló két kijelentés, amint a legtöbb magyarázó megfigyelte, 3Móz 26:34, 35-re való utalás:

„Abban az időben megfizeti a föld a szombatjait pusztaságának minden napján, míg TI ellenségeitek földjén vagytok. Abban az időben a föld szombatot fog tartani, minthogy ki kell egyenlítenie szombatjait. A pusztaság minden napján szombatot fog tartani, mivelhogy nem tartott szombatot a TI szombatjaitok alatt, amikor TI laktatok rajta.” (ÚV. ford.)

Mint korábban Dániel, Ezsdrás is megértette: Júda pusztasága a Mózes törvényében megjósolt átok beteljesülése, és azért illesztette a 3Móz 26. szavait ide, hogy megmutassa: a babiloni száműzetés ideje alatt azok beteljesedtek pontosan úgy, ahogy az Mózesen keresztül meg lett jövendölve - „míg ti ellenségeitek földjén vagytok”. Ezsdrás azonban nem arra gondolt, hogy a föld egy HETVEN ÉVES szombati nyugalomnak örvendett, minthogy ilyet sem Mózes, sem Jeremiás nem jövendölt. Ha így értelmeznénk Ezsdrás szavait, akkor azok valójában ELLENTMONDANÁNAK Jeremiás próféciájának, mivel az a hetven évet a népeket érintő SZOLGASÁG idejeként írta le, olyan szolgaságként, amelynek kezdetét a Biblia és a világi történelem is jóval Júda és Jeruzsálem pusztasága elé helyezi. Néhány fordító Ezsdrás 3Móz 26-ból vett idézetét idézőjelbe vagy zárójelbe teszi, azért, hogy kiemelje: az nem Jeremiáshoz kapcsolódik.

Milyen „Jeremiás szája általi szó” teljesedett be Ezsdrás szerint a száműzetés alatt? Nem csak a „Babilonra kiszabott” hetven évről tett kijelentése. Amikor Ezsdrás azt állítja, hogy,,ők szolgálni fogják őt és az ő fiait, míg a perzsa király uralkodni kezd; beteljesítve Jehova Jeremiás szája általi szavait”, nyilvánvalóan Jer 27:7 jövendölésére gondolt: „És minden nemzetnek szolgálnia kell őt és fiát és unokáját, míg el nem jön saját földjének ideje, és sok népnek és nagy királyoknak kell kihasználniuk őt, mint egy szolgát”. (ÚV. ford.).

Ezsdrás annak nem adja magyarázatát, hogy ez a prófécia hogyan teljesedett be „minden népen”, de azt megmutatja, hogy a zsidó szám- űzöttekre hogyan alkalmazható. Ezeknek a száműzötteknek Babilonban kellett maradniuk, míg bizonyos próféciák be nem teljesedtek, és Ezsdrás pontosan erre utal. Addig kellett ottmaradniuk:

(1) „míg a perzsa király uralkodni kezd,” (Jer 27:7; 25:12; 29:10),
(2) „míg a föld letölti szombatjait,” (3Móz 26:34, 35), és
(3) „míg a hetven év teljes lesz.” (Jer 25:11; 29:10, Anchor Bible)

Fontos megfigyelni azt, hogy Ezsdrás a hetven éves periódus értelmezésének mikéntjére nem ad semmilyen magyarázatot. Az ő szándéka más volt, nevezetesen, megmutatni, hogy a zsidó száműzöttek addig nem térhettek vissza hazájukba, míg bizonyos próféciák - köztük a „Babilonra kiszabott” hetven év próféciája - be nem teljesedtek. Mivel közismert volt, hogy - Jer 25:12 beteljesedéseként - ez az időszak „a perzsa király uralkodásának kezdetével” i. e. 539-ben végződött, nem volt számára szükséges részletekbe bocsátkozni, és azt sem magyarázta meg, hogy az mikor és hogyan kezdődött. Továbbá, amikor azt mondja, hogy a száműzöttek Babilonban voltak, és a föld szombati nyugalomnak örvendett „míg a hetven év teljessé lett”, rossz következtetés lenne arra gondolni, hogy Ezsdrás úgy tartotta: a zsidó száműzetés és a szombati nyugalom hetven évig állt fenn. Ti., ha valaki éjfélkor elmegy lefeküdni, és addig alszik, „amíg az éjszaka teljessé lesz” (véget ér), akkor az nem egész éjjel aludt! Hasonlóképpen a föld is szombati nyugalomnak örvendett, „míg a hetven év teljessé lett”, de nem a hetven év kezdetétől fogva. A babiloni fennhatóság (a többi nép számára pedig a SZOLGASÁG) hetven éves időszaka sok évvel Jeruzsálem lerombolása és Júda elnéptelenedése előtt kezdődött, amint azt a Biblia és a történelmi tények is igazolják. Ezsdrás pedig mindezzel természetesen tisztában volt.

Sok kommentátor azt az álláspontot képviseli, hogy Ezsdrás a hetven év végét Círusz első évére (i. e. 538-37) teszi, mivel a két utolsó versben ezt mondja:

„És Círusz, a perzsa király első évében, hogy Jehova Jeremiás szája által kimondott szava beteljesedjen, Jehova felbuzdította Círusz, a perzsa király lelkét, hogy kiáltványt tegyen közzé egész királyságában, és írásban is... (azért, hogy a zsidóknak Jeruzsálembe való visszatérését és a templom újjáépítését engedélyezze).” (2Krón. 36:22, 23, ÚV. ford.; ld. még Ezsd. 1:1-4)

Ha Jehova „Jeremiás szája által mondott” szava ismételt utalás lenne a hetven évre, az igazolhatná, hogy Ezsdrás ennek az időszaknak a végét tényleg i. e. 538-37-re tette. De ha tekintettel vagyunk arra a tényre, hogy ezek a versek valójában Círusz rendeletével foglalkoznak (melyben a zsidóknak a hazájukba való visszatérést engedélyezi), akkor kézenfekvőbb a Jeremiás próféciájára történő hivatkozását úgy értelmezni, hogy az utalás arra, amit a próféta rögtön a „Babilonra kiszabott” hetven évre vonatkozó jövendölése után mondott a Jer 29:10- ben: „Mert ezt mondta Jehova: Miután a Babilonra kiszabott hetven év letelt, meglátogatlak titeket, és végrehajtom az én jó szómat rajtatok, és visszahozlak titeket erre a helyre. ” (ASV ford.)

Megjegyzendő, hogy a próféta nem azt mondta, hogy Jehova először meglátogatja a száműzötteket, és visszahozza őket Jeruzsálembe, a hetven év pedig majd azután telik le. Pedig az Őrtorony Társulat így értelmezi ezt a próféciát. A próféta azonban világosan állítja, hogy ELŐSZÖR a hetven esztendő telik le, és Isten AZUTÁN látogatja meg a száműzötteket, hogy visszahozza őket Jeruzsálembe. Ezért A HETVEN ÉV ÚGY ÉR VÉGET, HOGY MINDEKÖZBEN A ZSIDÓ SZÁMŰZÖTTEK MÉG MINDIG BABILONBAN LESZNEK! És így is történt: Círusz, perzsa király i.e. 539 októberében elfoglalta Babilont, beteljesítve ezzel a „Babilonra kiszabott” hetven évről szóló próféciát. A következő, vagy talán az 537-es évben Círusz kiadta rendeletét, engedélyt adva ezzel a zsidók számára a Jeruzsálembe való visszatérésre. A hetven év lejárta Babilon elfoglalásakor, és a zsidók hazatérése - egy, kettő, esetleg három évvel később - két különböző esemény, e kettő közül az utóbbiról beszél Ezsdrás a 2Krón 36:22, 23-ban. A „Jeremiás szája által” - szavakkal Jer. 29:10 második felére utal.

Így megállapíthatjuk, hogy 2Krón 36:20, 21, valamint Dán 9:2 összhangba hozható Jeremiás ‘hetven év’-ről szóló próféciájával. Dániel az időszak végét - amely alatt a zsidók még Babilonban éltek - i. e. 539-re teszi, amikor is „Perzsia királya uralkodni kezdett”. Ezsdrás azt a tényt hangsúlyozza, hogy a zsidó száműzöttek addig nem térhettek vissza Jeruzsálembe, amíg a hetven év nem telt le, vagy amíg a föld a szombatjait le nem töltötte. Ezután Jehova - Jer 29:l0b-t beteljesítve - Círusz első évében visszavitte őket hazájukba. Ezsdrás szavait - helyesen értelmezve - nem lehet úgy venni, hogy Júda elnéptelenedése még Jeruzsálem és a templom pusztulása után hetven évig tartott.

Turris Fortissima 2012.08.18. 00:52:56

@Turris Fortissima:

Helyesbítés:

English: Douay-Rheims Bible

"For thus saith the Lord: When the seventy years shall begin to be accomplished in Babylon, I will visit you: and I will perform my good word in your favour, to bring you again to this place."

Itt is Babilon-ban van írva...... ;-)

Turris Fortissima 2012.08.18. 01:00:13

@Ping-Pong:

"Kire vonatkozik a 70 év?

Évekkel Jeruzsálem pusztulása előtt a zsidó próféta, Jeremiás fontos részletet jegyzett le a Biblia kronológiájának megértéséhez. Ezt a figyelmeztetést mondta „Jeruzsálem minden lakosának”: „Ez az ország szörnyű romhalmazzá lesz, és ezek a népek Babilónia királyának fognak szolgálni hetven esztendeig” (Jeremiás 25:1, 2, 11, Újfordítású revideált Biblia [ÚRB]). A próféta még hozzáfűzte: „ezt mondja Jehova: »Mihelyt eltelik Babilonban a hetven esztendő, rátok irányítom figyelmemet, és megerősítem rátok nézve jó szavamat: visszahozlak benneteket erre a helyre«” (Jeremiás 29:10). Mi a jelentősége a 70 évnek? És hogyan segít meghatároznunk Jeruzsálem pusztulásának idejét?
Több bibliafordításban nem az olvasható, hogy „Babilonban”, hanem hogy „Babilonnak” (Kat.). Néhány történész ezért azt állítja, hogy a 70 éves időszak a Babilóniai Birodalomra vonatkozik. A világi kronológia szerint a babilóniaiak mintegy 70 évig uralkodtak az ókori Júda és Jeruzsálem földjén, körülbelül i. e. 609-től i. e. 539-ig, amikor is a fővárosuk, Babilon elesett.
A Biblia azonban rámutat, hogy a 70 év Isten szigorú büntetése volt, melyet Júda és Jeruzsálem népére mért. A nép a szövetségeseként engedelmességgel tartozott neki (2Mózes 19:3–6). De mivel megszegték a törvényeit, és ezen nem voltak hajlandóak változtatni, Isten ezt mondta nekik: „Nabukodonozort, a babiloni királyt . . . behozom . . . e földre és ennek lakóira és mind e körül való nemzetekre” (Jeremiás 25:4, 5, 8, 9, Károli-fordítás [Kár.]). Bár a szomszédos nemzetek is szenvedtek Babilon haragja miatt, Jeremiás azt írta, hogy Jeruzsálem pusztulására és az azt követő 70 éves fogságra azért került sor, mivel „kirívó bűnt követett el”, és „büntetést mértek ki [rá a] vétkéért” (Siralmak 1:8; 3:42; 4:6).
Tehát a Biblia szerint a 70 év Istennek a Júdára mért büntetése volt, és a végrehajtásához a babilóniaiakat használta fel. Ám Isten ezt mondta a zsidóknak: „Majd ha eltelik a . . . hetven esztendő . . . , visszahozlak benneteket erre a helyre” (Jeremiás 29:10, ÚRB).

Mikor kezdődött a 70 év?

Az ihletett történetíró, Ezsdrás, aki azután élt, hogy Jeremiás 70 évről szóló próféciája beteljesedett, ezt írta II. Nabú-kudurri-uszurról: „a kik a fegyver elől megmenekültek, azokat elhurczolta Babilóniába, és néki és fiainak szolgáivá lettek mindaddig, míg a persiai birodalom fel nem támadott; hogy beteljesedjék az Úrnak Jeremiás szája által mondott beszéde, míg lerójja a föld az ő szombatjait [sabbatjait], mert az elpusztulás egész ideje alatt nyugovék, hogy betelnének a hetven esztendők” (2Krónikák 36:20, 21, Kár.).
Tehát ez alatt a 70 éves időszak alatt Júda és Jeruzsálem földjének nyugalmat kellett élveznie, a sabbatját töltötte. Ez azt jelentette, hogy a föld parlagon hevert, nem vetették be, és szőlőit sem metszették (3Mózes 25:1–5). Mivel a nép nem engedelmeskedett Istennek, és valószínűleg nem tartották meg a sabbatéveket sem, büntetésül a földjük megműveletlenül és kietlenül maradt 70 évig (3Mózes 26:27, 32–35, 42, 43).
Mikor vált Júda földje elhagyatottá és maradt parlagon? II. Nabú-kudurri-uszur uralkodása alatt a babilóniaiak kétszer támadták meg Jeruzsálemet, két különböző évben. Mikor kezdődött a 70 év? Biztos, hogy nem az első ostrom után. Miért? Noha akkor II. Nabú-kudurri-uszur sok foglyot magával vitt Jeruzsálemből Babilonba, némelyeket hátrahagyott. A várost sem rombolta le. Évekkel ezután a Júdában maradtak, „az ország népének alacsony sorban élő rétege” még gazdálkodott a földjén (2Királyok 24:8–17). De hamarosan minden megváltozott.
Egy zsidó lázadás miatt a babilóniaiak visszatértek Jeruzsálembe (2Királyok 24:20; 25:8–10). A várost szent templomával együtt földig rombolták, és sok lakóját Babilonba hurcolták. Két hónapon belül azok, akiket nem vittek el „az egész nép, apraja-nagyja elindult a csapatok vezetőivel együtt, s levonult Egyiptomba, mert féltek a kaldeusoktól [babilóniaiaktól]” (2Királyok 25:25, 26, Kat.). Csakis ekkortól lehetett azt mondani, hogy az elhagyatott és parlagon heverő földnek elkezdődött a sabbatja. Ez a hetedik zsidó hónapban, tisriben (szeptemberben, októberben) volt. Az Egyiptomba menekült zsidóknak Isten ezt mondta Jeremiás által: „láttátok mindazt a veszedelmet, melyet ráhoztam volt Jeruzsálemre és Júdának minden városaira, és ímé, azok most pusztává lettek, és senki sem lakozik bennök” (Jeremiás 44:1, 2, Kár.). Kétségkívül ez az esemény jelezte a 70 év kezdetét. De melyik évben került sor erre? A válaszért meg kell tudnunk, mikor ért véget a 70 éves időszak.

Mikor ért véget a 70 év?

Dániel próféta, aki Babilonban élte meg Perzsia hatalomra jutását, kiszámolta, mikor kell véget érnie a 70 évnek. Ezt írta: „én, Dániel, megértettem az írásokból, hogy mit jelent azoknak az éveknek a száma, amelyekről az ÚR igéje szólt Jeremiás prófétának, hogy hetven évnek kell eltelnie a rombadőlt Jeruzsálem fölött” (Dániel 9:1, 2, ÚRB).
Ezsdrás is elmélkedett Jeremiás próféciáin, és felismerte, hogy a 70 év vége összefügg azzal, hogy Isten „fölébresztette Cirusznak [II. Kürosznak], a perzsák királyának lelkét”, hogy „felhívást [intézzen] egész birodalmához” (2Krónikák 36:21, 22, Kat.). Mikor engedték szabadon a zsidókat? A szabadon bocsátásukról szóló rendeletet „Cirusznak, a perzsák királyának első esztendejében” adták ki. (Lásd a „Kiemelkedő dátum a történelemben” című kiemelt részt.) Tehát i. e. 537 őszére a zsidók visszatértek Jeruzsálembe, hogy helyreállítsák az igaz imádatot (Ezsdrás 1:1–5; 2:1; 3:1–5).
Így hát a Biblia kronológiájában a 70 év szó szerinti időszak, amely i. e. 537-ben ért véget. Innen 70 évet visszaszámolva megkapjuk a kezdő évet, vagyis i. e. 607-et."

w11/10/1/26-31

Ping-Pong 2012.08.18. 01:10:25

@Turris Fortissima:

Seventy years—”at” Babylon or ‘for” Babylon?

The New World Translation’s rendering of Jeremiah 29:10 seems to depict the seventy years as a period of captivity: “seventy years at Babylon.” Although it is true that the Hebrew preposition le, here translated “at”, in certain expressions may have a local sense (”at, in”), its general meaning is “for, to, in regard to, with reference to,” and is so rendered at Jeremiah 29:10 by most modern translations. The view that the basic meaning of le (l) is local and directional is rejected by Professor Ernst Jenni, who is probably the leading authority on the Hebrew prepositions today.—Ernst Jenni, Die Hebräischen Präpositionen, Band 3: Die Präposition Lamed (Stuttgart, etc.: Verlag Kohlhammer, 2000), pp. 134, 135. This work devotes 350 pages to the examination of the preposition le alone. (Interestingly, the Danish NWT of 1985 has “for Babylon”, and the new revised Swedish NWT of 2003, too, has now changed its earlier “in” to “for Babylon”!)

The following examples are taken from some of the better known translations in English:

Revised Version (1885): “After seventy years be accomplished for Babylon.”

Rotherham’s The Emphasized Bible (3rd ed., 1897): “That as soon as there are fulfilled TO Babylon seventy years.”

American Standard Version (1901): “After seventy years are accomplished FOR Babylon.”

New American Standard Version (1973): “When seventy years have been completed FOR Babylon.”

New International Version (1978): “When seventy years are completed FOR Babylon.”

The New Jerusalem Bible (1985): “When the seventy years granted TO Babylon are over.”

Other translations give expression to the same thought in other words:

Smith-Goodspeed’s The Complete Bible (1931): “As soon as Babylon has finished seventy years.”

Byington’s The Bible In Living English (1972): “As soon as Babylon has had a full seventy years.”

The Anchor Bible (John Bright: Jeremiah, 2nd ed., 1986): “Only when Babylon’s seventy years have been completed.”

Tanakh. The Holy Scriptures (The Jewish Publication Society, 1988): “When Babylon’s seventy years are over.”

The Revised English Bible (1989): “When a full seventy years have passed over Babylon”

All these translations express the same thought, namely, that the seventy years refer to the Babylonian supremacy, not to the Jewish captivity nor to the desolation following the destruction of Jerusalem in 587 B.C.E.

That this is what the Hebrew text meant to say is supported by the fact that it is in agreement with Jeremiah’s prophecy at Jeremiah 25:11 on the seventy years’ servitude. As long as the Babylonian king held supremacy, other nations had to serve him.

The New World Translation, however, is not the only translation that renders the preposition le by “at” in Jeremiah 29:10. Some other translations, too, use the preposition “at” in this text. The best known is the King James Version (KJV), originally published in 1611, which for more than three centuries remained the Authorized Version (AV) for Anglican and many other Protestant churches. In the course of time this translation has acquired an authority and sanctity of its own. This is also reflected in modern revisions of KJV. A recent example is the New King James Version (NKJV), published in 1982. Although the language has been modernized, the editors have endeavoured to retain the text of the old venerable KJV as far as possible. The progress made in the last two centuries, especially by the discoveries of numerous ancient manuscripts of the Bible, is at best reflected in the footnotes, not in the running text. That this very conservative version retains the preposition “at” in Jeremiah 29:10, therefore, is not to be wondered at.

It is interesting to note, however, that other, less tradition-bound revisions of KJV, such as RV, ASV, and RSV, have replaced “at” by “for” in Jeremiah 29:10, as shown by the quotations given above. And the latest revision of this kind, the New Revised Standard Version (1990), has replaced KJV’s “seventy years . . . at Babylon” by “Babylon’s seventy years”.

A few other modem translations that still have “at Babylon” in Jeremiah 29:10 may have been influenced, directly or indirectly, by KJV. One of my friends , a Danish linguist, has also drawn my attention to the fact that the Latin Vulgate (4th century C.E.) has “in Babylon” in our text, which, like KJV’s “at Babylon”, is an interpretation rather than a translation. It is quite possible that this ancient and highly esteemed translation, too, may have influenced some modern translations.

Why do these and most other modern translations reject the rendering “at Babylon” in Jeremiah 29:10 in favour of “for Babylon” or some paraphrase conveying the same idea?

- - - -

What Hebrew scholars say

Modern Hebrew scholars generally agree that the local or spatial sense of le is highly improbable, if not impossible, at Jer. 29:10. Dr. Tor Magnus Amble at the University of Oslo, Norway, for example, says:

”The preposition le means ‘to’, ‘for’ (`direction towards’ or ‘reference to’). Aside from in a few fixed expressions, it hardly has a locative sense, and in any case not here. Very often it introduces an indirect object (‘respecting to’, corresponding to a Greek dative). This is also how the translators of LXX have understood it, as you quite correctly point out. Thus the translation has to be: seventy years ‘for Babel’.” — Private letter dated November 23, 1990.

The Swedish Hebraist Dr. Seth Erlandsson is even more emphatic:

”The spatial sense is impossible at Jer. 29:10. Nor has LXX ‘at Babylon’, but dative; consequently ‘for Babylon’ .” — Private letter dated December 23, 1990.

It would be easy to add many other similar statements by Hebrew scholars, but it may suffice here to quote Professor Ernst Jenni at Basel, Switzerland. This leading authority on le says:

The rendering in all modern commentaries and translations is “for Babel” (Babel as world power, not city or land); this is clear from the language as well as also from the context. By the “local meaning” a distinction is to be made between where? (in, at) and where to? (local directional “to, towards”). The basic meaning of l is with reference to, and with a following local specification it can be understood as local or local-directional only in certain adverbial expressions (e.g. Num. 11, 10 [Clines DCH IV, 481b] “at the entrance”, cf. Lamed pp. 256, 260, heading 8151).

On the translations: LXX has with babylôni unambiguously a dative (”for Babylon”). Only Vulgata has, to be sure, in Babylone, “in Babylon”, thus King James Version “at Babylon”, and so probably also the New World Translation.—Letter Jenni-Jonsson, October 1, 2003. (Emphasis added.)

Thus, as Jeremiah 29:10 literally speaks of seventy years “for Babylon,” it is clear that they cannot refer to the period of the desolation of Jerusalem and its temple, or even to the period of the Jewish exile at Babylon. Rather, like Jeremiah 25:10–12, what is in view is the period of Babylonian supremacy. This is also the conclusion arrived at by scholars who have carefully examined the text. Some typical comments are cited in the accompanying box.

Jeremiah 25:10–12 and 29:10 contain the prophecy of the seventy years. The next two texts to be discussed, Daniel 9:2 and 2 Chronicles 36:20–21, are just brief references to Jeremiah’s prophecy. Neither of them pretends to be a thorough discussion of the prophecy nor gives a detailed application of the period. Every attempt to find an application of the seventy-year period, therefore, must proceed from the prophecy, not from the references to it. It is only the prophecy that gives specific details on the seventy years, as follows, (1) that they refer to “these nations,” (2) that they were to be a period of servitude for these nations, (3) that they refer to the period of Babylonian supremacy, and (4) that this period would be fulfilled when the king of Babylon was punished. Such detailed information is missing in the latter references to the prophecy by Daniel and Ezra. The discussion of these references, then, should always be done in the light of what the prophecy actually is about.

- - - -

The seventy years “for Babylon”

"The sense of the Hebrew original might even be rendered thus: ‘After seventy years of (the rule of) Babylon are accomplished etc.’ The seventy years counted here evidently refer to Babylon and not to the Judeans or to their captivity. They mean seventy years of Babylonian rule, the end of which will see the redemption of the exiles"—Dr. Avigdor On, "The seventy years of Babylon," Vetus Testamentum, Vol. VI (1956), p. 305.

"It is appropriate to begin with the passages of Jeremiah and to observe, with On, that the references in Jer 25:11-12 and 29:10—whether original to the passages or not—are to a period of seventy years of Babylonian rule, and not to a period of seventy years of actual captivity"—Dr. Peter R. Ackroyd, "Two Old Testament historical problems of the early Persian period," Journal of Near Eastern Studies, Vol. XVII (1958), p. 23.

"Certainly it must be stressed that the seventy years refer primarily to the time of Babylonian world dominion and not to the time of the exile, as is often carelessly supposed. As an estimate of Babylon’s domination of the ancient Near East it was a remarkably accurate figure, for from the Battle of Carchemish (605) to the fall of Babylon to Cyrus (539) was sixty-six years"—Professor Norman K. Gottwald, All the Kingdoms of the Earth (New York, Evanston, London: Harper & Row, Publishers, 1964), pp. 265, 266.

"It has often been pointed out that the textually unobjectionable verse with its seventy years does not have in view the length of the exile , but rather the duration of the Babylonian dominion, which from its beginning until the Persian conquest of Babylon may be calculated to about seven decades. "—Dr. Otto Plöger, Aus der Spätzeit des Alten Testaments (Göttingen: Vandenhoeck & Ruprecht, 1971), p. 68. (Translated from the German.)

Ping-Pong 2012.08.18. 01:15:08

@Turris Fortissima:
Erre vagy képes, Ctrl-C párbajozni? :) Ahelyett, hogy végigolasnád, leülnél csendben és végigolvasnád. Pedig nyelvészetileg körbe lett járva a dolgot, és mindez az általad lobogtatott októberi cikk ismeretében tört.

Mellesleg meg ezen rész cáfolatával foglalkoztam én is: jehovatanui.blog.hu/2011/08/18/az_ortorony_tarsulat_es_607_1_resz

Továbbá Jonsson írt cáfolatot erről a cikkről, az általad idézett rész kritikját megtalálod itt kristenfrihet.se/vtsvar/vtsvar1.pdf 4. oldaltól a 9. oldal aljáig.

Továbbá: www.jwstudies.com/Critique_of_When_Was_Ancient_Jerusalem_Destroyed.pdf

royroyroy (törölt) 2012.08.18. 02:05:15

@Ping-Pong: Tehát, ha te ezt mondod, hogy a Jer 29:10 hat-hét évvel Jeruzsálem elpusztítása előtt íródott és legalább akkor elkezdődött (bár elkezdődhetett előbb is)a 70 év, akkor az i.e. 544-ben vagy előbb telt le. Hogyan fordította ekkor Isten a figyelmüket a fogságban levőkre és hogyan hozta vissza ekkor? Honnan tudták a fogságban levők, hogy mikor telik le a 70 év? Honnan tudták mikor kezdődik? Ha nem tudták mikor kezdődik, milyen reményt adtak a fogságban levőknek ezek a szavak? Erre varrjál nekem gombot?

royroyroy (törölt) 2012.08.18. 02:22:59

@Ping-Pong:

Miért lett volna a Jer 25:12 beteljesedése i.e. 539? Hogyan, miként vonja felelősségre Jehova, mert ettől függ az időpont? Mikor lesz pusztasággá? Akkor mikor teljesedett? Mikor kezdődött ez a hetven év? Amikor a Jer 29:10? Mert akkor nem stimmel!

Jer 25:12 »A hetven év elteltével pedig az történik majd, hogy számadásra vonom Babilon királyát és azt a nemzetet vétkéért, igen, a káldeusok földjét, és elhagyatott pusztasággá teszem időtlen időkre — ez Jehova kijelentése.

royroyroy (törölt) 2012.08.18. 02:30:14

@Ping-Pong:

Ez a két 70 év mikor fejeződött be?:

(2Krónikák 36:21, 22) 21 hogy beteljesedjen Jehova szava, amelyet Jeremiás szája által szólt, míg az ország lerója a sabbatjait. Elhagyatottságának napjain végig sabbatot tartott, hogy beteljen a hetven év. 22 És Círusznak, Perzsia királyának első esztendejében — hogy beteljesedjék Jehova szava, amelyet Jeremiás szája által szólt — Jehova felserkentette Círusznak, Perzsia királyának szellemét, ő pedig felhívást küldött szét egész királyságában szóban és írásban is, amely így szólt:

Tehát a 21. versben szereplő 70 év mikor fejeződött be vagy kezdődött el?

És a 22. versben kezdődő 70 év az mikor?

És mi volt mind a kettőben a Jeremiás által mondott szó, ami beteljesedett?

royroyroy (törölt) 2012.08.18. 02:32:25

@royroyroy:

Helyesen: a 22. versben levő 70 év az mikor kezdődött vagy fejeződött be?

És mi volt mind a kettőben a Jeremiás által mondott szó, ami beteljesedett?

Ping-Pong 2012.08.18. 03:02:32

@royroyroy:

Jer 25:10-12: És én kipusztítom közülük az örvendezés hangját és a vidámság hangját, a vőlegény hangját és a menyasszony hangját, a malom hangját és a lámpa fényét. És ennek az egész földnek pusztává kell válnia, csodálkozás tárgyává, és ezek a nemzetek Babilon királyának szolgálnak hetven esztendeig. És amikor a 70 év betelt, én felelősségre vonom Babilon királyát és a káldeaiak földjét, és elhagyatott pusztává teszem azt korlátlan ideig.8 (ÚV ford.)

[ Az idézet a New World Translation-ből származik, mely a héber maszoréta szövegen (MT) alapul. A görög Septuaginta (LXX) fordításban ez áll: „és szolgálni fognak a nemzetek között” az „és ezeknek a nemzeteknek Babilon királyát kell majd szolgálniuk” változat helyett. Jeremiás könyvének szövegében sok különbség van a héber maszoréta szöveg és a Septuaginta között. Például a Septuaginta kb. egy nyolcadával rövidebb. A Jeremiás 25:1-14-ben ismeretlen okból Babilon királyára való minden hivatkozást kihagy. (Lásd az 1, 9, 11, és 12. verseket.) Közismert, hogy a Septuaginta kb. 1500 évvel meghosszabbítja az Ádámtól Krisztusig terjedő kronológiát, úgy, hogy ezáltal a héber maszoréta szöveg szerinti kerek 4000-ről 5500-ra nő az időszak hossza. Mivel az Őrtorony Társulat kronológiája a héber maszoréta szövegen alapul, a hetven év alábbi megvitatása azt a szöveget követi, amit az Új Világ Fordítás képvisel. Igaz, hogy a Septuagintát a héber maszoréta szövegnél korábbi héber szövegből fordították, és hogy az Új Testamentum írói gyakran idézik a Septuagintát. Ez eléggé természetes, mert ők görögül írtak, de gyakran alkalmazzák saját fordításukat is, ami megegyezik a maszoréta szöveggel, de ellentmond a Septuagintának. Ebből látható, hogy nem tekintették a Septuagintát a maszoréta szöveg felett állónak. Nem szabad elfelejteni, hogy a Septuaginta - fordítás, nem az eredeti szöveg; és, ahogy a Bagster féle The Septuagint Version of the Old Testament kiadói az „Előszó”-ban írják: „a Septuaginta fordítóinak némelyike nem igazán volt tudatában feladata súlyának, és gyakran beleszőtte saját magyarázatait és hagyományait. A legrégibb héber szöveg tanúja nem a Septuaginta, hanem a Samaritan Pentateuch, a Pentateuchus héber szövegének, szamaritánusok által megőrzött formája. Bár néhány esetben megegyezik a Septuagintával, egészében azonban inkább a maszoréta szöveggel van összhangban (bár a kronológiát tekintve mindkettőnek ellentmond). ]

Két dolgot jósol meg ez a prófécia: 1. „ennek az egész földnek/Júdának/pusztává (héberül: chorbách) kell válnia”, és 2. „ezek a nemzetek / minden körüllévő nemzet”, a 9. versnek megfelelően/ Babilon királyának szolgálnak hetven esztendeig.” Noha a jóslat azt mondja, hogy Júda földjének puszta hellyé kell válnia, ez a pusztaság nem a hetven éves időszak egyenes megfelelője.

[A héber „pusztulás” (chorbach) szó e fejezet 18. versében is előfordul, ahol az áll, hogy Jeruzsálem és Júda városai „puszta hellyé” (chorbach) lesznek, elrettenés tárgyává, olyanná, amit kigúnyolnak, és átokká, úgy mint ezen a napon.” Ez a prófécia „Jojákim negyedik évében..., ami Nabukodonozor első éve” (1. vers) hangzott el; az „úgy mint ezen a napon” kifejezés, úgy tűnik, arra utal, hogy a pusztulás, a chorbách egy bizonyos mértékben akkor, 18 évvel Jeruzsálem pusztulása előtt kezdődött. Hogy a chorbách szó nem a „lakatlan „ pusztaság állapotát jelenti önmagában, kiderül más szövegekből, melyek ezt a szót használják, pl. az Ezékiel 33:24,27 („ezeknek az elpusztult helyeknek a lakói”) és a Nehémiás 2:17. Nehémiás idejében Jeruzsálem lakott volt, mégis azt mondja róla, hogy „elpusztult”. A Jeremiás 9:11 és a 34:22 „lakatlan, kietlen pusztaság”-ról beszél, ami noha Jeruzsálemre és Júda városaira utal, sehol sincs a hetven évvel azonosítva. A chorbách szót gyakran használják egy ország vagy város, ellenséges seregek átvonulása utáni állapotának leírására, és ezért nem lehet pontatlanság, Júdát chorbách-nak nevezni 18 évvel az elnéptelenedése előtt, ha az ellenség seregei éppen akkor dúlták fel az országot! ]

Amit a szöveg világosan és egyértelműen állít, az az, hogy a Júdát körülvevő nemzetek Babilon királyának szolgái lesznek. A hetven év tehát a szolgaság éveit jelentette Júda és a környező népek számára. Ez a következtetés olyan egyértelmű, hogy az Őrtorony Társulat az Új Világ fordítás 1971-es nagybetűs kiadásában, a 826. old. tetején levő címben a 70 évet automatikusan „hetven éves fogság”-nak írja. E szöveg tárgyalásakor a Társulat írói még sohasem mutattak rá, hogy Jeremiás sok népet említett a szolgaság kapcsán, vagy hogy hetven év SZOLGASÁGRÓL beszélt volna rájuk vonatkozóan. Rendre azt a benyomást igyekeznek kelteni, hogy a hetven év csak Júdára vonatkozott, s mindig úgy festik le ezt az időszakot, mint amely alatt Júda TELJESEN PUSZTA és LAKATLAN lett volna. Ezeket az éveket Jeruzsálem és a templom lerombolásától számítják. De ez az értelmezés homlokegyenest ellenkezik Jeremiás tényleges szavaival, s csak akkor tartható fenn, ha semmibe vesszük, amit a szöveg valójában mond.

A „szolgaság” nem ugyanazt jelenti, mint a „fogság”, illetve a „pusztulás” és „lakatlanul maradás, bár néha ezeket a dolgokat is magába foglalja. A Júdával szomszédos népeknek a szolgaság mindenekelőtt HŰBÉRI FÜGGŐSÉGET jelentett, még ha Nabukodonozor itteni hódításai gyakran a városok elpusztítását és a fogságba hurcolást is magukba foglalták. Mivel Júda újra és újra fellázadt, s megpróbálta magáról lerázni a babiloni igát, szolgasága egyre inkább magába foglalta a katonai pusztítást és a deportálási hullámokat is, míg végül az ország Jeruzsálem i.e. 587-es lerombolása után teljesen pusztává lett, és elnéptelenedett. Azt, hogy ez a sors nem ugyanaz, mint amit a „szolgaság” jelent, de minden nemzettel ez történik, mely MEGTAGADJA a babiloni király SZOLGÁLATÁT, Jeremiás világosan megjövendölte a Jer 27:8-ban:

„És annak meg kell lennie, hogy a nemzet és a királyság, mely nem szolgálja őt, Nabukodonozort, a babiloni királyt, és nem teszi nyakát Babilon királyának igája alá, fegyverrel, éhínséggel és dögvésszel fogom figyelmemet arra a népre irányítani, ez Jehova kijelentése, míg ki nem irtom őket az ő keze által.” (Új Világ ford.)

Ezért Jeremiás figyelmeztette a Babilon igáját lerázni próbáló embereket, és megdorgálta őket: „Szolgáljatok a babiloni királynak, és élni fogtok. Miért legyen ez a város puszta hellyé?” (17. vers). Azok a nemzetek tehát, amelyek elfogadták a babiloni igát, hetven évig SZOLGÁLTÁK Babilon királyát. De azok a nemzetek, amelyek ELUTASÍTOTTÁK a babiloni királynak végzett SZOLGÁLATOT, ELPUSZTULTAK. Ez lett végül Júda sorsa is az ismétlődő lázadások miatt, mintegy 18 évnyi szolgaságot követően. Mindazonáltal sehol sem találjuk megírva, hogy a pusztulás hetven évig tartana. Josephus Flavius, aki nyilvánvalóan zavarban volt az elhagyatottság tényleges hosszát illetően, kétszer is kijelenti, hogy az hetven évig tartott (Zsidó Régiségek X, vi, 1 és Apion ellen I, 19). Utolsó művében azonban azt mondja, hogy ötven évig tartott: „...Nabukodonozor, uralkodásának 18. évében, lerombolta templomunkat, ami aztán ÖTVEN évig ebben az állapotban maradt.” (Apion ellen I, 21). Más nemzetek, akik szintén visszautasították a babiloni jármot, ugyanúgy büntetést szenvedtek; városaikat lerombolták, őket pedig fogságba hurcolták Babilonba. A filiszteus városok egyikét például - valószínűleg Askelont - „kifosztották, kirabolták és rombadöntötték” a Babiloni Krónika (B.M. 21946) szerint. Ez Nabu- kodonozor első évében történt a krónika szerint, azaz i. e. 604-ben (Grayson: Assyrian and Babylonian Chronicles (Asszír és babiloni krónikák), 100. old., az „Askhelon” szó csak részben kibetűzhető).

Azt, hogy a hetven év a babiloni fennhatóság idejére, és nem Jeruzsálem pusztulásának Nabukodonozor 18. évétől számítandó időszakára vonatkozik, a Jer 25:12 is megerősíti: „És amikor a hetven év betelt, én felelősségre vonom Babilon királyát, és azt a népet, ez Jehova kijelentése”. Mikor „vonta felelősségre Babilon királyát és azt a népet” Jehova? Minden arra mutat, hogy ez akkor kezdett teljesedni, amikor Círusz serege i. e. 539-ben elfoglalta Babilont. Ekkor, Jeremiás próféciájának megfelelően, a hetven év „betelt”. A zsidó FOGSÁG tehát i.e. 539-ben ért véget? Nem! Talán Jeruzsálem PUSZTASÁGA fejeződött be ekkor? Nem! Netán a babiloni FENNHATÓSÁG és a babiloni király alatti szolgálat végződött ebben az évben? Úgy van! Az a tény, hogy a hetven év i.e. 539-ben ért véget, egyértelműen nem a fogságra, vagy a pusztulásra utal, hanem a szolgaságra. Ezért a hetven év Őrtorony Társulat szerinti értelmezése ismét csak Jeremiás próféciájával ellentétben állónak bizonyult. És ha a hetven év 539-ben ért véget, amint azt Jeremiás világosan jelzi, hogyan számíthatták azt i.e. 607-től, és hogyan tekinthették ezt mégis pontos számításnak (miként az Őrtorony Társulat teljességgel annak tekinti)? Az i.e. 607-től 539-ig terjedő időszak pontos hossza hatvannyolc, nem pedig hetven év! Miként értelmezzük tehát a szolgaság e hetven évét?

Mindenekelőtt nagyon fontos megállapítanunk az adott történelmi hátteret, valamint azt a dátumot, amikor a prófécia elhangzott. Jer. 25 ezekkel a szavakkal kezdődik: „Az ige, mely Jeremiásnak adatott Júda egész népére vonatkozólag Jojákimnak, Jósiás fiának, Júda királyának negyedik évében, Nabukodonozornak, Babilon királyának pedig első évében szólt.” (UV ford.). Az ez után következő próféciát pedig 18 évvel Jeruzsálem és a templom lerombolása előtt, i. e. 605-ben kapta. Ebben az évben egy olyan fontos esemény történt, mely jelentős következményekkel járt Júdára és a környező népekre nézve. Ez az esztendő volt a közismert karkemish-i csata éve, melyben Nabukodonozor döntő vereséget mért az egyiptomi Nékó fáraó seregére. Ez a fontos győzelem a babiloni király számára megnyitotta az utat a nyugati területek, Szíria és Palesztina felé. Ezek a területek néhány évvel korábban kerültek Egyiptom ellenőrzése alá. A híres csatáról Jer 46:2 is beszámol, s keltezi is azt:

„Egyiptomra, az egyiptomi király, Nékó fáraó seregére vonatkozólag, aki az Eufrátesz folyónál, Karkhemisnél volt, s akit Nabukodonozor, Babilon királya legyőzött Jojákimnak, Jósiás fiának, Júda királyának negyedik évében.” (ÚV. ford.)

Ezért a hetven évről szóló prófécia, mely ugyanebben az évben (Jer 25:1) hangzott el, kritikus időpontban adatott. Lehetséges az, hogy Júda és a környező népek ebben az évben váltak hűbéresekké, és kezdték szolgálni Babilon királyát? A kutatás bebizonyította, hogy Júda és a körülötte lévő nemzetek egy része már igen hamar a karkemish-i csatát követően, Jojákim negyedik évétől kezdődően szolgálni kezdték Babilon uralkodóját.

1956-ban D. J. Wiseman professzor megjelentette a Babiloni Krónika (B.M. 21946) egy fordítását, mely a Nabupolasszár utolsó (21.) évétől fia és örököse, Nabukodonozor tizedik évéig terjedő időszakot öleli fel. Ez a tábla a karkemishi csata és az azt követő események tömör leírásával kezdődik. Az első részletet teljes terjedelmében idéz zük, mivel vizsgálódásunk szempontjából igen nagy jelentőséggel bír:

„[A 21. év]: Akkád királya otthon maradt (míg) legidősebb fia (és) a trón örököse, (II.) Nabukodonozor összegyűjtötte [Akkád seregét]. Átvette a sereg vezetését, és Karkemishbe vonult, mely az Eufrátesz partján fekszik. Átkelt a folyón [, hogy megütközzön Egyiptom hadaival], melyek Karkemishnél táboroztak. [...] Megütköztek egymással. Az egyiptomi sereg megfutamodott előle. Megverte (és) megfutamította őket teljességgel. Hammath területén Akkád serege utolérte [Egyiptom] hadának maradékát, melynek előzőleg sikerült a vereség [elől] megszöknie, és amelyet még nem győztek le. /Akkád serege/ vereséget mért rá, (úgy, hogy) egyetlen (egyiptomi) ember [sem tért] haza. Ebben az évben hódította meg (II.) Nabukodonozor egész Ha[ma]th-ot. (Hamath egy körzete volt Hatti területének, ami akkoriban magába foglalta „egész Szíriát és Palesztinát.”)

„21 évig uralkodott Nabupolasszár Babilonon. Ab hónap 8. napján halt meg. (II.) Nabukodonozor Elül hónapban visszatért Babilonba, és a hónap első napján elfoglalta a trónt.”

[Nabupolasszár Ab 8-án halt meg, ami a Julián-naptár szerinti i.e. 605. augusztus 16-nak felel meg. Nabukodonozor Elül 1-én foglalta el elődje trónját, ami pedig 605. szeptember 7-nek felel meg. A karkemiszi csatát Nabukodonozor trónra- lépési évében, vagyis 605 májusában, ill. júniusában vívták meg. A Biblia Nabukodonozor első évére, és nem a trónralépési évére teszi ezt a csatát, (vö. a Jer 46:2-t és a 25:1-et). Valószínűleg azért, mert a zsidó királyok a nem-trónralépési éves módszert használták, amelyben a trónralépési évet az első uralkodási évnek számolták.]

„Trónralépési évében (II.) Nabukodonozor visszatért Hattuba. Shebat hónapig győzelmi felvonulást tartott Hattuban. Shebat hónapban Hattu mérhetetlen zsákmányát Babilonba vitte... (II.) Nabukodonozor első éve: Sivan hóban összegyűjtötte seregét, és Hattuba vonult. Kislév haváig győzelmi körmenetet tartott Hattuban. Hattu minden királya elébe járult, ő pedig fogadta mély hódolatukat.”

[Feltételezhető, hogy Jojákim egyike volt „Hattu összes királyainak”, akik abban az időben tiszteletüket tették Nabukodonozomál. J. P. Hyatt ezt mondja erről: „Valószínűleg 605-ben, vagy az utána következő évben történt, hogy Jojákim alávetette magát Babilon királyának, a 2Kir 24:1 beszámolója szerint;... és a 2Kir 24:7 azt mondja, hogy ‘Babilon királya mindent elvett, ami Egyiptom királyáé volt Egyiptom patakjától az Eufrátesz folyóig’“.]

Egyiptom karkemish-i vereségének messzeható következményei nyilvánvalóak a krónikákból. A csatát követően Nabukodonozor rögvest megkezdte Egyiptom hűbéreseinek átvételét, a szíriai Hamath-tal nyitva meg a sort. Apja ezen hadműveletek alatt elhunyt, így ő a trón biztosítására visszatért Babilonba, hadseregét azonban természetesen Hatti-ban (Szíro-Palesztina) hagyta, a hódítást folytatandó. Trónralépési évének Shebat havában (604 februárja) Nabukodonozor visszatért Hatti (Kisázsia) területére, mely immár babiloni ellenőrzés alatt állt. Ezért tudott bőséges hadisarcot magával vinni Babilonba. Uralmát biz-tosítandó a meghódított területek felett, első uralkodási évében (még i. e. 604-ben) egy másik hadjáratot is vezetett Hattiba. A következő években hasonló hadjáratokról szóló beszámolókat jegyeztek fel. Világos, hogy a Hatti területén élő népek (Júda és a környező nemzetek) a karkemish-i csatát követően nem sokkal Babilon hűbéresévé váltak. A hetven év szolgaság nyilvánvalóan kezdetét vette.

Nem csak a Júda környéki népek egy részét vetette Nabukodonozor uralma alá ebben a fontos évben, hanem Jeruzsálemet is megostromolta, és néhány zsidó foglyot vitt Babilonba. Ez Dán 1:1-6-ból világosan kiderül. Dániel az esemény feljegyzésében azt állítja, hogy az „Jojákim királyságának HARMADIK évében” történt, jóllehet az ostrom és a deportálás kétségtelenül a karkemish-i csata után - „Jojákim NEGYEDIK évében” (Jer 46:2) - következett be. Ez a látszólagos ellentmondás sok vitát eredményezett, s különböző javaslatok születtek a nehézség eloszlatására. Ha azonban az uralkodási évek Júdában és Babilonban használatos eltérő számítási módjait figyelembe vesszük, akkor az egész probléma könnyen tisztázható. Dániel, mint Babilonban élő zsidó fogoly, és mint a babiloni udvar hivatalnoka, természetesen alkalmazkodott a babiloni naptár-rendszerhez, és átvette annak ‘trónralépési-éves’ módszerét. Még akkor is így járt el, amikor zsidó királyokról számolt be. Ezért lett tehát Jojákim negyedik éve a harmadik, a ‘trónralépési-éves’ rendszernek megfelelően.

Dán 1:2 kijelenti, hogy Jojákim ebben az időben Nabukodonozor kezébe adatott - ami annyit tesz, hogy a babiloni király hűbéresévé lett. O is sarcot fizetett Nabukodonozomak, a templomi edények formájában. Mivel ez egyértelműen arra utal, hogy Júda szolgasága Jojákim uralkodásának eleje táján kezdődött, az Őrtorony Társulat számos érvet hozott fel ezen irat egyszerű és természetes olvasata ellen. Azt állítják, hogy a „harmadik év” Jojákim hűbérességének harmadik éveként értelmezendő, mely egyben - így érvelnek - az ő tizenegyedik, utolsó uralkodási éve (és Nabukodonozor nyolcadik éve). Ez az értelmezés azonban ellentétben áll a Dán. 2:1-gyei, mely szerint Dániel Nabukodonozor udvarában volt már a király „második évében”: ekkor fejtette meg az állóképről szóló álmot. Ha Dániel tényleg Nabukodonozor NYOLCADIK évében került Babilonba, hogyan fejthette meg ott az álmot annak MÁSODIK évében? így ezt a szöveget is meg kellene változtatni, és a benne foglalt VILÁGOS kijelentés mögött is keresnünk kellene valamilyen más mondanivalót. Éveken át két különböző magyarázat is kínálkozott; az utóbbi az, hogy ebben a versben Dániel Nabukodonozor éveit Jeruzsálem lerombolásától, vagyis igazából tizennyolcadik évétől számítja. Nabukodonozor MÁSODIK éve ezek után tehát úgy értelmezendő, mint amely valójában a HUSZADIK éve! Ebből fakadóan újból úgy találhatjuk, hogy a ‘hetven év’ Őrtorony Társulni által fenntartott értelmezése kirívóan ellenkezik a Bibliával, ti. Dán 1:1 és 2:1 időmeghatározásával. Hogy fenntarthassa elméletét, a Társulat kénytelen ELUTASÍTANI e szövegek legkönnyebb és legkézenfekvőbb olvasatát.

Azt, hogy már Nabukodonozor trónralépési évében is vittek néhány foglyot Babilonba, Berosszusz is megerősíti az i.e. harmadik században írt babiloni történelmében. Nabukodonozor trónralépési évének eseményeiről szóló beszámolója az alábbiakban olvasható:

„Nabupolasszár, az ő apja, hallotta, hogy a helytartó, akit Egyiptom, Szíria és Fönícia fölé helyeztek, fellázadt. Mivel ö maga többé már nem látta cl tisztét, haderejének egy részét fiára, Nabukodonozorra bízta, aki még élete virágjában volt, s a lázadó ellen küldte őt. Nabukodonozor csatarendbe állította hadait, és megtámadta a lázadót. Megverte őt, és újból Babilon uralma alá hajtotta az országot. Pontosan ebben az időben apja, Nabupolasszár 21 év uralkodás után megbetegedett, és elhunyt a babiloniak városában. Nabukodonozor röviddel ezután értesült apja haláláról. Miután Egyiptom bán és a többi területen az ügyeket elrendezte, megbízta néhány barátját, hogy hozzák a zsidó, föníciai, szíriai és egyiptomi foglyokat a sereg nagyobb részével és a maradék zsákmánnyal együtt Babilonba. Ő maga útnak indult, és néhány társával a sivatagon keresztül érte el Babilont.”

[ Berossus erről az eseményről szóló beszámolóját sokan bírálták, viszont elfogadták olyan történészek, mint H. Winckler, EdgAr Goodspeed, James H. Breasted és Friedrich Delitzsch. Berossus beszámolója Nabukodonozor karkemishi csata utáni hódító hadjáratairól további megerősítést nyert a később felfedezett Babilóniai Krónika (B.M. 21946) által. Bár be kell ismerni, hogy az ő beszámolója kissé elfogult, mert befolyásolni akarta a görögök Babilonnal kapcsolatos elképzeléseit. A legkirívóbb példa az, ahogyan Nékó fáraót Egyiptom, Szíria és Fönícia lázadó satrapájának ábrázolja. „Szerinte az asszír uralom jogszerű utódja nyugaton Babilónia és nem Egyiptom” jegyzi meg B. Porten.]

Berosszusz tehát alátámasztja Dániel állítását, mely szerint Nabukodonozor trónralépési évében zsidó foglyokat vittek Babilonba. Dán. 1:1 ezen megerősítése igen jelentős, mivel amint a II. fejezetben bemutattuk, Berosszusz a babiloni krónikákból, vagy azokhoz közeli forrásokból nyerte információit. Ezeket pedig eredetileg magában az újbabiloni korszakban írták.

Az, hogy „e nemzetek” (Jer 25:11) szolgasága jóval Jeruzsálem i.e. 587-es lerombolása előtt kezdődött, Jer 27., 28., 35. fejezeteiből is kitűnik. A 27. fejezetben, mely Sedékiás (Cidkijjá) uralkodásának elejére van keltezve (az 1. vers „Jojákimot” mond, de a 3-as és 12-es verssel való összehasonlítás mutatja, hogy az eredeti olvasat valószínűleg Sedékiás volt), Jeremiás arra buzdította Sedékiást, hogy ne lázadozzon, hanem hajtsa nyakát a Babilon királyának jármába, és szolgálja őt; máskülönben a város (Jeruzsálem) „puszta hellyé” válik (Jer. 27:6- 8,11-13,17). Ennek a „Jehovától jövő... szónak” a háttere a 2. vers tanúsága szerint az volt, hogy Sedékiáshoz követek jöttek Edomból, Moábból, Ammonból, Tíruszból és Szidonból, nyilvánvalóan azzal a szándékkal, hogy őt egy Babilon elleni széleskörű lázadásnak nyerjék meg. Ebben az időben minden nemzet, miként Júda is, magától értetődően Babilon vazallusa volt. A lázadás terve megalapozatlan reményeket keltett, és lelkesedést váltott ki az emberek között, s Hanániás próféta még azt is előre megjósolta, hogy a babiloni járom két éven belül le lesz törve: „Ezt mondja a seregek Jehovája, Izráel Istene: ‘Eltöröm a babiloni király jármát. Két éven belül visszahozom erre a helyre Jehova házának minden edényét, amelyeket elvitt innen Nabukodonozor, Babilon királya, hogy Babilonba vigye azokat.’” (Jer. 28:2,3).

[A 27. és 28. fejezet ugyanarra az évre, a 28:1 szerint Sedékiás 4. évére vonatkozik. A felkelés nagyszabású terveinek előidézője valószínűleg a Babilonban, Nabukodonozor saját hadseregében történt lázadás lehetett, a Babiloni Krónika (B.M. 21946) szerint a király 10. évében. Nabukodonozor 10. éve részben átfedte Sedékiás 4. évét. ]

Ez a prófécia, természetesen, már feltételezi, hogy a babiloni iga a nemzetek nyakára tétetett. Ezért vette le Hanániás a kereszt jármot Jeremiás nyakából, s összetörve azt így szólt: „Ezt mondja Jehova: ‘Ekként fogom letörni Nabukodonozomak, Babilon királyának jármát két éven belül MINDEN NEMZET NYAKÁRÓL!’” (Jer 28:10,11). Sedékiás negyedik évében (Jer. 28:1) a babiloni iga „minden nemzet nyakára” felkerült. Ebben az időben a szolgaság „minden nemzet” számára kemény valóság volt, s még jó néhány évig az is maradt.

Júda babiloniak általi megszállása röviddel a karkhemishi csata után a Jer. 35-ben is tükröződik, amely fejezet pedig „Jojákimnak, Jósiás fiának napjaiban” keletkezett (1. vers). A rékábiták, akik általában ősapjuk, Jehonadáb (Rékáb fia) parancsának engedelmeskedve sátrakban laktak, ebben az időben Jeruzsálemben éltek. Vajon miért? Jeremiásnak elmagyarázták: „De amikor feljött Nabukodonozor, a babiloni király a földre, azt kezdtük mondani: ‘Gyerünk, menjünk be Jeruzsálembe a káldeai sereg miatt és a szíriai sereg miatt, és lakjunk Jeruzsálemben.’” (Jer. 35:11, ÚV. ford.). Valamivel korábban, még Jojákim uralkodása alatt tehát a babiloni sereg betört Júda területére, és a rékábitákat menekülésre kényszerítve, Jeruzsálem falai mögé kergették őket. Vagy ezt az inváziót találjuk leírva Dán. 1:1, 2-ben, vagy a következő évit, amikor - a babiloni krónikának megfelelően - „Hattu (Szíro-Palesztina) minden királya” hódolatát, mint szolgasága jeléi mutatta be a babiloni királynak.

Az, hogy Júda Babilon vazallusává lett Jojákim uralkodásának kezdetén, a 2Kir. 24:1-ből világosan megállapítható: „Az ő (Jojákim) napjaiban feljött Nabukodonozor, Babilon királya, és így Jojákim az 6 szolgája lett három évre. Azonban elfordult tőle, és fellázadt ellene.” (ÚV. ford.). Ez a lázadás okozta, hogy Babilon királya „ellene küldte Káldea fosztogató bandáit, Szíria fosztogató bandáit, Moáb fosztogató bandáit és Ammon fiainak fosztogató bandáit” (ld. a 2. verset; ezek a környező népek most Babilon ellenőrzése alatt álltak) azért, hogy visszahozzák Jojákimot a babiloni iga alá.

Fentebb már bemutattuk, hogy Jeremiás hetven évre vonatkozó jóslata (Jer. 25:10-12) nem Jeruzsálem teljes pusztulásnak idejéről, hanem a SZOLGASÁG idejéről beszél, s nem csak Júdára, de a körülöttük lévő „minden népre” vonatkozóan is. Azt is bemutattuk továbbá, hogy a Biblia és a világi történelmi források - úgymint a Babiloni krónika és Berosszusz - mind egyetértenek abban, hogy e népek szolgasága jóval Jeruzsálem i.e. 587-es elpusztítása előtt következett be. A B.M. 21492 jelzetű babiloni krónika mutatja, hogy Nabukodonozor ezen területek leigázására rögtön az i.e. 605-ös karkemish-i csatát követően indult el. Dán. 1:1-6 elbeszéli, hogy Nabukodonozor ugyanebben az évben megostromolta Jeruzsálemet, és zsidó foglyokat vitt Babilonba. Berosszusz megerősíti Dán. 1:1-et az első deportálásra vonatkozóan (mely természetesen igen kismértékű volt). Jer 27., 28. és 35. fejezete mutatja, hogy Júda már Jojákim uralkodása alatt is Babilon vazallusa volt, s ez közvetlen kifejezést nyer a 2Kir 24:1, 2-ben is. Júda és a környező népek egy része számára a szolgaság már nyilvánvalóan ugyanabban az évben elkezdődött, amelyben Jeremiás azt bejelentette, azaz i. e. 605-ben.

Másrészről, a ‘hetven év’ Társulat általi értelmezése közvetlen ellentétben áll Jeremiás próféciájával. Ez az értelmezés csak Júdára alkalmazza a ‘hetven évet’, semmibe véve azt a tényt, hogy Jeremiás próféciája a számos nemzet szolgaságáról számol be, nem pedig egyedül Jeruzsálem és Júda teljes pusztaságáról, „lakatlanul maradásáról”. A következő szöveg, mely a ‘hetven évvel’ foglalkozik, szintén a Társulat általi értelmezéssel ellentétesnek látszik.

Ping-Pong 2012.08.18. 03:17:10

@royroyroy:
Hogyan értelmezhető a hetven év szolgaság?

A hetven évvel foglalkozó szövegrészletek vizsgálata által olyan tények váltak nyilvánvalóvá, amelyek a hetven éves időszak magyarázatánál nem hagyhatók figyelmen kívül, főként, ha mind a Bibliával, mind a történelmi tényekkel összhangban szeretnénk maradni:

(1) A hetven év SOK nemzetre (népekre) vonatkozik, nem csak Júdára: Jer 25:11.

(2) A hetven év a SZOLGASÁG időszakát, vagyis babiloni hűbérességet jelent e nemzetek számára: Jer 25:11.

(3) A hetven év a BABILONI FENNHATÓSÁG időszakára utal, „Babilonra kiszabott hetven év”: Jer 29:10.

(4) A hetven év akkor fejeződött be, amikor a babiloni királyt és népét megbüntették; ez i. e. 539-ben történt: Jer 25:12.

(5) A hetven éves szolgaság sok évvel Jeruzsálem és a templom lerombolása ELŐTT kezdődött: Jer. 27; 28 és 35; Dán 1:1-4; 2:1; 2Kir 24:1-7; babiloni krónikák és Berosszusz.

(6) Zak 1:7-17 és 7:1-5 nem Jeremiás próféciájára utalnak, hanem az ostrom és Jeruzsálem lerombolása (589-587), valamint a TEMPLOM ÚJJÁÉPÍTÉSE (520-515) közötti időszakra.

A Társulat szerint a ‘hetven-év’ prófécia csak Júdára vonatkozik, és hogy az az ország teljes pusztaságát, a „teljes lakatlanságot” jelenti Jeruzsálem és a templom elpusztítását követően, minden egyes fentebb megállapított bibliai és történelmi ténnyel ellentétesnek látszik. Egy olyan magyarázatnak, amely a Bibliának és a történelmi tényeknek is szemmel láthatóan ellentmond, semmi köze nem lehet a valósághoz. A hetven év lehetséges magyarázatainak komoly vizsgálata során ez az a változat, amelyet elsőként el kell vetnünk. Pedig ehhez a Társulat nagyon ragaszkodik; nem azért, mert a Biblia, vagy a történelmi tények által igazolható, hanem mert az a 2520 éves (i. e. 607 – i. sz. 1914) pogányok idejére vonatkozó számításuk elengedhetetlenül szükséges előfeltétele. Ha a hetven évre vonatkozó magyarázatukat elvetnék, a pogányok idejére vonatkozó számításaik, az összes hozzájuk kapcsolódó prófétikus feltevéssel együtt hamisnak bizonyulnának.

A fenti fejtegetésben arra a következtetésre jutottunk, hogy Júda és a környező népek egy része nem sokkal a karkemishi csatát (i.e. 605) követően a babiloni király hűbéresévé lett. Azt jelentené ez, hogy a „Babilonra kiszabott” hetven év az i.e. 605-539 közti időszakra alkal-mazandó? Ezzel a gondolattal szembe lehetne állítani azt, hogy ennek az időszaknak a hossza nem hetven, hanem csak valamivel több, mint hatvanhat év. Ami természetesen igaz. Azonban sok tudós úgy érvel, hogy a ‘70’-es szám a Bibliában mindig a „kerek szám”-ként használatos. Ötvenkétszer fordul elő egymástól függetlenül a Héber Iratokban, és egy sor különböző jelentéssel alkalmazzák - súlyként, hosszmértékként, emberek létszámaként, időszakokként, stb. A ‘70’-es szám bibliai használatáról folyó vitában, mely Biblián kívüli forrásokat is igénybe vesz, dr. F. C. Fensham így következtet: „Nagy valószínűséggel egyfajta szimbolikus számként használták, mint pl. a 7-es számot. A hét és a hetven használatával az ősi sémiták különbséget próbáltak tenni a kisebb és a nagyobb szimbolikus szám között.” Amikor egy időszak hosszát adta meg - mint „a büntetés megfelelő időtartama” - általános kifejezésként szolgálhatott. Esarhaddon, asszír király (i. e. 680-667) egyik feliratán az áll, hogy Babilon elnéptelenedésének - Szénakhérib általi lerombolása után - „eredetileg hetven évig kellett volna tartania, Marduk isten ítélete szerint.” Néhány évtizeddel korábban Ézsaiás azt prédikálta, hogy „Tírusznak el kell felejtetnie hetven esztendőre, egy király napjai szerint.” (És. 23:15). Ezt a megjegyzést, mely szerint a hetven évet úgy kellene érteni, mint „egy király napjait”, gyakran olyan jelentésben hozzák, mint egy király átlagos élethossza, vagy „az emberi élet teljes hossza”, akár a Zsolt 90:10-ben, ahol a hetven év egyértelműen nem pontos számként szerepel.

Ezért egészen valószínű, hogy a Jeremiás által a szolgaságra alkalmazott hetven év kerekített számként szerepel. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy úgy tűnik, nem minden Júdával szomszédos nép (melyek közül néhányat Jer. 25:19-26 név szerint felsorol) lett ugyanebben az időben (i.e. 605-ben) a babiloni király hűbéresévé. Néhányuk valamivel később vált leigázottá. A szolgaság tehát nem minden nép számára tartott ugyanannyi ideig, a próféta mégis azt mondta, hogy mindegyikőjük „hetven évig” fog a babiloni királynak szolgálni.

Másrészről viszont a prófécia azt nem mondja ki világosan, hogy a hetven évet i.e. 605-től kell-e számítani. Noha az igaz, hogy Júda és a környező népek egy része röviddel a karkemishi csata után (i.e. 605) hűbéressé vált, nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a prófécia szerint az összes nemzet szolgálni fogja Babilont: „És minden nemzetnek szolgálnia kell őt és a fiát és unokáját”. (Jer 27:7, ÚV. ford.). [Evil-Merodák Nabukodonozor fia és utódja volt. Nyilvánvalóan az ő unokája volt Belsazár, Nabunidusz fia, akinek a felesége R. R Dougherty szerint Nitocris, Nabukodonozor lánya volt.] Néhány nemzet még a karkhemishi csatát megelőzően Babilon alattvalójává vált. Ha a „Babilonra kiszabott” hetven évet akkortól számítjuk, amikor Babilon szétzúzta az asszír világbirodalmat, és ily módon maga lépett elő meghatározó politikai erővé, akkor a hetven évet még pontosabban tudjuk meghatározni. Egy rövid visszapillantás Asszíria utolsó éveire - a Babiloni Krónika segítségével - világosságot fog gyújtani.

I. e. 627-ig Asszíria sok ország felett megőrizte vezető szerepét, ideértve Babilont és a Hatti-térséget (Szíro-Palesztína) is. Asszurbanipál halálának évében azonban Asszíria ereje fogyatkozni kezdett. I. e. 626-ban egy káldeus, Nabupolasszár, kiűzte az asszírokat Babilonból, és elfoglalta a trónt. A következő néhány évben pedig sikerrel szilárdította meg Babilon függetlenségét. I. e. 616-ban megütközött az asszírokkal, és le is győzte őket, azonban egy I. Pszammetikhusz vezette egyiptomi sereg az asszír király (Sin-shar-ishkun) segítségére sietett, ezért Nabupolasszár úgy döntött, hogy visszavonul Babilonba. Időközben a médek is támadni kezdték Asszíriát, és 614-ben Ashurt, az ősi asszír fővárost is elfoglalták. A város eleste után Nabupolasszár, akinek serege túl későn érkezett a médek segítségére, szerződést kötött Cyaxaresszel, a méd uralkodóval. I.e. 612-ben a két szövetséges megtámadta az asszír fővárost, Ninivét, bevette és lerombolta azt. Sin-shar-ish- kun, az asszír király odaveszett a lángokban. Utódja, II. Ashur-uballit Hárán tartományi fővárosába menekült, ahol - az események ellenére jogot formálva az Asszíria feletti korlátlan uralomra - berendezte hatalmi székhelyét. Az elkövetkező években Nabupolasszár sikeresen hadakozott Asszíriában, és 610 végére az „Umman-manda” - seregek (mely kifejezés talán a médeket és a szkítákat jelzi) által támogatva Hárán ellen vonult. Ashur-uballit elmenekült, a várost pedig 610 végén, vagy 609 elején elfoglalták és kifosztották. I.e. 609 nyarának végén Ashur-uballit, egy Nékó fáraó által vezetett nagy egyiptomi sereg segítségével, még egy utolsó kísérletet tett Hárán visszafoglalására, de kudarcot vallott. Ez végérvényesen az asszír világhatalom végét jelentette. D. J. Wiseman professzor ezt írja erről: i.e. 609-ben „Asszíria megszűnt létezni és a babiloniak átvették a hatalmat a terület felett” (The New Bibié Dictionary, 2. kiadás 1982, 101. o.).

Ezért a „Babilonra kiszabott” hetven évet i.e. 609-től is lehet számolni. Ettől az évtől kezdve Babilon királya az asszír király jogutódjának tekintette magát, és a következő években fokozatosan átvette annak területei felett az ellenőrzést. Ezt az Asszíriát északról ölelő, örmény hegyekbe vezetett hadjáratsorozattal kezdte meg. Nékó egyiptomi fáraó Hárán visszafoglalására tett eredménytelen kísérlete (i. e. 609) után ellenőrzése alá vonta a nyugati területeket, Szíriát és Palesztinát, s az e területen élő nemzeteket - Júdát is beleértve - körülbelül négy évre hűbéresévé tette (2Kir 23:29-34; 2Krón 35:20-36:4; Jer 46:2). Az i. e. 605-ös karkhemishi csata azonban pontot tett eme nyugati területek feletti rövid egyiptomi uralom végére. A „Hatti-vidékre” (Szíro-Palesztína) vezetett sikeres hadjárat-sorozat után Nabukodonozor világossá tette Nékó számára, hogy ki az Asszír Birodalom valódi örököse, „És Egyiptom királya soha többé nem jött ki földjéről, mert Babilon királya mindent elvett, ami Egyiptom királyáé volt, az Eufrátesz folyóig.” (2Kir 24:7, ÚV. ford.).

Ha a babiloni fennhatóságot i. e. 609-től, vagyis attól az évtől számítjuk, amely az Asszír Birodalom végét meghatározza, akkor Babilon i.e. 539-ben bekövetkezett bukásáig pontosan hetven év telt el. Ez az időszak úgy tekinthető, mint a „Babilonra kiszabott hetven esztendő” (Jer 29:10). Ily módon a hetven év erőltetett magyarázatok nélkül és a Bibliával, valamint a világi történelem tényeivel teljes összhangban, konkrét számnak is tekinthető.

Egy sor történész és bibliatudós csodálta azt a pontosságot, amellyel Jeremiás próféciája beteljesedett. John Bright professzor például ezt mondja Jer 29:10-et kommentálva: „Nem lehet ésszerűen megmagyarázni, hogy miért volt Jeremiás olyan biztos abban, hogy Babilon uralma viszonylag oly rövid lesz. Nincs okunk azonban feltételezni, hogy ez a vers egy vaticinium ex eventu (az esemény után megfogalmazott „prófécia”) lenne; csak azt a tényt állapíthatjuk meg, hogy a jövendölés eléggé precíznek bizonyult... Ninive bukásától (612) Babilon bukásáig (539) 73 év telt el; Nabukodonozor trónralépésétől (605) Babilon bukásáig pedig 66 év.”

sefatias · http://sefatias.blog.hu 2012.08.18. 07:14:18

@Turris Fortissima: A tényeket beidéztem, csak nem bírtok beletörődni a vereségbe.

Még azt sem tudod bizonyítani, hogy az álom Isten Királyságára vonatkozik, nemhogy a többit
Ez egy teljesen felesleges szócséplés, amivel addig kár foglalkozni, amig az álom létjogosultsága nincs bizonyítva

royroyroy (törölt) 2012.08.18. 11:20:13

@Ping-Pong:
Menjünk sorba:

A Jeremiás 25:11 és 12-ben szereplő 70 év ugyanazt a 70 évet jelöli?

Te azt mondod, hogy a Jer 25:12-ben említett 70 év Jeruzsálem pusztulását megelőző 18. évben kezdődött?

Azt írja, hogy amikor lejár a 70 év pusztasággá teszi a Káldeusok földjét?

Akkor mikor járt le a 70 év?

A kettő között több, mint 70 év van? (akár honnan is nézzük)

royroyroy (törölt) 2012.08.18. 11:45:44

@Ping-Pong:
Mert a fenti szövegben ezt írtad:
Ez a prófécia „Jojákim negyedik évében..., ami Nabukodonozor első éve” (1. vers) hangzott el; az „úgy mint ezen a napon” kifejezés, úgy tűnik, arra utal, hogy a pusztulás, a chorbách egy bizonyos mértékben akkor, 18 évvel Jeruzsálem pusztulása előtt kezdődött.

sefatias · http://sefatias.blog.hu 2012.08.18. 12:05:51

Én személy szerint azért nem csináltam postot a hetven évekről, meg 1914-ről, mert teljesen feleslegesnek tartom az erről szóló vitázást. meg is kérnék mindenkit, hogy menjen az index fórumra ha ebben a stílusban akar felesleges szócséplésekbe bocsátkozni. Órákig irogattok, irogatunk itt, mert 200 évvel ezelőtt egy ráérős önjelölt próféta kitalálta ezt a nebukadnezáros álmot. A Biblia egyértelműen leírja, sőt! Jézus a saját szavaival elmondja számunkra, hogy mikortól uralkodik:

Máté 28:18: „Nekem adatott minden hatalom az égben és a földön”

Jelenések 1:5: „Jézus Krisztustól, aki a „hű Tanú”, „az elsőszülött a halottak közül” és „a föld királyainak uralkodója”!

Jelenések 2:26, 27: „Aki pedig győz, és mindvégig megtartja tetteimet, annak hatalmat adok a nemzetek fölött… ugyanúgy ahogy én is kaptam az Atyámtól”

Jelenések 3:21: „Aki győz, annak meg fogom engedni, hogy leüljön velem a trónomra, ahogy én is győztem, és leültem az én Atyámmal a trónjára.”

Efézus 1:20-21: „amellyel a Krisztus esetében munkálkodott, mikor feltámasztotta őt a halottak közül, és jobbjához ültette az égi helyeken, sokkal feljebb minden kormányzatnál, hatalomnál, erőnél, felsőbbségnél és minden névnél, amit említenek, nemcsak ebben a világrendszerben, hanem az eljövendőben is.”

Ezek a Biblia versek, melyek közül néhányat maga Jézus mondott i.sz.96-ban egyértelműen tudtára adják minden Bibliaolvasó ember számára, hogy Jézus akkor már uralkodott a nemzetek felett. Jézus ekkor múlt időben beszél uralkodásának kezdetéről. " én is kaptam", "és leültem az én Atyámmal a trónjára."
Mi kell ennél több?

royroyroy (törölt) 2012.08.18. 12:57:05

@sefatias: Nyilván Jézus uralmának a megkezdéséhez fontos évszám az i.e. 607.

Van egy csomó 70 évetek, csak nem tudjátok melyik mikor kezdődött és mikor fejeződött be. Nekem elég lenne annyi, ha leírnátok melyik 70 év mikor kezdődött és mikor fejeződött be. Ha nem tudjátok, írjátok le, hogy nem tudjátok.

royroyroy (törölt) 2012.08.18. 13:32:17

@sefatias:
A Jelenések úgy kezdődik, hogy ott voltam az Úr napján.
Ez mikor kezdődött?

sefatias · http://sefatias.blog.hu 2012.08.18. 13:32:22

@royroyroy: Jézus uralmának semmi köze a 70 évhez.

sefatias · http://sefatias.blog.hu 2012.08.18. 13:35:43

@royroyroy: és nem nekünk van egy csomó hetven évünk, hanem a bibliának. Van jeruzsálemnek hetven éve, van Babilonnak hetven éve, meg van a júda, izrarel, és a körülöttük lévő nemzeteknek 70 éve. Nézd meg alaposan azokat a b.verseket, és meglátod, hogy teljesen másról szólnak. De az sem ártana, a fenti linkeket áttanulmányoznád, illetve azokat a bibliaverseket, amiket az előbb idéztem. Értsd meg, hogy a hetven évnek, ami egy Bibliai időtartam, prófécia, semmi köze Isten Királyságához, hanem egyedül ehhez a néhány országhoz

sefatias · http://sefatias.blog.hu 2012.08.18. 14:09:08

@royroyroy: ne ugrálj össze vissza a bibliaversek között, mint egy bakkecske. Ott vannak Jézus szavai amit az első századi keresztényeknek mondott személyesen, múlt időben. Nehogy azt akard nekem bemesélni, hogy jános előrement az időben kétezer évet, amikor is Jézus odaszolt neki múlt időben 1914-re utalva, hogy mondja meg az i.sz. 96-ban élő keresztényeknek, hogy ő már uralkodik. Ezzel azt mondod, hogy János időutazásban vett részt, és tiszta hülye volt, mert belekeveredett a korokba, az évszámokba, meg a ragozásba. Igyan már!!! gondolkozz már egy kicsit! Egész pontosan Merj gondolkodni. amit te mondasz az ellentmond minden józanságnak, mint az, amit a társulat állít. Igaz hogy minden bizonyíték i.e.587 m,ellett szól, de mivel mi keresztények vagyunk, és igaz a hitünk, ezért mi még várunk egy mindent megdöntő bizonyítékot, aztán majd leshettek hitetlen kutyák, majd akkor meglátjátok hogy nekünk volt igazunk, de akkor már késő lesz ám! Akkor már hiába jönnétek, mert nem lehet, mert hitetlenek voltatok, és jobban hittetek a több ezer irásos bizonyítéknak, amit a Sátán már jó előre eldugott a jövő régészeinek, hogy jól becsapjon benneteket.

royroyroy (törölt) 2012.08.18. 14:17:59

@sefatias: Jézus uralmának közvetlenül semmi köze a 70 évhez.

De még mindig nem tudom, hogy a 70 évek mikor kezdődtek és mikor végződtek. Persze ha több 70 év van, akkor úgy értve, hogy mikor kezdődtek egyenként, tehát melyik mikor kezdődött. Illetve, amit kivettem a fentiekből azt tűnik ki nekem, hogy a Jer 25:12 szerintetek legalább 18 évvel Jeruzsálem pusztulása előtt kezdődött, akkor mit jelent a vége, mikor volt? Mikor is kezdődött pontosan?

Amikor János azt mondja, hogy ott voltam az Úr napján, illetve úgy kezdi, hogy ezek csak ezután fognak megtörténni, akkor tulajdonképpen mikor is kezdődtek?

royroyroy (törölt) 2012.08.18. 14:28:10

@sefatias:
Most az a kérdés, hogy Isten a régészeti leleteket használja fel, hogy vezessen bennünket vagy a Bibliát?

sefatias · http://sefatias.blog.hu 2012.08.18. 14:30:42

@royroyroy: a 70 évekről ping pong elég részletesen írt, de ha szeretnél többet megtudni, akkor olvasd el Carl olof Jonsson könyvét. Hidd el nem véletlenül mondjuk itt, hogy az olvasásnak több haszna van, mint a vitának. Ez a vita nem vezet sehova, és tök ciki, hogy pont Jehova Tanúi vitáznak

sefatias · http://sefatias.blog.hu 2012.08.18. 14:35:18

@sefatias: Mikor fogod már föl, hogy a régészeti leletek pontosan alátámasztják amit a Biblia ír. csak te azt hiszed, hogy egy kétszáz évvel ezelőtt élt John Aquila Brown nevü önjelölt próféta aki ezt az egész számítgatást kitalálta, az maga a Biblia. Ennek a számításnak semmi köze a Bibliához. Ezért kérlek hogy olvass, és ne higgy el minden hülyeséget, mert azt mondják. Persze nekem se higgy. OLVASS!!!!!!!!

royroyroy (törölt) 2012.08.18. 15:29:23

@sefatias:
Én értem, hogy próbáljátok cáfolni a Jer 29:10, hogy nyelvtanilag fordíthatjuk máshogy is. De az ÚVf sem biztos, hogy rossz, hiszen a latin vulgata is -ban, a Károli is -ban, meg MBT is-ban. Ők nem az őrtorony társulat tagjai. Kérdés az melyiknek hiszünk? Ehhez kell a hit.

Emellett a Jer 25:12-re azt mondjátok, hogy i.e.539-ben végződött, de a kezdetét meg jóval i.e. 609 elé teszitek, akárhogy nézem ez több mint 70 év. Eddig nem látom a logikát a ti 70 éveitekben. Olvasgathatok, de az előbbieken elakadtam, nem érem fel ésszel. Nézzétek el nekem. Több magyarázatra van szükségem.

sefatias · http://sefatias.blog.hu 2012.08.18. 16:00:27

@royroyroy: "Én értem,"

Nem érted. ezt ti próbáljátok erőltetni, ez olyan mintha valakit aki szilvafát akar ültetni, mindenáron meg akarnád győzni arról, hogy a szenet szívlapáttal könnyebb lapátolni. a kutyát nem érdekli a 70 év. csak Jehova Tanúit. Azokat is csak azért, hogy valamilyen csűrvecsavart magyarázattal ráhúzzák 1914-re. OLVASS!!!

Silverman 2013.12.05. 16:08:17

A 3 a 40 a 70 a 12 a 144 a 666 a 777.

Ezek mind szimbolikus számok, teljesen felesleges variálni és számítgatni velük.

De, hogy az 1914-nek mi köze van az egészhez, azt nem igazán értem.....