Azt hiszem, hogy eljött az ideje annak, hogy a teremtési beszámolóval kapcsolatos kérdéseimet megfogalmazzam egy posztban. Máig sem értem, hogy mi volt az oka annak, hogy nagyon hosszú ideig fel sem merültek bennem ezek a kérdések, miközben ki tudja hányszor olvastam el ezt a részt a Bibliából. Mikor rádöbbentem, hogy az 1Mózes első két fejezetekét egymástól teljesen eltérő, és nagyon sok pontban egymásnak ellentmondó beszámolót tartalmaz, akkor őszintén bevallom, hogy hetekig nem kaptam levegőt, az engem ért sokk miatt. Sőt, miután letisztultak bennem a gondolatok, elkezdtem a teremtési beszámolót úgy értelmezni, ahogy le van írva, anélkül, hogy bármilyen magyarázó szöveget figyelembe vennék.

 Tisztában vagyok azzal, hogy a legtöbb fundamentalista keresztény szó szerinti beszámolónak tekinti az első fejezetben leírtakat. Vannak, akik hat 24 órás nap alatti teremtésben hisznek, és vannak, akik a hat napot nem szó szerint értelmezik, a beszámoló logikátlannak tűnő részeit pedig különböző elméletekkel próbálják lefedni, áthidalni. Ez már önmagában is furcsa, mert ha valaki szó szerint szeretné értelmezni a Bibliát, és úgy hinni mindent, ahogy az le van írva, akkor miért van szüksége magyarázkodásra ahhoz, hogy miért nem szó szerint értelmezi a leírtakat? Most nézzük mi is a bajom a két teremtési beszámolóval. Az egyik az 1Mózes 1- 2:3, a másik pedig az 1Moz 2:4-től kezdődik. A két történet elválasztása Bibliánként változhat.

Nézzük, hogy mi is található bennük:

-          Mindkettő azzal kezdődik, hogy a Föld megteremtésekor a föld még puszta, és üres volt. (1Móz 1: 1,2; 1Móz 2:4,5)

-          A következő lépésben az első beszámoló szerint Isten létrehozta a világosságot, és a sötétséget. A második beszámoló szerint a pára felszállása után Isten megalkotta Ádámot a föld porából.

-          A harmadik lépésben az első beszámolóban Isten szétválasztotta a vizeket, a második beszámolóban pedig létrehozott egy kertet, ebbe belehelyezte Ádámot, és elkezdett mindenféle fákat sarjasztani.

Az első kérdés, ami felmerült bennem, az ide kapcsolódik. Ádám teremtésekor a második beszámoló szerint, még semmi sem létezett a földön. Nem volt Éden, nem voltak növények. Ádám valójában ott állt a puszta, kietlen földön. Mivel nem voltak növények, ezért sem ennivalója nem volt, sem lélegezni nem tudott, mivel a növények nem tudtak még oxigént termelni. Ettől persze még működhetett a dolog, mert Isten mindenható.

-          Negyedik lépésben Isten létrehozta a szárazföldeket, amelyekre növényeket teremtett. A másik beszámoló szerint Isten ekkor kezdte el megteremteni az állatokat, a beszámoló kihangsúlyozza, hogy MINDEN állat ekkor lett megteremtve, jóval Ádám megteremtése után.

-          Az ötödik lépésben az első beszámoló szerint, Isten megteremtette a világító testeket, a napot és a holdat.

A következő kérdésem ehhez a részhez tartozik. A Biblia egyértelműen arról beszél, hogy ez a két égitest ekkor lett MEGTEREMTVE. Tehát nem ekkor vált láthatóvá, mint azt sokan vallják. Ők azt mondják, hogy a teremtéstörténet az ember szemszögéből lett leírva, ezért a negyedik nap történései az ember számára csupán annyit jelent, hogy a föld körül lévő valamilyen burok eltűnt, és láthatóvá vált, a már az első nap előtt megteremtett Nap és a Hold. Ez a magyarázat szerintem több szempontból sem állja meg a helyét. A beszámoló szerint, még nem voltak emberek a földön, tehát lényegtelen volt az, hogy az ember szempontjából hogyan zajlik le a történet. A másik pedig az, hogy Istennek semmibe sem került volna a „megteremtette” szó helyett a „láthatóvá tette” kifejezést használni.

-          A hatodik lépésben az első beszámoló szerint, Isten megteremtette a halakat és a madarakat.

-          A hetedik lépésben az első beszámoló szerint, Isten megteremtette a szárazföldi állatokat

-          És végül a nyolcadik lépésben az első beszámoló szerint, Isten megteremtette az első emberpárt egyszerre, „férfinak és nőnek”, a második szerint pedig véget vetve az Ádámot már nagyon zavaró magánynak, megteremtette Évát.

Természetesen a második beszámoló fenti beosztása teljesen önkényes. Mivel nincs olyan részletekre felosztva, mint az első, ezért én próbáltam ezt megcsinálni. A lényeg amúgy is a sorrenden van. Amint látható, a két beszámoló egymástól teljesen független, egymásnak ellentmondó sorrendbe helyezi a teremtés mozzanatait, valamint a stílusuk is nagyon különbözik. Az első beszámoló versszerű felépítése az időközönként visszatérő refrénnel, a hat napra történő beosztással, teljesen eltér a második beszámoló szabálytalannak tűnő elbeszélésével. Például nem értem, hogy miért kell egy ilyen fontos témánál azt ecsetelni a többi fontos részlet elhanyagolása mellett, hogy a négy folyó hova folyik, és hogy ott mit bányásznak. Ez már önmagában is egy komoly kérdőjel, hogy miért kell tudnom az ember teremtésének leírásánál, hogy Havilla országának kiváló az aranya és, hogy még mi található azon a földön, majd utána visszatérni Ádám Édenbehelyezésére.

Mivel a Bibliát Isten Szavának tekintem, ezért a két történet összehasonlítása, és a bennük leírt megkérdőjelezhető információk nem arra ösztönöznek, hogy sutba vágjam a Bibliát, hanem elég sok gondolkodás után a történetek ihletettségének megkérdőjelezése nélkül a következő kérdés megfogalmazásához vezettek:

Mit akart Isten üzenni nekünk azzal, hogy a teremtésről ilyen módon számolt be a Szavában?

Természetesen a nagy bölcsességem megint csak arra elég, hogy a kérdést feltegyem. Valódi választ még nem találtam, csupán tapogatózok a sötétben.

Talán a teremtési beszámoló nem is írja le pontosan, hogy mi történt, csupán a lényeget akarja velünk tudatni?

Talán igaza van azoknak, akik azt mondják, hogy Mózes első könyvének első 11 fejezete csupán mítoszok, legendák gyűjteménye, amit Mózes, vagy valaki más összegyűjtött, és egy könyvbe rendezett?

Szó szerint kell értenünk, ami itt leírtak, vagy nem? Ha igen akkor mi az összefüggés a két történet között? Ha nem, akkor ez mennyiben vonatkozik a Biblia többi részére?

Bármi is legyen Isten üzenete ebben a két történetben, az biztos, hogy jelentős hatással lesz rám, ha megértem.