Az utóbbi két-három évben gyakran elhangzik politikusaink, főleg Orbán Viktor szájából a keresztény értékek védelmének fontossága. Hogy pontosan mit gondol keresztény értéknek, az nem nagyon derül ki, de az általa vezetett kormánynak és annak embereinek hozzáállásából látszik, hogy amúgy is tojnak rá. A református Reposzt című online lap is rendszeresen felhívja a figyelmet arra, hogy micsoda támadások érik a keresztény értékeket, és hogy azokat meg kell védeni.
Gedeon bíró lerombolja Baál oltárát
A személyes véleményem az, hogy én még sehol nem láttam, hogy a keresztény értékeket támadás érte volna. Úgy látom, hogy azok, akik e fölött siránkoznak, jobbára csak a saját hatalmukat, és nézeteiket féltik, ami a kereszténységen belül is kérdéses.
De vajon kell-e nekünk a keresztény értékek érdekében fellépnünk. Meg kell-e védenünk, ha kell fegyverrel, harccal azt amiről úgy gondoljuk, hogy Istentől kaptuk, és mint ilyet, akár a vérünk árán is meg kell védenünk.
Nézzünk meg néhány bibliai példát arra, hogy milyen helyzetben fordult elő, hogy az embereknek meg kellett védeniük az Istenüket, és mit tanulhatunk belőle.
Az egyik ilyen sztorit a Bírák könyvében olvashatjuk:
"Történt, hogy az Úr angyala így szólt hozzá ezen az éjszakán: „Vedd atyád hizlalt bikaborját, rombold le Baál oltárát, amely atyád tulajdona, és vágd ki a szent berket is körülötte. Aztán építs oltárt az Úrnak, a te Istenednek, ennek a megerősített helynek a tetején, jó helyen. Majd fogd a hizlalt borjút és áldozd föl égőáldozatul a szent berek fáján, amelyet kivágtál.” Gedeon maga mellé vett szolgái közül tízet, és úgy tett, amint az Úr mondta neki. Mivel azonban nagyon félt családjától és a város lakóitól, nem merte nappal véghezvinni, hanem éjszaka tette meg. Másnap reggel a városbeliek fölkeltek, s lám, Baál oltára lerombolva, a mellette levő szent berek kivágva, a kövér borjú pedig égőáldozatul feláldozva az új oltáron. Így szóltak egymáshoz: „Ki tette ezt?” Keresték és tudakozódtak utána, és azt mondták: „Joás fia, Gedeon volt, ő tette.” A város lakói ekkor így szóltak Joáshoz: „Add ki fiadat, meg kell halnia, mert szétrombolta Baál oltárát, a mellette lévő szent berket meg kivágta.” Joás így válaszolt azoknak, akik ott voltak: „Ti akartok harcolni Baál érdekében? Ti akartok segítségére sietni? [Aki harcol érte, az haljon meg reggelig.] Ha isten, védje meg saját magát, hiszen Gedeon lerombolta oltárát.” Ezen a napon Gedeont elnevezték Jerubbaálnak. Azt mondták: Harcoljon ellene Baál, mivelhogy lerombolta oltárát." (Bírák 6:25-32. SZIT)
Ebben a sztoriban azt olvashatjuk, hogy az egyik vallás képviselői lerombolnak egy a másik vallás által használt oltárt. A rombolók ebben az esetben ugyanazt az értéket képviselik, mint Orbán Viktor, hiszen Gedeon a mai keresztények istenének nevében járt el, ugyanúgy, mint ahogy ezt Viktorunk is próbálja állítani magáról. Ami fontos ebben a sztoriban, az az oltárrombolók védelme érdekében mondott érv: „Ti akartok harcolni Baál érdekében? Ti akartok segítségére sietni? [Aki harcol érte, az haljon meg reggelig.] Ha isten, védje meg saját magát, hiszen Gedeon lerombolta oltárát.”
Ebből az érvelésből az derül ki, hogy Isten, és a képviselői szerint, az az ember aki fellép istene érdekében, az valójában a hitének teljes mértékű hiányáról tesz bizonyságot, hiszen: "Ha isten, védje meg saját magát" és "Aki harcol érte, az haljon meg" Ennek a történetnek az a lényege, hogy ha egy Isten által fontosnak tartott értéket, intézményt támadás ér, akkor azt nem kell megvédeni, mivel Istennek van elég hatalma ahhoz, hogy megvédje. Ha meg nincs, akkor vagy nem volt fontos neki, vagy nem is létezik.
A másik ilyen értékvédő sztori így szól:
Akkor Illés így szólt a néphez: „Az Úr prófétái közül egyedül én maradtam meg, Baálnak azonban négyszázötven prófétája van. Adjatok két bikát! Válasszák ki az egyiket, aztán vágják darabokra és tegyék a máglyára, de tüzet ne gyújtsanak. Én majd előkészítem a másik bikát, de tüzet én sem gyújtok. Akkor hívják segítségül a ti istenetek nevét, én meg majd segítségül hívom az Úr nevét! Az az Isten, aki tűzzel válaszol, az legyen az Isten!” Az egész nép azt felelte rá: „Rendben van!”Illés tehát így szólt Baál prófétáihoz: „Válasszátok ki magatoknak az egyik bikát! Ti vagytok többségben. Aztán hívjátok segítségül istenetek nevét, de tüzet nem szabad gyújtanotok!” Fogták hát az egyik bikát, előkészítették, és reggeltől délig szólítgatták Baál nevét, ezekkel a szavakkal: „Baál, hallgass meg!” De semmi hang sem hallatszott, nem adott senki feleletet. Közben ott ugrabugráltak oltáruk körül, amit csináltak. Délben Illés így csúfolta őket: „Szólítsátok hangosabban, hiszen isten! Hátha belemélyedt gondolataiba vagy kiment, esetleg úton van vagy éppen elaludt, és föl kell ébreszteni.” Erre egyre emeltebb hangon szólították, és szokásukat követve karddal és lándzsával addig vagdosták magukat, míg ki nem buggyant a vérük. Dél elmúltával odáig fajult a dolog, hogy őrjöngeni kezdtek egészen addig, míg el nem jött az esti ételáldozat bemutatásának az ideje. De nem hallatszott se hang, se felelet, semmi jele a meghallgatásnak. Akkor Illés így szólt a néphez: „Lépjetek elém!” Az egész nép eléje lépett. Ezután helyreállította az Úr oltárát, amelyet leromboltak. Mégpedig úgy, hogy fogott tizenkét szikladarabot Jákob tizenkét fia törzsének megfelelően, akinek az Úr azt mondta: „Izrael legyen a neved!”; és oltárt épített a szikladarabokból az Úr nevének. Az oltárt körülvette árokkal, akkorával, amekkora két mérő gabonának elegendő. Aztán máglyát rakott, feldarabolta a bikát, rátette a máglyára és azt mondta: „Töltsetek meg négy korsót vízzel és öntsétek rá az égőáldozatra meg a máglyára.” Megtették. Erre így szólt: „Ismételjétek meg!” Megismételték. Akkor azt mondta: „Harmadszor is tegyétek meg!” Harmadszor is megtették, úgyhogy víz folyt az oltár körül. Az árkokat is megtöltötte vízzel. Amikor aztán elérkezett az esti ételáldozat bemutatásának az ideje, Illés próféta előlépett és felkiáltott: „Uram, Ábrahám, Izsák és Izrael Istene! Nyilvánítsd ki a mai napon, hogy te vagy az Isten Izraelben, én a te szolgád vagyok, s ezeket mind a te szavadra teszem!Hallgass meg, Uram, hallgass meg! Engedd, hogy ez a nép fölismerje: te, az Úr vagy az Isten, te téríted meg a szívét.” Erre tűz hullott az Úrtól, megemésztette az égőáldozatot és a máglyát, még az árokban levő vizet is elnyelte. Ennek láttára az egész nép arcra borult, és így szólt: „Az Úr az Isten, az Úr az Isten!” (1Kir 18: 20-40. SZIT)
Illés történetéből kiderül, hogy az az isten, aki nem képes kiállni önmagáért, és megvédeni a saját értékeit, az a legmegalázóbb gúnyolódást is megérdemli. Függetlenül attól, hogy a szolgái mennyire szeretnék megvédeni őt. Amikor azt olvassuk a fent vastagon szedett részben, hogy "kiment", akkor több fordítás ezt a gondolatot úgy adja vissza, hogy vécén van. Szóval, ha az isten nem védi meg a saját értékeit, akkor az Illés szerint azért lehet, mert pont szarik, vagy alszik vagy épp elbámészkodott másfelé.
Szóval a vallás által fontosnak tartott értékek bizonyos típusú védelme bizony néha pont fordítva sülhet el. Több kárt okozhat a kereszténységnek, mint gondolnák. Ezzel szemben, ha megpróbálnának a valódi keresztény értékek szerint élni...
Az utolsó 100 komment: