Az elmúlt hónapokban olyan könyveket, internetes oldalakat olvastam, amelyekben Bibliakritikával foglalkoztak. Én magam alapvetően fundamentalista nézeteket vallok, de bekell ismernem az olvasottak hatására, hogy van némi igazság azokban az írásokban, amelyek bizonyos kritikával közelítenek a Szentíráshoz. Én még nem vagyok felkészülve arra, hogy bemutassam a Bibliakritikát olyanoknak, akik azt elitélik, ezért jobbnak láttam egy olyan posztot egy az egyben kirakni, amit nálam jobban hozzáértő ember fogalmazott meg. Ezt a posztot Sytka írta, akinek a blogját amúgy is érdemes lenne átolvasni.
Néhány posztot már írtam, amiben felfedezhető a Bibliakritika, és a későbbiekben még fogok is írni olyat amin érdemes elgondolkodni, illetve olyat, ami szerintem már túlságosan kritikus. Mivel az olvasóim nagyrésze hozzám hasonlóan fundamentalista nézeteket vall, és nem igazán volt lehetőségünk más nézőpontokat is megismerni, ezért először érdemes megismerkedni azzal, hogy miről is van szó. A poszt Sytka blogjáról lett átmásolva.
_________________________________________________________________
Tényleg ördögi dolog a bibliakritika?
A keresztények többségéből - legalábbis a verbális inspiráció követőiből feltétlenül - heves indulatokat vált ki, ha valaki a bibliakritikáról beszél. A mélyen rögzült reflexek azonnal működésbe lépnek. A bibliakritika szó hallatán is feláll a szőr hátunkon, mert valamiféle nyílt támadásra számítunk, ami arcátlan módon kritizálni merészeli Isten ihletett Igéjét. Ez az elképzelés azonban előítéleteken alapszik, és egyáltalán nem igaz.
Mint annyi minden másban, úgy a bibliakritikát illetően is az egyensúly megtalálása a kulcs annak helyes használatához. Polarizálódni teljesen felesleges: beájulni a történetkritika megállapításaitól nem kell, de egy az egyben ördögöt kiáltani rájuk ugyanígy botorság. A legegyszerűbb, ha félelem nélkül ismerkedni kezdünk vele, a húst leszopogatjuk róla, a szálkát pedig kiköpjük.
Kezdjük az elnevezésnél, mert az önmagában félreértésre adhat okot. A bibliakritika nem a Szentírás kritizálásáról, inzultálásáról, nem kötözködésről szól! Ahogy Siegfried Zimmer írja, maga a kritika szó eredetileg tudományos kifejezés volt és csak később került át a köznyelvbe. Ott aztán meghonosodott és végül teljes egészében kiszorította önmaga eredeti jelentését. Az eredeti tudományos kifejezés alapos, módszertanilag ellenőrizhető megkülönböztetést takart, egy vizsgált dolog értékelését, rekonstrukcióját.
Maga a bibliakritika a protestáns oldalon alakult ki, nem is véletlenül. A katolikus oldal eleve erősen hagyományközpontú, nem is engedte meg annyira a kutatás és értelmezés egyéni művelését, mint a reformáció egyházai. Ahogy haladtunk a 19. század felé, egyre inkább erősödött annak tudata, hogy a Biblia szövegei más korszakokból és más kultúrákból származnak. Éppen ezért megfogalmazódott az igény, hogy mérlegre tegyük: tényleg megfelel a szövegek eredeti jelentésének az, ahogyan az egyház magyarázza azokat? Honnan tudhatjuk, hogy a Biblia szándékának megfelelő a bibliaértelmezésünk? Vázlatosan, ehhez hasonló kérdések indították el azt a folyamatot, ami végül a bibliakritika megjelenéséhez vezetett. A cél tehát nem volt rossz és most sem az: megszólaltatni a Bibliát úgy, hogy eredeti mondanivalója "csendüljön fel" belőle. Ez teljesen pozitív, a szöveg javára váló hozzáállás.
A bibliakritikai eszközök használata akkor kezdett tudománytalanná és eltúlzottan liberálissá válni, amikor némelyek szétcsavarozták az egész szöveget. Ez a morózus hozzáállás egyre kisebb és kisebb részleteket kezdett vizsgálni, és végül teljesen figyelmen kívül hagyta a szöveg szöveg voltát, a kontextust, a lényeget, a mondanivalót. Például Rudolf Bultmann már addig ment a szinoptikus evangéliumok kapcsán, hogy félverseket, sőt egy-egy szót(!) különböző rétegekhez és forrásokhoz kapcsolt. Fontos megemlíteni, hogy az ilyen abszurd túlkapásokat a bibliakritikát ismerő és használó szakmabeliek is elvetik.
A bibliakritikát alkalmazók egyik meggyőződése, hogy nem tennének jót sem a kereszténységnek, sem magának a Bibliának, ha a szöveg kutatásához valami speciális módszert alkalmaznának. A Biblia intenzíven kötődik a történelemhez és a mindennapokhoz, itt van velünk ebben a világban - ezért nincs oka az ilyesminek. A Biblia különlegessége éppen az, hogy nem kell védelmezni, nem szorul a teológusok külön kifejlesztett módszertanára, kivételes bánásmódra, hanem állja a sarat önmagában is! A módszertani kivételezés éppenhogy azt a képzetet erősítené, hogy nem erről van szó és a Biblia nem viseli el a vizsgálat súlyát.
A bibliakritika megfelelő használata szerintem nem csak indokolt, de kifejezetten hasznos is. Azonban fontos, hogy állandóan meg kell vizsgálni a módszereit és ki kell egészíteni más szemléletmódokkal is. A helytelen használattal szemben pedig nem az egész bibliatudomány teljes elvetésével kell küzdeni, hanem a helyes és felelős használattal. A fundamentalista kritikában vannak jogos érvek, de konklúziója túlzó, amikor a fürdővízzel ki akarja önteni a gyereket is.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
aracs 2013.09.16. 11:08:15
sefatias · http://sefatias.blog.hu 2013.09.16. 11:46:37
aracs 2013.09.16. 19:15:19