"Majdnem minden tudásunkért azoknak tartozunk, akik nem értettek egyet, és nem azoknak, akik igen" (Charles Caleb Colton)

Nem jól van ez így! :(

2015/09/03. - írta: sefatias

Mitagadás megnehezedett a szívem. Lehet, hogy túlzok (nagyon remélem), de úgy tűnik nekem, hogy Magyarország kezd hasonlítani arra a Németországra, ahonnan az Albert Einsteineknek és a Thomas Mannoknak menekülni kellett. Olyan gyűlölet hullám söpört végig az országon, amiről sosem gondoltam volna, hogy megtörténhet. Egyrészt megdöbbentem ezen, másrészt megdöbbentem azokon az elkeseredett kijelentéseken, melyeket nekem mondtak, vagy olvastam a neten több helyen is: "szégyellem, hogy magyar vagyok". (ITT  és ITT) Olyan embertelen indulatok szabadultak el, melyekre semmilyen magyarázat nincs. Hihetetlen, hogy a kialakult helyzet miatt néhány őszintén sajnálkozó ember, pillanatok alatt elkeseredett gyűlölet céltáblája lett.

Azok akik együttérzésükről tettek tanúbizonyságot egy kommentben a fészbukon, hamar gyűlölködő, hazaárulózó válaszokat kaptak. Így egy olyan helyzet alakult ki, hogy a hangos gyűlölködők szórták a kommenteket, a békés együtt érzők pedig inkább visszavonultak. Így a terep a nacionalista felsőbbrendűségé lett.

images_2.jpg

A migránsok megsegítésében eltöltött két napom, illetve az erről alkotott véleményem miatt voltam rühes, fas...opó kommunista, két hölgyismerősömet, köztük egyik általános iskolai tanítónőmet torzszülött picsának titulálták. Néhányan ellenem fordultak, és ellenséges, megvető kifejezéssel adták tudtomra, hogy engem rühellni kell. Mindezt miért? Csupán azért, mert úgy éreztem, hogy azok az emberek, akik hazátlanul, éhesen, egy ismeretlen országban az aluljárókban élnek, segítségre szorulnak. Érdekes volt látni, hogy a keresztény örökségünk, és a fasiszta gyűlölködés milyen jól összefér egymással. Hirtelen nagyon sokan kezdték el félteni a kereszténységet, miközben a videóban látott férfihoz hasonlóan eddig semmit nem jelentett számukra a vallás. Hirtelen nagyon sokan elkezdtek aggódni az ország rászorultjaiért, miközben eddig semmirekellőnek tartották őket, akik maguknak köszönhetik a helyzetüket. 

Voltak, akik a posztom olvasása után megvetően kérdezték, hogy ezek a migránsokat segítő csoportok, miért nem segítenek a helyi rászorulóknak is. Úgy tűnik, hogy a posztot olvasva nem vették észre az erről szóló bekezdést. Volt aki a fészbukon ócsárolta az írást, és tett fel "kemény" kérdéseket, amelyekről úgy gondolta, hogy olyan bölcsen vannak megfogalmazva, hogy azokra lehetetlen válaszolni. Mikor kértem, hogy olvassa el megint a posztot, mert a kérdései ott vannak megválaszolva, akkor fennhéjázva mondta, hogy felesleges ilyen írásokat elolvasni. Szóval úgy támadt a posztra, hogy azt se tudta mi van benne, csupán a címét olvasta.

Érdekes volt azt is tapasztalni, hogy sokan azt hitték, az a két nap, amit a menekülteknek segítő csoportban töltöttem fantasztikus képességekkel ruházott fel. Például kaptam felkérést a magyar határ védelmére. Volt aki azt hitte, hogy képes vagyok bonyolult nemzetközi problémákat megoldani, sokan hitték, hogy képzett biztonságpolitikai szakértő vagyok, vagy épp jelentős befolyással rendelkezem a magyar állam belügyeire. Legalább is a nekem küldött "ezt oldd meg" posztokból erre következtettem. És persze azok a hangok is megjelentek, melyek szerint ez az egész, önmagam fényezésére irányult. Mintha én elterveztem volna, hogy szerepelni fogok egy migránsokról szóló dokumentumfilmben, vagy hogy több tízezren fogják olvasni a posztomat. 

Lényeg, hogy ez a két nap, az erről írt beszámoló, valamit a menekültek kezeléséről alkotott véleményem alaposan megosztotta az ismerősi körömet. Ugyanis a fenti ellenséges megnyilvánulások mellett bőven kaptam elismerő szavakat is, melyek ellensúlyozzák az engem ért támadásokat.

Lehet, hogy csalódást fogok megint okozni néhány embernek, de a menekült üggyel kapcsolatban el kell mondanom, hogy tisztában vagyok annak veszélyeivel, hogy emberek engedély és papírok nélkül lépik át a határt. Egyáltalán nem gondolom, hogy ezek az emberek szentségben magasan fölöttünk állnak, és ezért megérdemelnék az imádatunkat. Nem gondolom, hogy méltóbbak a segítségünkre, mint egy magyar rászoruló. És még csak eszembe sem jutott, hogy az otthonomba fogadjam őket. Általában ezeket vágták a fejemhez. Azt hitték, hogy nekem valamiféle szexuális vagy bármilyen kielégülést okoz a menekültek megjelenése Magyarországon. A posztom azon része melyben erről írok szintén elkerülte a figyelmüket: "Először is: Nem örülök, hogy ezek az emberek itt vannak. Nem örülök, hogy a jelenlétük rengeteg pénzbe és erőfeszítésbe kerül a magyar államnak és a migránsokat segítő csoportoknak. Sokkal jobban örülnék neki, ha mindannyian otthon maradnak és békében élnek a családjukkal a szülőföldjükön, miközben ugyanúgy élik megszokott normális életüket, mint én." 

Szerintem ez a menekült probléma senkinek nem hiányzott. DE VAN! És az engem kritizálók jelentős része azt felejti el, hogy nem életszerű abból kiindulni, hogy mit lehetett volna csinálni, vagy hogy hogyan kellene valamilyen helyzetnek kinézni, hanem mindig abból kell kiindulni, AMI VAN! Ráadásul nem érdemes azon morfondírozni, hogy kinek mit kellett volna csinálni, hanem elsősorban a saját lehetőségeinket kell felmérni és úgy döntéseket hozni. Az, hogy én két napot tudtam áldozni a menekültek megsegítésére, az nem jelent semmit. Főleg azokhoz viszonyítva, akik ezt már két hónapja csinálják. Az pedig, hogy felmentem Budapestre két napra, csakis annak köszönhető, hogy már régóta ismerem az egyik migránsokat segítő csoportot és annak vezetőjét. Enélkül biztos nem mentem volna fel.

Szóval a jelenlegi helyzet kezelése szerintem akkor nem megy el a valóság mellett, ha azt a helyzetet kezeljük AMI VAN és nem amiatt siránkozunk, aminek LENNIE KÉNE. A menekültek itt vannak, éhesek és több ezren lepik el Budapest és más városok utcáit, tereit. Az hogy ez a helyzet hogyan alakult ki, az a mi esetünkben, a mi szintünkön nem releváns. Mivel keresztény szemüvegen keresztül nézem ezt az egész helyzetet, nem tudok mást látni, mint nélkülöző embereket. Olyanokat, akik egy kegyetlen háború elöl menekülnek, nem foglalkozva az esetleges életveszélyekkel. Piszkosul megráznak azok a fotók, melyek a sziriai helyzetről tudósítanak, vagy azok, melyek a menekültek szomorú sorsáról adnak hírt. Tegnap mélyen megrázott a tengerpartra kivetett halott kisfiú látványa.

Szóval ez a helyzet. És nem más. Nem vagyok határőr, nem vagyok biztonságpolitikai szakértő, nem vagyok belügyekben jártas politikus, nem vagyok nemzetközi ügyekben tapasztalt szakember. "Én csak egy vájár vagyok a volt Márkushegyi bányaüzemből", aki kereszténynek érzi magát, és a Bibliában ezt olvasta:

“Ha éhes az ellenséged, adj neki enni kenyeret; és ha szomjas, adj neki inni vizet!”

Címkék: Migránsok
16 komment

A bejegyzés trackback címe:

http://sefatias.blog.hu/api/trackback/id/tr507757140

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

l.gabi 2015.09.03. 08:09:22

Ha lehetne itt is like-olni, akkor tőlem kapnál egy hatalmas like-ot. Nagyjából szerintem ugyanazt érezzük. Tiéd a maximális tiszteletem.

sefatias · http://sefatias.blog.hu 2015.09.03. 08:11:38

@l.gabi: :) köszönöm. Egyébként lehet lájkolni :)

sefatias · http://sefatias.blog.hu 2015.09.03. 08:18:44

@l.gabi: Te is betehetnéd ezt a gombot. Én is nyomtam volna már párszor :)

l.gabi 2015.09.03. 08:53:29

@sefatias: Nekem nem jelenik meg like-gomb a posztnál, de facebookon megtettem amit lehetett.
(A blogom más ügy, majd egyszer elmondom vagy leírom vagy megjavítom)

Ruzsa Söndör 2015.09.03. 09:11:38

A Magyar cigány is menekült, csak ő a saját hazájában, mert Kanada visszadobja...azért örülök, hogy átgondolod.

kristophoros83 2015.09.04. 21:22:04

Számát sem tudom hány migránsokkal foglalkozó posztot olvastam már. Nem vagyok migráns-fetisiszta, csak annyi van belőlük hogy kikerülhetetlen. És eddig egyszer sem szóltam hozzá. Most csak azért kommentelek, hogy elmondjam, nagyon tetszett amit írtál, és ahogy írtad. Külföldön élek, és kezd kicsit olyan kép kialakulni bennem Magyarországról, mintha ott mindenkinek elment volna az esze. Örülök, hogy otthon nem csak idióták vannak.

sefatias · http://sefatias.blog.hu 2015.09.05. 06:11:17

@kristophoros83: Nehéz helyzet ez. És az egyszerű állampolgár nem sok segítséget kap ahhoz, hogy tisztán lásson. Ahogy az arab államok esetén látszik, ha nincs vezetés, felüti a fejét a szélsőséges gondolkodás, melyet a gyűlölet vezérel. Valójában itt is az játszódik le. És erről nem a tömegek tehetnek elsősorban, hanem a vezetőink. Ilyen esetben nehéz embernek maradni, és embernek tekinteni azt, akit divat gyűlölni

szus 2015.09.05. 10:12:52

@sefatias: Valami baj van,vagy a bloggal, vagy az én gépemmel. Ezt a posztot is az utolsó kommentek közt találtam csak meg.
Ha megnyitom a blogot mindig csak a "Sose felejtem el egyetlen ...." a legfrissebb
így nem lesz könnyű itt olvasni,sajnálnám.

sefatias · http://sefatias.blog.hu 2015.09.05. 12:59:47

@szus: igen már többen is szóltak. Irok a működtetőnek

Tyto Alba 2015.09.06. 10:44:08

..."ha azt a helyzetet kezeljük AMI VAN és nem amiatt siránkozunk, aminek LENNIE KÉNE."... köszönöm, hogy megírtad.

Alvirág 2015.10.24. 12:09:12

@sefatias: Szia , régóta olvasom a blogodat, ha nagyon akarom, talán ismerlek is.
Régebbi bejegyzésed ez, de még sokáig aktuális lesz, ahogyan a menekültkérdés egyre égetőbben várja a megoldást.
Sajnos, én ismerem ezeket az embereket személyesen. Nem tolerálják a más valláshoz tartozást. Egy muszlim ismerősöm elmagyarázta, hogy mindenki muszlimnak születik, csak később elhagyja az igaz hitet, akár gyerekként akár felnőttként. Ha az ő országukban élsz, neked muszály alkalmazkodnod, de ha ők vannak a te országodban, akkor is neked kell alkalmazkodnod.
Erőszakos, kegyelmet nem ismerő vallás az övék, a hétköznapi kapcsolatban is tele vannak megvetéssel a keresztények iránt. Ettől függetlenül tudom, hogy emberek, köztük gyerekek és nők, de nem tudom mi lenne a jó megoldás velük kapcsolatban. Gyűlölkodés, uszítás- nagy bajok lesznek itt hamarosan.
Az írásod tárgyilagos, nem állásfoglaló, sok ilyen kellene, talán akkor tisztábban látnánk.

sefatias · http://sefatias.blog.hu 2015.10.24. 12:31:04

@Alvirág: Szia!

Mindig élvezem, mikor olyanokkal beszélgetek, akik ismernek. :)

Én nem szeretnék a keletről idevándorolt emberek védelmére kelni. Nem az én tisztem, és nem is tudnám megtenni. Korábban ezt írtam róluk: "Nem örülök, hogy ezek az emberek itt vannak. Nem örülök, hogy a jelenlétük rengeteg pénzbe és erőfeszítésbe kerül a magyar államnak és a migránsokat segítő csoportoknak. "

Az alatt a két nap alatt, míg köztük voltam, láttam olyanokat, akik nem voltak barátságosak. "Néztem őket, a reagálásaikat, viselkedésüket. Semmi különbség nincs. Köztük is vannak jó és rossz emberek. A legtöbben nyugodtan tűrték a sorsukat, de voltak köztük szemtelen suhancok, akik olyanok voltak, mint bármelyik magyar tini. Voltak akik természetesnek vették, elvárták, hogy nekünk ki kell szolgálnunk őket. Volt aki nem volt hajlandó megköszönni. Volt aki önző módon több adag ételt próbált megszerezni, többször sorban állva, vagy a gyerekét soron kívül többször odaküldve."

Szóval nem szeretném túlfényezni, de nem is akarom ördögnek kikiáltani Őket. Azzal is tisztában vagyok, hogy a vallásuk eléggé türelmetlen a másképp gondolkodókkal szemben. De szerintem ne mindenki olyan.
Én inkább az emberi oldalát néztem és nézem is az egésznek. Nálam az a kérdés, hogy megérdemlik-e a segítséget, fel sem merül. Én minden bajban lévő embert jogosultnak tartok a segítségre. Tökmindegy, hogy muszlim, vagy ateista, európai, vagy ázsiai.

Alvirág 2015.10.25. 08:54:34

@sefatias: Vajon ha egyszer te szorulnál az ő segitségükre, ők is megtennék ezt érted?
Költői kérdés volt, nem kell válaszolnod rá. Tudom a krisztusi szeretet önzetlen és nem vár viszonzást. De ez a nép nem fogadja el Krisztust, viszont a hitük alapján kihasználhatják a keresztényeket. Ha ez a menekültáradat így halad, 15 év múlva már teljesen másról fogunk beszélgetni, pl. arról, hogyan meneküljünk el a saját országunkból előlük.
Számomra csak kérdés, hogy miért pont Németország a célállomásuk? Miért nem Szaud Arábia? Az az ország egy hiten van velük, miért nem oda mennek?

sefatias · http://sefatias.blog.hu 2015.10.25. 12:31:23

@Alvirág: Számomra sosem volt kérdés az, hogy visszakapom-e azt amit másoknak adtam. Ez nem érdekel. Mint ahogy az sem, hogy kihasználnak-e, mivel amit adok, azt szívből adom, és csak annyit adok, amennyit tudok. Ráadásul elég érzékeny lettem erre, úgyhogy ember legyen a talpán, aki mégegyszer bevisz az erdőbe.
Hogy milyen hatása lesz a menekültáradatnak, azt nem tudom. Talán húsz év múlva látunk belőle valamit. A kérdéseidre pedig van válasz. Megvan az oka, hogy miért erre és nem arra mennek. Bizonyos szempontból ez a szerencsénk.